Elekes Éva;

Cleveland;Donald Trump;republikánus elnökjelölő gyűlés;

2016-07-18 07:30:00

Káoszba fulladhat a konvenció

Káoszba fulladó jelenetek és tüntetések egyaránt övezhetik a ma kezdődő republikánus elnökjelölő konvenciót az Egyesült Államokban. A hagyományos elnökjelölő gáláról idén hiányozni fognak a nagy politikus sztárok: a Republikánus Párt nagy öregei és legtekintélyesebb személyiségei nemigen vállalják, hogy Clevelandben felsorakozzanak az ellentmondásos manhattani milliárdos mögé. Donald Trumpot azonban hivatalosan is elnökjelöltté választják, miután már az előkészítés során elbukott a „Soha Trumpot!” szervezkedés. Számos emberi jogi, illetve rasszizmus elleni csoport szervez tiltakozó megmozdulásokat, igaz, a milliárdos hívei is felvonulnak majd.

Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette kezdődik meg ma a jelölőgyűlés az Ohio állambeli Clevelandben, a Quicken Loans Arénában. A konvención formálisan is Donald Trump lesz a Republikánus Párt elnökjelöltje, miután a június 14-én 71. életévébe lépett New York-i ingatlanbefektető diadalmaskodott az előválasztási küzdelemben. 16 vetélytársát sikerült maga mögé utasítania, kiszorítania a versenyből. Trump utolsó ellenlábasai május 3-án, az indianai előválasztáson elért győzelmét követően sorban visszaléptek, így a milliárdos május végére megszerezte a republikánus elnökjelöltséghez szükséges 1237 delegátus támogatását.

Trump többször, így 1988-ban, 2004-ben és 2012-ben kacérkodott a gondolattal, hogy harcba indul a Fehér Házért, de mindig meggondolta magát. Sokan ezúttal is viccnek vették ambícióját a Republikánus Pártban, s arra számítottak, hogy néhány előválasztás, pár nyilvános fórum után elunja magát és visszalép. Arra azonban nem számítottak, hogy milyen hangnem uralkodik el fokozatosan a tévévitákban, hogy Trump populista frázisokkal, a Grand Old Party (GOP) magukra valamit is adó politikusai számára vállalhatatlan, rasszista politikai ígéretekkel szerez majd tömegtámogatást.

2016 a „kívülállók” évének bizonyult az amerikai politikában, hisz a Demokrata Pártban is váratlanul nagy sikert aratott és az utolsó pillanatig versenyben tudott maradni a politikai elittel szembeforduló vermonti szenátor, Bernie Sanders. Trump tudatosan szakított a hagyományos republikánus elvekkel, s fittyet hányt a politikai korrektségre. Celebként, szépségversenyek szervezőjeként, illetve a „The Apprentice” (A gyakornok) című tévéshow műsorvezetőjeként neve jóval ismertebb volt a legtöbb átlagos politikusénál, „bemondásait” tömegek akarták meghallgatni, így megugrott a tévéviták nézettsége, s a választási gyűléseken a részvétel.

A „Trump-varázs” azonban gyorsan szertefoszlott, s maradt a kiábrándító valóság: úgy tűnik, a jelölt a mérsékelt republikánusok szemében túl szélsőséges, a vallásos konzervatív republikánusok elvárásaihoz képest viszont túl liberális. Ráadásul kiszámíthatatlan, örökösen váltogatja nézeteit. A milliárdos némely kampányígéretei megdöbbentették a világot, uszított a mexikói bevándorlók, valamint a muszlimok ellen, hazaküldené az összes illegális bevándorlót (számuk 10-15 millió között lehet a 2015-es népszámlálási becslések szerint). Trump megalázó jelzőkkel illette előválasztási ellenfeleit, felkészületlenül vagdalkozik, veszélyes nézeteknek ad hangot a külpolitikában, ezért sokan riasztónak tartják, hogy kezébe kerülhetne az amerikai nukleáris rakéták indítógombja.

Hiányzók Clevelandben

Míg az egy hét múlva kezdődő demokrata elnökjelölő konvención Barack Obama elnök, Joe Biden alelnök és a Demokrata Párt minden jelentős politikai vezetője felvonul majd és beszédet mond Hillary Clinton támogatására, addig a republikánus konvencióra hírek szerint szinte lasszóval kell felszólalókat fogni. Miután Trump vérig sértette, s megállás nélkül gúnyolta az előválasztási vitákban Jeb Bush volt floridai kormányzót, a Bush-dinasztia idei elnökaspiránsát, a Bush-család valamennyi tagja távol marad a találkozótól.

