Augusztus 2-án temetik Esterházy Pétert

Esterházy Péter temetése augusztus 2-án, 11 órakor lesz Gannán, a családi sírhelyen - közölte a család kérésére a Magvető Kiadó. A gyászszertartást Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát celebrálja. A család azt kéri a gyászolóktól, hogy a virágokra szánt összeget az Alapítvány a Daganatos Betegek Gyógyításáért és Rehabilitációjáért segítő szervezetnek ajánlják fel. A hasnyálmirigyrákban szenvedő, 66 éves Kossuth-díjas író július 14-én hunyt el.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az első volt a részvétnyilvánítók sorában, a miniszterelnök kondoleálása viszont sokáig elmaradt. Miután a Bors ezzel kapcsolatban megkereste Havasi Bertalant, a miniszterelnöki sajtóiroda vezetője közölte: Orbán Viktor levélben fejezi ki részvétét a családnak, aminek a tartalmáról ugyan nem tudni, de a család, ha akarja, megoszthatja a nyilvánossággal. Áder János családnak küldött részvétnyilvánítását a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) honlapján is közzé tették - vélhetően a család engedélyével.

Áder: "léte kivételes ajándék volt"
Tisztelt Gyászoló Család!
Ahogyan olvasói és tisztelői, én is megrendülten értesültem arról, hogy Esterházy Péter távozott közülünk. Fölemelő volt látni, ahogyan erre az útra készült, mint aki biztos abban, ahogy Pál apostol vigasztalta a korintusiakat: "ha a földi sátrunk leomlik, Istentől kapunk lakóházat".
Tudtuk, hogy beteg. Tudta ezt mindenki, aki valaha bevezetést nyert a szépirodalomba. Valahogy mégis azt gondoltuk, hogy ki fogja cselezni a betegséget, átugorja, ahogyan az annyira szeretett futballpályán egy alattomosan becsúszó hátvéd fenyegető stoplis cipőjét...
Nem így történt. Nekünk, olvasóknak most már csak a történetei maradnak. Önöknek egy pótolhatatlan ember örökké eleven emléke. A fájdalmat idővel enyhítheti a bizonyosság: léte kivételes ajándék volt.
Esterházy Péternek már nem tudom megköszönni, amit kaptunk tőle, csak Önöknek, hogy ott álltak minden sora mögött, hogy részesei voltak annak a műnek, amit ránk magyar nyelven, és szerte a nagyvilágban annyi más olvasóra hagyott.
Fájdalmukban osztozva fogadják őszinte részvétemet.
Áder János

Szerző

Lehallgatás: Pintérre várnak a szocialisták

Publikálás dátuma
2016.07.20. 07:07
Az EKINT-ben megtalált poloska FORRÁS: EKINT/ FACEBOOK
Egyelőre nem kapott választ Pintér Sándortól Molnár Zsolt a lehallgatási ügyben. A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke az MTVA-ban történt lehallgatások hátteréről érdeklődött a belügyminisztertől. Mint Molnár lapunknak elmondta, vélhetően a jövő héten érkezik meg Pintér válasza, a belügyminiszternek ugyanis 15 napja van erre.

A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke, Molnár Zsolt azután fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez, hogy kiderült, még márciusban lehallgató-készüléket talált a rendőrség Vaszily Miklós, MTVA-vezérigazgató tárgyalójában a közmédia központjaként működő Kunigunda úti épületben. Mindezt az Index írta meg, majd július közepén a 444.hu azt is kiderítette, hogy nem csak Vaszily irodájában találtak technikát a rendőrök, hanem a vezérigazgatói kabinetet vezető Enyedi Csaba szobájában, illetve találtak egy harmadik hang- és képfelvétel készítésére alkalmas eszközt is Vas Imre üzemeltetési igazgató irodájában. Enyedi irodájában, amely szomszédos a Vaszilyéval, megtalálták a vezérigazgató „poloskájának” rögzítő-készülékét, de találtak egy másik berendezést is, amely az Enyedi irodájában zajló történéseket rögzítette. A 444.hu szerint a felfedezés „egy fatális véletlennek” volt köszönhető: a nagy esők miatt beázott az igazgatói tárgyaló. Miután az épület üzemeltetői megállapították a bajt, a szárításhoz leszedték a kábelcsatorna tetejét - ekkor vált láthatóvá az abba rejtett mikrofon. A szerelők jelezték a biztonsági vezetőnek, hogy furcsa dologra bukkantak, ő pedig bejelentést tett a nyomozóirodánál. A portál úgy tudja, nem csak a vezérigazgató, de tárgyalópartnereinek minden mondatát is rögzítették, ami a tiltott adatgyűjtésen túl egyéb bűncselekmények gyanúját is felveti.

