Hűtlen, illetve hanyag kezelés és hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettes ellen Szakács László, a szocialista párt országgyűlési frakcióvezető-helyettese. Az ellenzéki politikus az erről tartott, tegnapi sajtótájékoztatóján egyúttal arra kérte Polt Péter, legfőbb ügyészt, hogy rendeljen el nyomozást az ügyben. Ezzel a kívánságával egyébként nincs egyedül, hiszen korábban Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter is arra biztatta az ügyészséget, hogy még a névtelen bejelentéseket se hagyja figyelmen kívül. Ha a nyomozó-, illetve vádhatóság elismeri az illetékességét egy ügyben, nincs jelentősége annak, hogy ki mit kér tőlük - közölte a Népszavával Szakács László. A feljelentés, mellékleteivel együtt 280 oldalt tesz ki, és sajtóértesülések és cégnyilvántartási adatok alapján készítették el – tette hozzá.
"Bohócsipkát húztak" Spéder Zoltánék Orbán Viktor kormányfő fejére azzal, ahogyan a szeme előtt, kormányzati jóváhagyással átvették a Magyar Posta feletti irányító befolyást – állította Szakács László. Az ügy kirobbanásához vezetett egyebek mellett az is, hogy mindössze 50 millió forintot fizetett a Spéder Zoltán érdekeltségébe is tartozó Takarékbank azért az elsőbbségi részvényért, amellyel cselekvőképtelenné tették a 14 milliárd forintos alaptőkéjű Magyar Posta többségi tulajdonosát, a magyar államot - írta meg korábban a 168 óra hetilap.
Nem kizárt, hogy a Posta felett tulajdonosi jogokat gyakorló illetékesek, akarva, akaratlan, megszegték az állami vagyon hatékony, és gondos kezelésére vonatkozó kötelezettségüket, amikor a Posta irányítási jogait jelentős részben, ellenszolgáltatás nélkül átengedték egy magánbefektetői körnek - vélte Szakács László. Hiába van ugyanis az államnak 75 százalékos részvénycsomagja a Postában, a 100 forint névértékű "B" típusú részvény tulajdonosának a Takarékbank jóváhagyása nélkül a társaság életét meghatározó kérdésekben nem tud dönteni. Érdemes megjegyezni, hogy a 2014. évi országgyűlési választások előtt kapta jött létre ez a furcsa konstrukció. Szakács László szerint mindez nem lehet a véletlen műve. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy miután a takarékbank megvette 50 millió forintért a különleges részvényt, az állam eladta a Takarékbankban lévő többségi részesedését a Spéder-érdekeltségű Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-nek.
Ez az "arany részvény" lehetővé teszi, hogy a Spéder érdekeltségébe tartozó Takarékbank jelölje ki a Magyar Posta igazgatósága és felügyelőbizottsága tagjainak felét, szabhatja meg melyik könyvvizsgáló céggel kössenek szerződést. A kisebbségi tulajdonos embereit a társaság közgyűlése le sem válthatja. A többségi tulajdonos államnak nem szólhat bele abba sem, hogy a Takarékbank értékesíti-e a részvényeit, vagy sem. Az extra jogokat biztosító részvényt a Takarékbank akár Spéder Zoltán bankjának, az FHB-nak is eladhatja.
Az sem közömbös, hogy a Posta vezérigazgatója, akinek a személyéről a kisebbségi tulajdonos nélkül nem lehet dönteni, tehát leváltani sem lehet, 50 milliárd forintig szabadon dönthet a rövid és hosszú lejáratú hitelállományról, vagy arról, hogy a Posta mikor fizet vissza vagy vesz fel kölcsönt, de egymilliárd forintig a beszerzésekről is határozhat.
Persze nem ez az egyetlen furcsaság a Magyar Posta körül. Az Alkotmánybíróság, amely ma már kizárólag a Fidesz delegálta tagokból áll, nem régen meglehetősen felemás döntést hozott. A Magyar Nemzeti Bank alapítványainak adatait nyilvánosságra kell hozni, - talán a 280 milliárd forint közpénz "kitalicskázását követő felháborodás miatt - a szintén közpénzből működő Posta számai, üzleti és egyéb szerződései azonban többnyire rejtve maradhatnak a nyilvánosság elől.
Azt mindenképpen megtudhatja a közvélemény, hogy történt-e bűncselekmény és azt ki, vagy kik kik követték el - jegyezte meg lapunknak Szakács László.