Nyomozás indulhat a posta ügyében

Publikálás dátuma
2016.07.19. 07:20
Ma még az történik a Magyar Posta Zrt.-nél, amit az FHB főtulajdonosa is jónak lát FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Feljelentést tett az MSZP a Magyar Posta Zrt. tulajdonlása ügyében. Az állam képviselői ugyanis potom pénzért adták el korábban a kegyvesztetté vált Spéder Zoltán érdekeltségi körébe tartozó Takarékbanknak a fontos döntésekhez elengedhetetlen postai "aranyrészvényt".

Hűtlen, illetve hanyag kezelés és hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettes ellen Szakács László, a szocialista párt országgyűlési frakcióvezető-helyettese. Az ellenzéki politikus az erről tartott, tegnapi sajtótájékoztatóján egyúttal arra kérte Polt Péter, legfőbb ügyészt, hogy rendeljen el nyomozást az ügyben. Ezzel a kívánságával egyébként nincs egyedül, hiszen korábban Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter is arra biztatta az ügyészséget, hogy még a névtelen bejelentéseket se hagyja figyelmen kívül. Ha a nyomozó-, illetve vádhatóság elismeri az illetékességét egy ügyben, nincs jelentősége annak, hogy ki mit kér tőlük - közölte a Népszavával Szakács László. A feljelentés, mellékleteivel együtt 280 oldalt tesz ki, és sajtóértesülések és cégnyilvántartási adatok alapján készítették el – tette hozzá.

"Bohócsipkát húztak" Spéder Zoltánék Orbán Viktor kormányfő fejére azzal, ahogyan a szeme előtt, kormányzati jóváhagyással átvették a Magyar Posta feletti irányító befolyást – állította Szakács László. Az ügy kirobbanásához vezetett egyebek mellett az is, hogy mindössze 50 millió forintot fizetett a Spéder Zoltán érdekeltségébe is tartozó Takarékbank azért az elsőbbségi részvényért, amellyel cselekvőképtelenné tették a 14 milliárd forintos alaptőkéjű Magyar Posta többségi tulajdonosát, a magyar államot - írta meg korábban a 168 óra hetilap.

Nem kizárt, hogy a Posta felett tulajdonosi jogokat gyakorló illetékesek, akarva, akaratlan, megszegték az állami vagyon hatékony, és gondos kezelésére vonatkozó kötelezettségüket, amikor a Posta irányítási jogait jelentős részben, ellenszolgáltatás nélkül átengedték egy magánbefektetői körnek - vélte Szakács László. Hiába van ugyanis az államnak 75 százalékos részvénycsomagja a Postában, a 100 forint névértékű "B" típusú részvény tulajdonosának a Takarékbank jóváhagyása nélkül a társaság életét meghatározó kérdésekben nem tud dönteni. Érdemes megjegyezni, hogy a 2014. évi országgyűlési választások előtt kapta jött létre ez a furcsa konstrukció. Szakács László szerint mindez nem lehet a véletlen műve. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy miután a takarékbank megvette 50 millió forintért a különleges részvényt, az állam eladta a Takarékbankban lévő többségi részesedését a Spéder-érdekeltségű Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-nek.

Ez az "arany részvény" lehetővé teszi, hogy a Spéder érdekeltségébe tartozó Takarékbank jelölje ki a Magyar Posta igazgatósága és felügyelőbizottsága tagjainak felét, szabhatja meg melyik könyvvizsgáló céggel kössenek szerződést. A kisebbségi tulajdonos embereit a társaság közgyűlése le sem válthatja. A többségi tulajdonos államnak nem szólhat bele abba sem, hogy a Takarékbank értékesíti-e a részvényeit, vagy sem. Az extra jogokat biztosító részvényt a Takarékbank akár Spéder Zoltán bankjának, az FHB-nak is eladhatja.

Az sem közömbös, hogy a Posta vezérigazgatója, akinek a személyéről a kisebbségi tulajdonos nélkül nem lehet dönteni, tehát leváltani sem lehet, 50 milliárd forintig szabadon dönthet a rövid és hosszú lejáratú hitelállományról, vagy arról, hogy a Posta mikor fizet vissza vagy vesz fel kölcsönt, de egymilliárd forintig a beszerzésekről is határozhat.

