Hergelés lenne csak a gellérthegyi pályázat?

Publikálás dátuma
2016.07.19 07:11
Makovecz-fantázia FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
A Miniszterelnökség 40 millió forintos nyílt, kreatív ötletpályázatot hirdetett a Gellérthegy megújítására. Mint tegnapi számunkban beszámoltunk róla, a pályázatot közzé tévő Lechner Tudásközpont olyan munkákat vár, amelyek megújítanák a hegy "szellemi, szakrális", azaz isteni, szent, természetfeletti tartalmát. Torma Tamás építészetkritikust arról kérdeztük: mi lehet az a szakrális tartalom, amelynek pályázati követelményét sokan úgy fogják fel: ismételt próbálkozás arra, hogy elbontsák a Citadellát és a Szabadság-szobrot és a helyébe a Makovecz Imre Kossuth-díjas építész által felvázolt nemzeti panteont állítsák. Azaz a Szabadság- és a Kossuth-tér, a Budai Vár és a Városliget után a kormány megszállja a Gellérthegyet is.

Torma Tamás először is higgadtságra int, szerinte a sajtó tévesen ugrik rá az ehhez hasonló pályázatokra, legjobb meggyőződése szerint csak arról lehet szó, hogy hogyan lehet a Citadellát lebontás nélkül hasznosítani, a környéket felújítani. A Citadellát, mint utált szimbólumot már a múlt századforduló előtt elkezdték lebontani, hogy valamiféle patetikus ízlésnek megfelelően rendezzék a helyet, de komolyabb szándék a Gellérthegy átformálására nem volt, inkább csak az építészek szokásos rajzolási fantáziálása. Az egyetlen kivétel a fiatal Medgyasszay István 1903-as nemzeti panteon terve volt, de Torma úgy gondolja, az is az építész szellemi "túlnövéseként" értelmezhető.

Ami a Szabadság-szobrot illeti jobboldali olvasatban az egy szovjetek által ránk erőltetett emlék volt és maradt, az 1990-es években fel-felbukkant, hogy kellene vele valamit csinálni. Ahogyan Varsóban a moszkvai Hét nővér mintájára megépült Kultúra és Tudomány Palotájával akartak valamit kezdeni, de végül nem tudtak megszabadulni tőle, inkább körbeépítették magasházakkal.

A Szabadság-szobor eredetlegendájától függetlenül ma Budapest szimbóluma - mondja Torma Tamás -, forradalom lenne belőle, ha elbontanák. Szerinte az egész pályázatkiírás nem más, mint hergelés, hasonlóan ahhoz, amikor Melocco Miklós bejelentette Makovecz-szobrot akar emelni a Clark Ádám téren. A Citadella most kihasználatlan és rossz állapotban van, de azt elképzelhetetlennek tartom, hogy a helyére templom épülne. A Szabadság-szoborhoz is nehéz hozzányúlni, mert közösségi tartalma van. Ha hozzányúlnak akkor annak szavazatvesztő hatása lehet, ezt biztos megértik, ha azt nem értenék, hogy a szocializmus negyven évét a magánmitológiákban nem lehet átírni - mondta Torma.

Arra a kérdésre, hogy látva, amint a köztereket elfoglalja a jobboldal szellemisége, nem túl optimista-e, Torma Tamás azt mondta: az lehet, de ettől függetlenül úgy gondolja, az egész ügy csak arra jó, hogy idegesítse a másik oldalt és hogy kielégítse a jobboldal egy szellemi csoportját. Szerinte ugyancsak szondázás volt a székesfehérvári Hóman-szobor terve is. Inkább azt gondolja, hogy ez a cinikus pályázat is csak arról szól, valakinek pénzt kell adni, s azt akarják felcímkézni. Mint, ahogyan történt az első világháborús emlékműpályázat esetében, mert azok megpályáztatásának sem látszik még semmi hatása.

Optimizmusom ellenére, persze lehet konkrét akarat is, hogy szimbolikus arcfelvarrást szolgál az egész, de lehet, megmarad egyfajta rejtett közvélemény-kutatásnak: milyen visszhangot ver a Gellérthegy átalakításának esetleges terve. Ha pedig így van, akkor Makovecz Imre elképzelései is maradnak azok, amiknek készültek: építészeti fantáziálásnak.

Szerző
2016.07.19 07:11

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35