Vas Imre irodájában, amely egy másik szinten található, mint Vaszilyé egy zárt szekrényében találtak rá a készülékre. A 444.hu szerint nem egyértelmű, miként jutottak el hozzá a rendőrök, de az biztos, hogy üzemeltetési igazgatóként ő felel az épület technikai felszereltségéért. Vagyis, ha bármilyen műszaki berendezést telepíteni kell, az Vas felelősségi köréhez tartozik. A portál szemtanúkra hivatkozva azt írta, Enyedit és Vast is rendőrök kísérték ki az épületből és házkutatást is tartottak náluk a rendőrök, de egyikük sem gyanúsították meg az ügyben. A 444.hu felvette azt is, hogy „különös lenne, ha egy üzemeltetési igazgatónak nem tűnne fel egy zárt szekrény az irodájában, amin keresztül videó-felvételt készítenek róla”. Az ORFK bővebb tájékoztatást "a nyomozás érdekeire tekintettel" nem kívánt adni, így nem tudni, pontosan hány készüléket találtak és milyen szakaszban tart a nyomozás. Ami ismert, a rendőrség tiltott adatszerzés bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást.

Molnár Zsolt hétfőn az ATV-ben azt valószínűsítette, hogy nem titkosszolgálati akció keretében hallgatták le az MTVA vezetőit, sokkal inkább belső konkurálás áll az ügy hátterében. A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke úgy vélte, bennfentes személyek hallgathatták le az MTVA vezetőit. Molnár azt mondta: "Az a vélelem erősödik, hogy valahol az MTVA környezetében, vagy bennfentes személyek követhettek el egymás rovására illegális adatszerzést." Szerinte ezt a gyanút erősíti, hogy több irodában nem csak lehallgató berendezéseket, hanem egyéb eszközöket is találtak (így videó-felvevőt). Molnár azt is elárulta, hogy azért nem hívta össze a bizottságot, mert az a parlamenti időszakon kívül nem lett volna határozatképes, így kénytelen volt levélben fordulni a belügyminiszterhez. Ugyanakkor megerősítette: mindenképpen választ vár Pintér Sándor belügyminisztertől a történtekkel kapcsolatban.

Nyomoznak az EKINT poloskája miatt
A VIII. kerületi ügyészség a rendőrség határozatát felülbírálva nyomozást rendelt el az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) irodájában talált poloska ügyében - írta néhány napja a nol. Azt nem tudni, hogy kitől származik a korábban talált eszköz, amely az elhangzó beszélgetések, valamint a telefon- és adatforgalom továbbítására is alkalmas lehet. Az eset után a feljelentőként elhíresült Tényi István tiltott adatszerzés gyanúja miatt tett bejelentést óa rendőrségen, ám a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azzal utasította el a nyomozást, hogy a „bejelentésében foglaltak bűncselekmény gyanújának megállapítására konkrét tények és adatok hiányában nem alkalmasak”, Tényi ugyanis sajtóhírekre alapozott, az EKINT pedig nem fordult a hatóságokhoz. Az ügyben illetékes VIII. kerületi ügyészség ezt a döntést bírálta felül, és a BRFK-t jelölte ki a nyomozás lefolytatására. Az EKINT vezetője, Majtényi László az eset után a Budapest Beaconnek adott interjújában azt mondta: „Megalázottság, amit érzek”.

Szerző

Egyperces önkények a köztévében

Publikálás dátuma
2016.07.20. 07:05
A sportadásba is beköltöztek FOTÓ: NÉPSZAVA
A kormányzat igyekezett kihasználni azt, hogy a közmédia sportadója közvetítette a futball Európa-bajnokság meccseit. A kontinensviadal alatt az M4 Sporton gyakorta láthattak a nézők úgynevezett egyperces híradót, amelyben a közmédia a számára legfontosabb híreket tömörítette 60 másodpercbe. Ezek java a migránsokról és a kvótanépszavazásról szólt, illetve a béremelésekről. Szakértőink egybehangzó véleménye szerint az M4-en vetített hírblokkok tökéletes eszközei a manipulációnak, hiszen a kormány üzenetei sokkalta több emberhez eljutottak, mint például az M1-en, vagy a Híradó által.