Persze nem ez az egyetlen furcsaság a Magyar Posta körül. Az Alkotmánybíróság, amely ma már kizárólag a Fidesz delegálta tagokból áll, nem régen meglehetősen felemás döntést hozott. A Magyar Nemzeti Bank alapítványainak adatait nyilvánosságra kell hozni, - talán a 280 milliárd forint közpénz "kitalicskázását követő felháborodás miatt - a szintén közpénzből működő Posta számai, üzleti és egyéb szerződései azonban többnyire rejtve maradhatnak a nyilvánosság elől.

Azt mindenképpen megtudhatja a közvélemény, hogy történt-e bűncselekmény és azt ki, vagy kik kik követték el - jegyezte meg lapunknak Szakács László.

A kormányfő is béna kacsa
A Magyar Posta Zrt. 2013- 2014-ben a Simicska Lajos nagyvállalkozó emberének tartott Németh Lászlóné miniszter felügyelete alatt a nemzeti fejlesztési tárca tartozott, majd onnan 2014-ben átkerült a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez. A meglehetősen "keszekusza” kereszttulajdonlásokban szerepet kapott a százszázalékos állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank is, amelynek vezetője Nagy Csaba, aki Lázár János korábbi hódmezővásárhelyi tanácsadója volt.
Hiába nevezte ki miniszterelnöki biztosnak Bártfai-Mager Andreát Orbán Viktor, hogy a többi között a Magyar Postát felügyelje, mert az "arany részvény" tulajdonosát még ő sem kerülheti meg. Ez a lépés egyelőre csak azt bizonyítja, hogy a kormányfő teljes egészében kivette Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter felügyelet e alól a Postát. Egyelőre azonban ezzel sem tud mit kezdeni. Egyelőre nem világos, hogy valójában mi is zajlik a háttérben? Folytatódik-e az OTP Bankkal szemben az államilag felpumpált versenytársak keresése, miután Orbán Viktor kegyeiből kiesett Spéder Zoltán, vagy pedig a kormányfő - legalábbis egyenlőre - feladta ezt a tervét. Nagy kérdés az is, hogy ebben a játszmában melyik mezőn helyezkedik el a Magyar Posta Zrt. és Orbán Viktor hogyan, mikor és milyen eszközökkel próbál megszabadulni a mostanra kényelmetlenné vált korábbi, hozzá viszonylag közel álló nagyvállalkozótól.

Szerző

Nyaralás alatt is a neten lógunk

A magyarok 65 százaléka hasznos eszköznek tekinti az internetet az üdülés megtervezésében, a nyaralás során 87 százalék csatlakozik a világhálóra, a wifi elérés pedig 48 százalék számára fontos szempont a szálláshely kiválasztásakor - egyebek között ez derül ki a PayPal online pénzügyi szolgáltató cég nemzetközi felméréséből. 

A felmérést a GfK piackutató készítette több európai országban idén júniusban, 5000 felnőtt online megkérdezésével. A célország kiválasztásakor a legtöbb országban az ár a legfontosabb szempont. A kutatás szerint idén nyáron a legtöbben júliusban, vagy augusztusban terveztek szabadságra menni.

Átlagosan a megkérdezettek 9 százaléka utazott szabadságra az év első felében, 11 százaléka pedig megvárja a szeptemberi kedvezményeket.

Szerző

Nyaralás alatt is a neten lógunk

A magyarok 65 százaléka hasznos eszköznek tekinti az internetet az üdülés megtervezésében, a nyaralás során 87 százalék csatlakozik a világhálóra, a wifi elérés pedig 48 százalék számára fontos szempont a szálláshely kiválasztásakor - egyebek között ez derül ki a PayPal online pénzügyi szolgáltató cég nemzetközi felméréséből. 

A felmérést a GfK piackutató készítette több európai országban idén júniusban, 5000 felnőtt online megkérdezésével. A célország kiválasztásakor a legtöbb országban az ár a legfontosabb szempont. A kutatás szerint idén nyáron a legtöbben júliusban, vagy augusztusban terveztek szabadságra menni.

Átlagosan a megkérdezettek 9 százaléka utazott szabadságra az év első felében, 11 százaléka pedig megvárja a szeptemberi kedvezményeket.

Szerző