Hergelés lenne csak a gellérthegyi pályázat?

Publikálás dátuma
2016.07.19 07:11
Makovecz-fantázia FOTÓ: NÉPSZAVA
A Miniszterelnökség 40 millió forintos nyílt, kreatív ötletpályázatot hirdetett a Gellérthegy megújítására. Mint tegnapi számunkban beszámoltunk róla, a pályázatot közzé tévő Lechner Tudásközpont olyan munkákat vár, amelyek megújítanák a hegy "szellemi, szakrális", azaz isteni, szent, természetfeletti tartalmát. Torma Tamás építészetkritikust arról kérdeztük: mi lehet az a szakrális tartalom, amelynek pályázati követelményét sokan úgy fogják fel: ismételt próbálkozás arra, hogy elbontsák a Citadellát és a Szabadság-szobrot és a helyébe a Makovecz Imre Kossuth-díjas építész által felvázolt nemzeti panteont állítsák. Azaz a Szabadság- és a Kossuth-tér, a Budai Vár és a Városliget után a kormány megszállja a Gellérthegyet is.

Torma Tamás először is higgadtságra int, szerinte a sajtó tévesen ugrik rá az ehhez hasonló pályázatokra, legjobb meggyőződése szerint csak arról lehet szó, hogy hogyan lehet a Citadellát lebontás nélkül hasznosítani, a környéket felújítani. A Citadellát, mint utált szimbólumot már a múlt századforduló előtt elkezdték lebontani, hogy valamiféle patetikus ízlésnek megfelelően rendezzék a helyet, de komolyabb szándék a Gellérthegy átformálására nem volt, inkább csak az építészek szokásos rajzolási fantáziálása. Az egyetlen kivétel a fiatal Medgyasszay István 1903-as nemzeti panteon terve volt, de Torma úgy gondolja, az is az építész szellemi "túlnövéseként" értelmezhető.

Ami a Szabadság-szobrot illeti jobboldali olvasatban az egy szovjetek által ránk erőltetett emlék volt és maradt, az 1990-es években fel-felbukkant, hogy kellene vele valamit csinálni. Ahogyan Varsóban a moszkvai Hét nővér mintájára megépült Kultúra és Tudomány Palotájával akartak valamit kezdeni, de végül nem tudtak megszabadulni tőle, inkább körbeépítették magasházakkal.

A Szabadság-szobor eredetlegendájától függetlenül ma Budapest szimbóluma - mondja Torma Tamás -, forradalom lenne belőle, ha elbontanák. Szerinte az egész pályázatkiírás nem más, mint hergelés, hasonlóan ahhoz, amikor Melocco Miklós bejelentette Makovecz-szobrot akar emelni a Clark Ádám téren. A Citadella most kihasználatlan és rossz állapotban van, de azt elképzelhetetlennek tartom, hogy a helyére templom épülne. A Szabadság-szoborhoz is nehéz hozzányúlni, mert közösségi tartalma van. Ha hozzányúlnak akkor annak szavazatvesztő hatása lehet, ezt biztos megértik, ha azt nem értenék, hogy a szocializmus negyven évét a magánmitológiákban nem lehet átírni - mondta Torma.

Arra a kérdésre, hogy látva, amint a köztereket elfoglalja a jobboldal szellemisége, nem túl optimista-e, Torma Tamás azt mondta: az lehet, de ettől függetlenül úgy gondolja, az egész ügy csak arra jó, hogy idegesítse a másik oldalt és hogy kielégítse a jobboldal egy szellemi csoportját. Szerinte ugyancsak szondázás volt a székesfehérvári Hóman-szobor terve is. Inkább azt gondolja, hogy ez a cinikus pályázat is csak arról szól, valakinek pénzt kell adni, s azt akarják felcímkézni. Mint, ahogyan történt az első világháborús emlékműpályázat esetében, mert azok megpályáztatásának sem látszik még semmi hatása.

Optimizmusom ellenére, persze lehet konkrét akarat is, hogy szimbolikus arcfelvarrást szolgál az egész, de lehet, megmarad egyfajta rejtett közvélemény-kutatásnak: milyen visszhangot ver a Gellérthegy átalakításának esetleges terve. Ha pedig így van, akkor Makovecz Imre elképzelései is maradnak azok, amiknek készültek: építészeti fantáziálásnak.