A közmédia tavalyi megújulásakor bevezették az úgynevezett "egyperces" híradót is, ahol - ahogyan a neve is mutatja - 60 másodpercben összefoglalják a nap számukra (és persze a kormány számára) legfontosabb eseményeit. Az egyperceseket a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sportadóján, az M4 Sporton is vetítik. Mindez azért fontos, mert az idei futball Európa-bajnokság alatt csaknem az egész ország a magyar válogatott meccseit nézte az adón. Az M4 Sport az Európa-bajnokság 31 napja alatt 23 napon közvetített élő mérkőzést, ezalatt naponta átlagosan 2,7 millióan kapcsoltak a csatornára. A közmédia pedig nem volt rest, s minden meccs félidejében levetített egy egypercest. Korábban érdeklődtünk az MTVA sajtóosztályon, miért kell egyáltalán híradót vetíteni egy sportadón, hiszen az nem illik bele annak tematikájába. Válaszukban kifejtették, hogy szerintük igenis profilba illő az "egyperces", és hiszik, hogy a nézők szeretnének egy sportesemény szünetében is gyorsan, sokoldalúan tájékozódni. A rövidhírek nézettségi adataiból pedig kitűnik, hogy felvetésünk "nem állja meg a helyét" - bár nem tudni, mi köze van egy csatorna tematikájához a nézettségnek.

A magyar válogatott megsüvegelendő Európa-bajnoki szereplésén nem csak a szurkolók és a hazai futballélet profitált, hanem az Orbán-kormány is. A kormányfő és agytrösztjei duplán örülhettek, hiszen mindazon felül, hogy Orbán Viktor közismerten nagy futball-rajongó, üzenetei is nagy tömegekhez jutottak el - legalábbis ez szakértőink egybehangzó véleménye.

Polyák Gábor, médiajogász

Ez egy zseniális propagandaeszköz, hiszen amúgy a sportadónak kevés politikai haszna van, kivéve az ilyen világeseményeknél - és akkor még jön majd az olimpia is. Az egyperces híradó egyértelműen nevezhető tudatos manipulációnak, hiszen a nézők többségét felkészületlenül érte a két félidő közötti hírblokk. Az is kijelenthető, hogy az Eb alatt egy más, nagyobb nézőközönséget értek el a közmédia üzenetei, mint általában. Az más kérdés, hogy például három sör után egy meccsnéző társaság miként reflektál a hírekre. A módszer azonban nem újkeletű. Emlékezzünk csak vissza: amikor az RTL háborúzott a kormánnyal a reklámadó miatt, akkor a csatorna a Való Világ szünetében tett be hasonlóan rövid, kormánykritikus hírblokkot. Egyébként rendkívül elszomorítónak tartom, hogy a legutóbbi Nielsen adatok szerint a köztévé közönségaránya megközelítette a 20 százalékot a teljes lakosság körében - soha, vagy talán nagyon régen volt ilyen magas ez az adat. Ugyanakkor érdekes, hogy mindez nem az Eb miatt történt, már előtte is növekedő tendenciát mutatott a nézettség. Ez olyan, önmagukban jelentéktelennek tűnő intézkedéseknek köszönhető, mint például, hogy kötelezően az első csatornahelyekre kell tenni a közmédia adóit. Vagy az Euronews hírcsatorna kivétele a földfelszíni (bárki számára elérhető - a szerk.) sugárzásból, hiszen így egyetlen, kifejezetten hírcsatorna maradt a kínálatban, az M1. Ezek, és még sok más kis lépés is kellett hozzá, hogy egyre nagyobb figyelmet kapjon ez az állami propagandagépezet. Nem hiába fizetjük az évi 80 milliárdot! (A köztévére költött közpénzt - a szerk.)

