Leszáll a versenyhivatal az RTL-ről - Mi állhat a háttérben?

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megszüntette a Magyar RTL Televízió Zrt. (M-RTL) magatartását vizsgáló eljárását - kaptuk tegnap a hivatalos értesítést a GVH-tól. 

A versenyhivatal 2014 végén piaci jelzés és nyilvános információk alapján "észlelte", hogy az országos televíziós reklámpiac meghatározó szereplőjének számító M-RTL 2015-től csomagban tervezi értékesíteni a hirdetőknek az RTL Klub és az RTL3 (Cool, Film+, RTL II) csatornáit, mindemellett részesedésvállalások elfogadásához köti a kedvezőbb hirdetői pozíciót, ami alkalmas lehet arra, hogy "visszaélve erőfölényével" torzítsa a versenyt az országos televíziós reklámpiacon. Részben hasonló aggályok fogalmazódtak meg korábban, a Magyar RTL Televízió Zrt. és az IKO Televisions Kft. összefonódása kapcsán lefolytatott eljárásban, ezért a versenyhivatal 2011. december 19-én kelt határozatában – az érintett csatornák reklámidejének elkülönült értékesítésére vonatkozó – kötelezettségvállalás mellett engedélyezte az M-RTL irányításszerzését az IKO Televisions Kft. felett, amire 2013 végéig adott határidőt.

Mint a GVH közleménye írja: a 2014-es üzleti év lezárása után a versenyhivatal már nyomon tudta követni, hogy az M-RTL eleget tett-e a felszólításnak, amit egy 2015. június 15-én indított eljárás volt hivatott elbírálni. Az eldöntendő kérdés tehát az volt: megáll-e, hogy az M-RTL visszaélt gazdasági erőfölényével. Időközben azonban átrendeződött a hirdetési piac, írja most a GVH, főként mert az atmedia Kft. portfóliója 2016-ra jelentősen kibővült. Ezért az M-RTL feltételezett erőfölénye nem volt megállapítható, a GVH 2016 júniusában megszüntette az eljárást.

A GVH vizsgálata azután indult, hogy az RTL hevesen tiltakozni kezdett a kormány reklámtörvény-terve ellen, amely hatalmas adót rótt volna ki a csatornára. A médiaadó terve ekkor lekerült a napirendről, viszont megkezdődött a kormányzati terjeszkedés a médiában, amely hatalmas mennyiségű kormányzati reklámot kapott. A Magyar RTL feltételezett erőfölénye tehát azért nem volt megállapítható, mert az atmedia Kft. portliója jelentősen kibővült. Annyira, hogy a cég honlapján háromtucatnyi tévécsatornát számoltunk össze, valamennyin az atmedia értékesít reklámokat. A cég részesedése a piacon 49,5 százalékos, míg a magyar RTL-t ellátó R-Time-é 33,7 százalék, így aztán valóban nehéz volna erőfölényről beszélni.

Az atmedia 49,5 százaléka film-, zenei, gyerek, dokumentum és sportadókat takar, az államosított köztévé csatornáitól a TV2-ig, amelynek megvásárlását 2015 őszén jelentette be Andy Vajna. A GVH így értelemszerűen nem tehetett mást, lezárta a magyar RTL elleni eljárást, ami okafogyottá vált, hiszen a kormánymédia hirdetési piaca hatalmas dagadt.

Az atmedia ügyvezetője igazgatója, Lukács Csaba a 24.hu-nak adott idén április elejei interjújában játszótéri pletykának nevezte azt a szóbeszédet, hogy Vajna vagy Habony Árpád megvenné a céget, és így átrendeződne annak tulajdonosi háttere. Elismerte, ugyanakkor hogy az MTVA és a TV2 reklámidejének megszerzésével a hirdetési piac kétpólusú lett, az atmedia portfóliója jelentősen nagyobb mint az R-Time-é. Az atmedia gazdasági kötődése a kormányhoz világos, politikai kötődése bizonyíthatatlan.