Nem lesz ott George H. W. Bush, az idős, betegeskedő 41. elnök, de a hiányzók között lesz a 43. elnök, George W. Bush is. Öccse, Jeb a Washington Post számára írt cikkében azt fejtegette, még nem tudja, kire adja a voksát, lehet, hogy a Libertariánus Párt elnökjelöltjére, lehet, hogy beír egy nevet, de Trumpra nem, annyi biztos. A volt floridai kormányzó szerint mindent meg kell tenni, hogy a republikánusok képviselői, szenátori és kormányzói megtartsák helyeiket, mert ez lehet jó alap a párt hosszú távú „életképességének” megőrzéséhez.

A Republikánus Párt részéről a legtekintélyesebb személyiség a konvención így Paul Ryan házelnök lesz, akinek hivatalból részt kell vennie, ő vezeti le ugyanis az elnökjelölő tanácskozást. Ryan a hírek szerint beszédében a Republikánus Párt egységének helyreállítását sürgeti majd. A volt alelnökjelöltet – aki Mitt Romney volt massachusetts-i kormányzóval párban indult 2012-ben, de alulmaradtak az Obama-Biden párossal szemben – sokan kapacitálták, hogy induljon idén az elnökségért. Amikor már látszott, hogy Trumpot nem lehet megállítani, azért kezdtek szervezkedni, hogy a clevelandi konvención közfelkiáltással inkább őt indítsák harcba.

Ryan azonban többször is leszögezte, hogy döntése végleges: ha akart volna, indul az előválasztásokon, ám nem tette, s nem vállalna semmiféle alternatív felkérést. Ryan renoméját önmagában az is fényezi, hogy mostanság „ideális” jelöltként gondolnak rá a republikánus esélyek szempontjából nem sok jót ígérő Trumppal szemben. Mellesleg az előző elnökválasztások republikánus jelöltjei – Romney és John McCain arizonai szenátor – sem mennek el Trumpot ünnepelni. Egy republikánus stratéga a Washington Postnak nyilatkozva egyetlen előnyt látott a nagyágyúk távolmaradásában, azt, hogy így esélyük lehet fiatal republikánus politikusoknak, hogy megmutassák magukat, hiszen az elnökjelölő konvenciók mindig is jó ugródeszkának bizonyultak.

A milliárdos két korábbi ellenfele, Ted Cruz texasi szenátor és a korán kiesett Scott Walker wisconsini kormányzó ellenben ott lesz, vélhetőleg mindketten megroggyant karrierjüket igyekeznek majd megtámogatni. Állítólag Rudy Giulianit, a volt New York-i polgármestert is sikerült rávenni, hogy szerepeljen.

Annyi bizonyos, hogy főszerepet kapnak a fórumon a Trump-família ismert tagjai. Biztosan beszél majd Melania Trump, a milliárdos (harmadik) felesége, aki nem képzett szónok, s ritkán áll a nyilvánosság elé, pedig az elnökjelöltek feleségeire mindig komoly szerep hárul a kampányban. Még a hagyományosan visszahúzódó Laura Bush is vállalta annak idején, hogy bemutatja férjét, s megható beszédet mondott négy éve Ann Romney is. A milliárdos sikeres üzletasszony lánya, Ivanka Trump nyilván ezúttal is apja jellemét, szókimondó egyenességét dicséri majd, s fellépnek a pénzember fiai is.

Trump tervei szerint az egyik este a „győztesek éjszakája” címet viseli majd, ekkor sikeres sportolók, művészek lépnek fel. Az egyik kiválasztott, Tim Tebow amerikaifutball-sztár Twitter-üzenetében cáfolta, hogy felszólalna a konvención, szerinte megjelenésének híre alaptalan pletyka. Azt pedig maga Trump cáfolta, hogy a bokszoló Mike Tyson beszélne a jelölőgyűlésen.

Mike Pence lett a befutó

Hagyományosan az elnökjelölő konvenció előtt hozzák nyilvánosságra a döntést arról, kit szemel ki maga mellé a Fehér Ház bevételére pályázó politikus alelnökjelöltjének. Trump az utolsó utáni pillanatban tette csak közzé, hogy Mike Pence indianai kormányzó a választottja. A választás sajtóvisszhangja viszonylag kedvező volt: Pence megbízható, elkötelezett republikánus, evangéliumi keresztény, az ingadozó Trumppal ellentétben a terhesség-megszakítás elszánt ellenfele, segíthet tehát Donald Trumpnak meggyőzni a kételkedő konzervatív választókat arról, hogy valóban az ő nézeteiket fogja elnökként képviselni. Kapott persze Pence bírálatot is jócskán: megírták róla, hogy unalmas, s nem különösebben intellektuális személyiség. „Sarah Palin, karizma nélkül” – jegyezte meg például az egyik kommentár, McCain hajdani, nem épp elmebajnokként megismert alelnökjelöltjére célozva.