Juhász Attila, a Political Capital elemzője

Az Eb alatt vetített egyperces hírekkel a kormány a lehető legnagyobb közönséget érte el, ezért is hatásos kampányeszköz a rövid hírblokk például a kvótanépszavazáshoz. Ahogy a köztévé híradóinál, itt is teljesen egyértelmű a propagandaszándék.

Szentpéteri Nagy Richárd, politológus

Kimondható, az M4 Sport csupán propagandaeszköz a kvótareferendumhoz. A népszavazás pedig tökéletesen lett időzítve, hiszen augusztusban lesz még egy olimpia is. Vélhetően nem mondjuk a Kazahsztán-Németország röplabdameccs alatt, hanem a magyar érdekeltségű versenyeknél lesznek az egypercesek. A köztévé sportadójával az a legnagyobb baj, hogy olyan sporteseményeket is felvásároltak közpénzből, mint például a Bajnokok Ligája, vagy a Formula 1-es versenysorozat, így pedig az is fizet értük, akit ezek egyáltalán nem érdekelnek. Mindezt szintén propagandacélból, hiszen az M4-en régóta megy az egyperces híradó. Mindezzel a kormány erősen beavatkozott a sporttelevíziók piacába is, hiszen az említett sorozatokat eddig más, kereskedelmi adók is közvetítették. A nagyobb világeseményeket pedig így is-úgy is a közmédia adja, mint mindenhol Európában - ezt pedig a magyar kormány igyekszik is kihasználni, mint láthatjuk. Véleményem szerint az M4 teljesen fölösleges lenne, ha csak a világeseményeket közvetítené a köztévé, ahogy az másutt is megy. A különbség az, hogy míg például Európában a közszolgálati média teljesen független a kormánytól, addig Magyarországon épp az ellenkezője.

Gayer Zoltán, főiskolai docens, médiaszociológus

Aki például baloldali, vagy független médiumokat fogyaszt, az először mindenképpen ledöbben a köztévé egyperces híradójának hangnemén, ám ha huzamosabb ideig nézi az ember - mondjuk egy Eb alatt -, akkor egy idő után hozzászokik a sulykoló hangnemhez, és a kormány álláspontjához. Így a köztudatban lehet tartani például a népszavazás kérdését. Az M4 Sport szerepe szakmai szemmel nézve az is lehet, hogy bevonzza a nézőket a közmédia többi csatornájára, hiszen a világesemények alatt nagyon sokan nézik. Ha úgy vesszük az egyperces egyfajta "reklámja is" az M1 Híradónak. Úgy látom, a közmédián belül be vagyunk zárva egy körbe. A szisztéma egyébként jól van felépítve - ennyi pénzből nem csodálom -, hiszen az egyperces híradó nehéz műfaj, akárki csinálja. A kormánynak egyébként nagyjából 70 százalékos fölénye van a magyar médiapiacon - legalábbis egy friss kutatásból ez derült ki. Ezt betudhatjuk az új médiatörvénynek is, amely óránkénti híradót írt elő az orgánumoknak illetve annak, hogy az MTI híreinek nagy részét ingyenessé tették. Hiszen így például a kisebb rádiók, amelyeknek nincs pénzük hírszolgáltatásra, jórészt innen vesznek híreket. Ugyanakkor meglepett, hogy ez a médiafölény nem csak a tévében, rádióban és nyomtatott sajtóban áll, hanem az online orgánumoknál is.