Szerző

Magas adó az e-cigire

Publikálás dátuma
2016.07.16. 07:25
Illusztráció/Thinkstock
Elképesztő magas díjakkal tenné lehetetlenné a kormány az e-cigarettát: az Emberi Erőforrások Minisztériumának rendelettervezete igen csak megdrágítaná az elektronikus cigaretta, az utántöltő flakon és a dohányzást imitáló elektronikus eszközök forgalomba hozatalának díját - írja a Világgazdaság.

Egy termék bejelentésének szolgáltatási díja márkanevenként és hatáserősségenként 475 ezer forint lesz, akár az e-cigarettaként ismert elektronikus eszközről, akár az e-liquidnek nevezett utántöltő folyadékról lesz szó. További 306 ezer forintba fog kerülni márkanevenként és hatáserősségenként a termékekkel kapcsolatos változásbejelentés. A tervezet július 20-ig véleményezhető a minisztérium elérhetőségein.

A szolgáltatási díjat termékenként egyszer kell majd megfizetni, de valószínű, hogy így is komoly akadálya lesz az e-cigaretták legális kiskereskedelmének. Egy megfelelő szintű választék engedélyeztetésére legalább 5-10 millió forintot kellene fizetnie. A rendelettervezet szerint a díjat előre be kell majd fizetni az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek, és a bejelentés elutasítása esetén a szervezet nem téríti vissza.

Az egészségügyi hatásokkal kapcsolatban a dokumentum leszögezi, a szabályozás elősegíti a veszélyes, potenciálisan káros termékek kiszűrését a piacról, így közvetve hozzájárul e termékek használatának visszaszorításához, ezáltal az egészségkárosító hatás csökkentéséhez.

Szerző
Témák
adó e-cigi

Mélyen a gödörben az építőipar

Publikálás dátuma
2016.07.16. 07:24
A nagyberuházások már kifutottak, az újabbak nem pótolják a korábban kiesetteket/Thinkstock fotó
A statisztikai adatok is azt bizonyítják, a brüsszeli támogatások nélkül a haza építőiparnak esélye sincs a növekedésre. A beruházások hiánya pedig a gazdaság minden ágazatát sújtja. A hivatalos propagandával ellentétben a megállíthatatlan kivándorlás okozza a képzett munkaerő hiányát.

Folytatódott a hazai építőipar drámai zuhanása, amit a lakáscélú beruházások legföljebb valamelyest fékezni tudtak. Ám ha idén a tavalyi mélypont után, a 6700 új otthon kétszeresét adják is át, az még nagyon messze elmarad a szakemberek által kívánatosnak tartott évi 30-40 ezer új lakástól. Ráadásul az európai építőipari teljesítmény nagyjából 35-40 százaléka származik a lakásépítésből, ez az arány Magyarországon a 10 százalékot sem éri el. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból is kiolvasható, hogy az ágazat gyengélkedésének legfőbb oka az uniós források elmaradása.

Az elmúlt két év kimagasló építőipari és gazdasági növekedése az uniós támogatások gyorsított lehívásának volt köszönhető, amikor a nagy infrastrukturális beruházások 90-95 százaléka brüsszeli pénzek felhasználásával valósultak meg. Jószerivel nincsenek üzleti beruházások, mert a magyarországi beruházási klíma, a kiszámíthatatlanság elriasztotta a működő tőkét - értékelte az adatokat a Népszavának Veres János. A volt pénzügyminiszter, közgazdász hozzátette, az építőipar és a gazdasági teljesítmény zsugorodásának egyik oka, hogy kifutottak azok a nagy projektek, mint a kecskeméti Mercedes gyár építése, amelyről még a szocialista kormány írt alá megállapodást.

Az Orbán kormánynak az előző fejlesztési ciklus lejártának ismeretében úgy kellett volna előkészítenie a 2014-2020-as uniós pénzügyi periódust, hogy már idén legyenek uniós támogatással megvalósítható programok. Ehhez persze már 2014-ben ki kellett volna írni a megfelelő pályázatokat és legkésőbb tavaly dönteni kellett volna ezekről a projektekről. A kormány ezt az általános iskolai logikát sem tudta követni, a pályázatok kiírása helyett hadakozott Brüsszellel, s emiatt a mai napig nincsenek érdemi uniós támogatással megvalósuló beruházások - figyelmeztetett a szocialista politikus.