Pence hat kétéves terminust húzott le a képviselőházban, az 57 éves politikus 2013 óta Indiana állam első embere. Ír katolikus családban született, az Indianai Egyetem jogi karán végzett. Konzervatív rádióműsort vezetett, mielőtt politikai karrierrel próbálkozott. Kétszer veszített, 1988-ban és 1990-ben, ám 2000-ben végül bekerült a törvényhozásba. Szorgosan dolgozott, s még a republikánus kisebbségi vezetői posztra is pályázott, sikertelenül. Tény, hogy az üzleti életben ténykedő Trumppal ellentétben alelnökjelölt párjának van némi kormányzati tapasztalata. A FiveThirtyEight honlap szerint Pence hosszú ideje a legkonzervatívabb alelnökjelölt.

Trump sokáig habozott, s végül ejtette a kockázatosabb változatokat. Pedig jó ideig tartotta magát a hír, hogy a volt házelnök, az 1994-es „republikánus forradalom” atyja lehet a befutó, különösen, hogy a mostanában már nem az élvonalban politizáló Newt Gingrich tett néhány, Trumpra is rátromfoló, muzulmánellenes kijelentést. Kettejük párosa azonban túl "ütős" lett volna: mindketten háromszor nősült, nem konvencionális, szabadszájú hetvenesek. Gingrich maga is érezte ezt, hisz azt nyilatkozta a FoxNews-nak: „tényleg azt hiszik, hogy két dudás megfér egy csárdában?” Más verziók szerint még az is felmerült, hogy Trump akár Ivanka lányával párban indulna, úgyis ő és férje menedzseli a háttérből a kampányát. Az alelnökjelölt személyére a családnak is rá kellett bólintania.

Legnagyobbat csalódott az egykori szépreményű Chris Christie, New Jersey első embere, aki kétségtelenül rossz lóra tett. Miközben a tévéviták során talán a legharciasabban ostorozta Trumpot, visszalépését követően egyszer csak a milliárdos elnökaspiráns fő támogatójaként tűnt fel. Akkor azt feltételezték, hogy valószínűleg alkut kötöttek egymással: Christie nyilvánosan Trump mellé állt, s cserébe megkapja majd az alelnökjelölti posztot. Ám nem így történt: bekerült ugyan a finalisták közé, de végül nem rá esett a milliárdos választása, hanem az indianai kormányzóra, aki az előválasztások során történetesen Ted Cruzt támogatta. Igaz, Christie még kaphat vigaszdíjas posztot egy esetleges Trump-adminisztrációban, de erre oly csekély az esély, hogy valószínűleg erősen gondolkodik, mit tegyen, ha 2017-ben, második kormányzói mandátuma lejártával állás nélkül marad.

Elmarad a hadakozás

Bár sokan arra számítottak, hogy a republikánus elnökjelölő konvención nyílt harc folyik majd a jelöltségért, erre nem kerül sor. A jelölőgyűlés szabályairól döntő bizottság múlt heti ülésén még heves alkudozás folyt, számos konzervatív csoport azt követelte, hogy tartsanak több szavazást is az elnökjelölt személyéről, az egyes államok küldötteit pedig „szabadítsák fel”, tehát ne csak az adott államban győztes republikánus jelöltre szavazhassanak, hanem kötöttség nélkül, „lelkiismeretük szerint” dönthessenek. Cserébe hajlandók lettek volna elfogadni, hogy a jövőben minden előválasztás „zárt szavazás” legyen, azaz csak bejegyzett republikánusok voksolhassanak.

Az alku azonban végül nem jött össze, a tárgyalások összeomlottak, a küldöttek kötött mandátumának eltörlése nem kapott elegendő támogatást. A pártvezetés, Reince Priebus, a Republikánus Nemzeti Bizottság vezetője, Ryan és Mitch McConnell, a szenátusi többség vezetője alighanem úgy vélték, Trump jelöltsége kisebb kárt okoz, mint egy botrányba fulladó konvenció. Paul Manafort, Trump kampánystratégája így hát az ülés után diadalmasan jelenthette: „A Trump-ellenes erők veszítettek, a konvenció tiszteletben fogja tartani a választók akaratát és megerősíti Donald Trump elnökjelöltségét”.

Akadnak a konvencióval kapcsolatban anyagi gondok is. A milliárdos jelölése elleni tiltakozásképpen számos multicég visszalépett a clevelandi jelölőgyűlés támogatásától, s így a szervezők legalább 6 millió dolláros hátralékban vannak. Trump a jelek szerint nem akarja vagy nem tudja állni a számlát, s a bevált donorok – még a Koch-testvérek is – elzárkóztak a finanszírozástól, inkább a kongresszusi honatyák kampányait támogatják. Így a Republikánus Nemzeti Bizottság hírek szerint az egyik legkonzervatívabb adományozót, a kaszinómilliárdos Sheldon Adelsont kérte fel, hogy a hiányzó hatmillióval segítse a republikánus elnökjelölő tanácskozás megrendezését.