Rettegés, béremelés, Gyurcsány
Az Eb alatt a levetített 50 egypercesből 48-ban volt téma a kvótaellenes népszavazás, vagy maguk a menekültek; "nyilván" veszélyforrásként beállítva. A 444 gyűjtéséből kiderült, az egy-két mondatos, tömör hírblokkokban sokszor ki sem fejtették a körülményeket, csak szimplán közölték: "ismét demonstráltak a migránsok a kiskunhalasi befogadóközpontban". Ugyanakkor egy alkalommal - vélhetően véletlenül - arról is hírt adtak, hogy a kormány 250 millió forinttal támogatja a karitatív tanácsot, amely a migránsok ellátását szervezi. Olykor a terrorizmus is jelentős hányadát vette el az egyperceseknek, főleg a magyar érdekeltségű meccsek előtt. Az osztrákok elleni 60 másodperces blokkot például tanítani kellene. Sorrendben így következtek a címek: "Terror: temetőt csinálunk az Eb-ből", "a külső határok védelme", "bővülő ipar" és "magasabb bérek". Az Izland elleni meccs szünetében amellett, hogy az MTVA közvetítheti a következő olimpiákat, beszámoltak egy késelésről (a támadó a bicskei befogadóállomáson él), illetve megosztották a nézőkkel Kövér László gondolatait a kvótareferendumról. A belgák elleni meccs nézőcsúcsot döntött, csaknem 3 millióan nézték. Ennek tükrében a szünetben Orbán Viktortól megtudhattuk, hogy Magyarország ma a rendet képviseli az EU-ban, "Európa számos vezetője nem vállalja a küzdelmet az újkori népvándorlással szemben". Ezt követően Rogán Antal biztatta a nézőket, menjenek el népszavazni ősszel, majd megtudhattuk, hogy a 2017-es év a béremelésekről fog szólni. A fizetésemelés egyébként a legtöbb egyperces központibb elem volt. Érdekes, hogy a hódmezővásárhelyi viharkárokról is beszámoltak, talán Lázár János kancelláriaminiszternek üzent ezzel a kormányhíradó. A magyar Eb-menetelés végén egy ellenzéki politikust is láthattunk a köztévé egypercesében. A szerkesztők a már-már démonizált Gyurcsány Ferencről ezúttal azt állították, ő "Brüsszel magyar hangja", amiért felszólította a miniszterelnököt, hogy gondolja át menekültellenes politikáját. Gulyás Gergelyt idézve közölték: a DK elnökének gondolkodásmódja "komoly veszélyt jelent a magyar nemzeti kultúrára és a nemzetállamiságra".

Szijjártó vitte a pálmát

Meglepő módon a kormánytagok közül nem Orbán Viktor, hanem Szijjártó Péter szerepelt a legtöbbször az egypercesekben az Eb alatt. A 444 gyűjtése szerint a külgazdasági- és külügyminiszter 13 alkalommal "szólalt meg" az M4-en, a legjobb idézeteket is szemlézték:

- "Európa jövőjét és versenyképességét alapvetően meghatározza a migránskérdés, valamint az ukrán és grúz vízummentesség".

- "220 új munkahelyet hoz létre a brit tulajdonú Mondi Kft. Békéscsabán. A csomaglóipari cég fejlesztését a kormány is támogatta. Szijjártó Péter szerint ez a megállapodás a magyar-brit gazdasági együttműködésében is előrelépés".

- "Brüsszelt meg kell állítani. Olyan döntéseket kell hozni, amelyek megegyeznek az emberek véleményével. ezért is van szükség a kvótáról szóló népszavazásra. Ha Soros György javaslata megvalósulna, akkor több milliárd eurót vennének el a magyaroktól".

Hírhamisítás felsőfokon
Nem lehetünk teljesen biztosak benne, hogy minden úgy van, amint az egypercesben látjuk. Legalábbis abból kiindulva, hogy az MTVA nemrégiben kinevezett programigazgatójáról, Papp Dánielről jogerősen kimondható, hogy hírhamisító. Ismert ugyanis, hogy Papp készítette 2011-ben azt az emlékezetes Cohn-Bendit-riportot, amit úgy vágott meg, hogy azt sugallja: a zöldpárti politikus az ő kérdésének hatására hagyott ott egy sajtótájékoztatót, miközben erről szó sem volt. Az csak az Index birtokába került vágatlan felvételből derült ki, hogy Cohn-Bendit részletesen válaszolt az MTV kérdésére. Pappot ezután nevezték ki a hírszerkesztőség élére, ahol legemlékezetesebb húzása az volt, amikor az általa irányított szerkesztőség egy riportban kitakarta Lomnici Zoltánt, a Legfelső Bíróság korábbi elnökét. A Kúria tavalyi ítélete szerint az Index nem követett el bűncselekményt, amikor 2014-ben hírhamisítónak nevezte Pappot. A testület indoklása szerint a hírhamisító szó nem tényállítás, hanem erőteljes vélemény, a szóban forgó írás pedig nem az akkori tartalomszolgáltatási igazgatóra, hanem a közmédia hírszerkesztési mechanizmusára utal. Emellett Pappnak, mint közszereplőnek, tűrnie kell az ilyen megállapításokat.