A kormányzati hiba miatt a magyarországi gazdasági teljesítmény alacsonyabb a lehetségesnél, hiszen alig van beruházás. Az elmaradt projektek nem termelnek sem most, sem később. Az elmaradó termelő kapacitások új munkahelyeket sem teremtenek és ez hiányozni fog a foglalkoztatás bővítéséhez. Természetesen a GDP növekedését is visszafogja a kapacitás érdemi bővülésének elmaradása - tette hozzá Veres. A hivatalos propaganda változatlanul azt sulykolja, hogy az előző ciklushoz képest az Orbán kormány nagyobb támogatási összeget harcolt ki. Ez azonban nominálisan semmiképpen sem igaz, mert euróban számolva több százmillióval kisebb összeggel gazdálkodhat Magyarország. A csökkenő népesség, valamint a forint gyengülése miatt az egy főre forintban számolt támogatás persze magasabb lehet mint az előző ciklusban.

A kormány szándéka, hogy a választási év végéig lehívja a 2020-ig tartó ciklus teljes támogatási összegét nem csak technikailag kivihetetlen, de elhibázott gondolat is, mert nem hagynának mozgásteret a következő kormánynak. A mesterségesen felpörgetett két évbe sűrített forrás felhasználás olyan építőipari kapacitást igényelne, amivel Magyarország nem rendelkezik, importra szorulna szakemberből, anyagból és eszközökből is. A hátralévő 2+2 évben pedig jönne a kereslet és a források elapadása.

Legalább ekkora gond már ma is, hogy a jó szakemberek jelentős része már külföldön keresi a boldogulását és sokan nem is szándékoznak haza térni. A kormány semmit sem tett azért, hogy az üzleti szféra igényeinek megfelelő szakképzést alakítson ki. Nincs használható átképzési program a közfoglalkoztatottak átvezetésére az üzleti szférába. Hiába vannak konkrét elképzelések a megoldásra, a kormány részéről nincs fogadókészség, vállalati szakképzési támogatáshoz szinte csak a kormánnyal stratégiai megállapodást kötött cégek jutnak, a magyar kis és középvállalatok (kkv) legföljebb elvétve - jegyezte meg Veres János. Márpedig a céges szakképzés egy később megtérülő beruházás és 10-12 ember kiképzése éves szinten akár 50 millió forintba is kerülhet.

Lakásberuházások húzzák az ágazatot
Az építőipar teljesítménye májusban 26,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól az áprilisi 29,8 százalékos visszaesés után. A termelés mindkét építményfőcsoportban csökkent, az épületek építése 4,4, az egyéb építményeké 43,8 százalékkal - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az építőipari termelés volumene az első öt hónapban 27,9 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál.
A termelés visszaesését - csakúgy, mint az előző négy hónapban - részben az uniós forrásból végzett munkák 2015 végi befejeződése, részben a magas bázis okozta - tette hozzá a KSH.
A harmadik negyedév végén és a negyedik negyedévben már jobb számok jöhetnek az építőiparból, ennek ellenére jó eséllyel az ágazat idei egész éves teljesítménye negatív lesz - mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Jövőre viszont beérnek az épület- és lakásberuházások, emellett megérkeznek majd az uniós pénzek is a szektorba. A 2017-es adatokat ráadásul javíthatja az idei alacsony bázis - tette hozzá a szakember.
Ha a jövőre ismét beindulnak az uniós pályázatok, valamint a kormányzati programok hatására erőteljesen felpörög a lakóépületek építése, az fellendíti az építőipari termelést, a legnagyobb korlátot a munkaerőhiány jelentheti - fogalmazott Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint látszik az is, hogy átalakul az építőipar szerkezete, a lakásépítéseket is magában foglaló épületépítési alágazaté lesz a főszerep. Az épületépítési alágazat szerződésállománya 58 százalékkal haladta meg a tavaly májusi értéket, ez pedig a legmagasabb idei érték. A lakásépítések mellett ide tartoznak a különböző kereskedelmi ingatlanok, raktárak, irodák is.



Szerző