Szerző

Erdő Péter szerint Isten azt akarja, hogy boldogok legyünk

Publikálás dátuma
2019.04.21 21:23

Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
A politikusok, a gazdasági élet szereplői, tudósok, művészek felelőssége, hogy az evangélium szellemében alakítsák az életet.
Isten, aki bölcsességében megalkotta az embert, azt akarja, hogy boldogok legyünk - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az M1 aktuális csatornának adott, vasárnap este sugárzott húsvéti interjújában. Hozzátette: a világi emberek - politikusok, a gazdasági élet szereplői, tudósok, művészek - felelőssége, hogy az evangélium szellemében alakítsák az életet. "Isten szeretetét kell közvetítenünk az emberek felé" - hangsúlyozta a bíboros. Kérdésre válaszolva megjegyezte: szükséges az európai alapdokumentumokban a kereszténység rögzítése, csakúgy, mint a görög-római örökségé.
Szerző

Az exit poll szerint Zelenszkij irgalmatlanul megverte Porosenkót az elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2019.04.21 19:53

Fotó: AFP/ GENYA SAVILOV
A humorista felmérések szerint háromszor annyi szavazatot kapott, mint a hivatalban lévő államfő.
Volodimir Zelenszkij toronymagasan nyerte az ukrán elnökválasztás második fordulóját a vasárnap esti urnazárás után közzétett első exit poll-felmérés eredménye szerint. Az úgynevezett nemzeti felmérés előzetes - helyi idő szerint 18 órai - adatai alapján a humorista elnökjelölt a szavazatok 73,2 százalékát szerezte meg, míg Petro Porosenko hivatalban lévő államfőt a választók 25,3 százaléka támogatta. A nemzeti exit pollt a Demokratikus Kezdeményezések, a KMISZ és a Razumkov Központ nevű szociológiai intézetek végezték közösen. A végleges - az urnazáráskor készült - exit poll-eredményeket este tíz órakor teszik közzé.      Petro Porosenko az exit poll ismertetése után elismerte vereségét. Újságírók előtt azt ígérte, hogy már most telefonál Zelenszkijnek, és gratulál neki. "Már a jövő hónapban elhagyom az államfői posztot, így döntött az ukránok többsége, és én ezt a döntést elfogadom" - jelentette ki.  Zelenszkij a Facebookon élő videókapcsolással a stábjából köszönetet mondott elsősorban édesanyjának, feleségének, gyerekeinek és minden családtagjának, majd csapatának, stábjának, minden egyes szakértőnek, jogásznak, önkéntesnek, megfigyelőnek és call-centeresnek. Külön kifejezte háláját "Okszanának és Ljubának, akik a fentebb felsoroltak után takarítottak". Kiemelten megköszönte a támogatást Kvartal-95 elnevezésű humorcsapata tagjainak. "Köszönöm a rendfenntartóknak a becsülettel végzett munkájukat, az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU), hogy jó állapotban megőriztek, köszönöm minden katonának és önkéntesnek, hogy védik Ukrajnát. Köszönet az újságíróknak, minden ukránnak, aki engem támogatott, és azoknak, akik másként választottak. Köszönet minden ukránnak, bárhol is legyenek most. Ígérem, hogy sohasem hagyok cserben senkit sem" - jelentette ki, majd a többi volt szovjet állam lakóihoz fordult: "Még hivatalosan nem vagyok elnök, de mint Ukrajna állampolgára minden posztszovjet országnak üzenem, nézzetek ránk, minden lehetséges. Hála Istennek" - tette hozzá.  Az eredménytől függetlenül, Ukrajna külpolitikájának legfontosabb elemei változatlanok maradnak: az ország továbbra is az euroatlanti integráció elkötelezett híve marad, mindkét jelölt véget akar vetni a keleti régiókban folyó harcoknak, és természetesen kiáll hazája szuverenitása, területi épsége mellett. E tekintetben különbségek csak a hangsúlyokban mutatkoznak. Zelenszkij viszont egy sor területen radikális fordulatot ígért.
Témák
Ukrajna
Frissítve: 2019.04.21 21:07