Tragikus! Megöltek egy tinit, miközben Pokémon Go-val játszott

Publikálás dátuma
2016.07.20 18:03
Illusztráció: Carl Court/Getty Images
Két héttel a Pokémon Go indulása után meglehet az alkalmazás első halálos áldozata. Egy 18 éves fiút és 17 éves unokaöcsét lőttek le, miután az okostelefonos játék használata közben bementek egy házba a guetemalai Chiquimulában. Az idősebbik fiú meghalt, társa súlyos sérüléseket szenvedett.

Jerson Lopez de Leon 17 éves unokaöcsével játszott az alkalmazással, amikor úgy döntöttek, magánterületre mennek be, hogy el tudjanak kapni egy zsebszörnyet. Leont a ház tulajdonosa lelőtte, társa súlyosan sérült - számolt be a tragikus esetről az Origo.

A helyi rendőrségre hivatkozva a portál azt írja, hogy az elkövető egy mezőgazdasági kisteherautóval hagyta el a helyszínt. A szomszédok elítélték a fiatalokkal szemben alkalmazott agressziót, akik "csak mobiltelefonnal szórakoztak".

Már a játék megjelenése előtt számítani lehetett egyébként arra, hogy történnek majd balesetek a Pokémon Go használata közben, mivel sokan teljesen megfeledkeznek környezetükről, amíg az alkalmazással játszanak. Volt például, aki fának sétált, más egy szikláról esett le játék közben, de egy extrém esetben egy bűnöző találta magát a rendőrörsön, miközben a zsebszörnyekre vadászott.

A Pokémon Go-ról és veszélyeiről írt cikkünket ide kattintva olvashatja!

Aknamezőre vihet a szörnyvadászat
Fokozott óvatosságra intette a boszniai aknamentesítésért felelős szervezet a virtuális játékot a való világban tett mozgással ötvöző Pokémon GO felhasználóit. A Posavina bez mina alapítvány helyi lakosok és a turisták számára is fontos felhívásában az áll: figyeljék és vegyék figyelembe az aknamezőket jelző demarkációs jelzéseket, és ne menjenek ismeretlen területre azért, hogy ott pokémonokra vadásszanak. Az aknamentesítésért felelős csoportot idéző BBC szerint nagyjából 120 ezer akna lehet még bosnyák területeken. A boszniai háború 21 évvel ezelőtti vége óta legalább 600 óvatlan embert öltek meg a harcok során telepített aknák.
Közösségi finanszírozással kívánnak lendületet adni egy olyan drón kialakításának, amelyik a jelenlegi módszereknél tízszer gyorsabban tisztítaná meg az aknamezőket - írja a gyartastrend.hu. A drónt Massoud Hassani fejlesztette ki, aki még 2011-ben a hollandiai Design Academy Eindhoven egyetem végzős diákjaként fejlesztette ki a „Mine Kafont”, amely óriási, soklábú, szélhajtotta gömbként igyekezett semlegesíteni a bombákat. A Mine Kafon Drone az egyes aknák hatástalanítását három lépésben végezné el: - a felderítő szakasz alatt az egyes területeken a drón beazonosítja, majd pedig GPS-címkékkel ellátja a lehetséges aknák összes pozícióját, - ezt követi a detektálási szakasz, amikor is a gép az aknák megtalálásához közelebbről is szemügyre veszi a kijelölt pontokat, - a folyamat egy robotikus kar bevetésével a megsemmisítési szakasszal zárul.

 

Szerző

Venezuela lezárja az ország Brazíliával közös határát. Mi lesz az adományokkal?

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:22
ÉRKEZIK AZ ADOMÁNY VENEZUELÁBA - Több száz tonnányi élelmiszer halmozódott fel a határon
Fotó: AFP/ LUIS ROBAYO
Maduro elnök "provokációnak" tekinti a Venezuelának szánt külföldi segélyek felhalmozását a határokon, ezért csütörtök estétől lezáratja a brazil határt, és ugyanezt fontolgatja Kolumbia esetén is.
Nicolás Maduro hivatalban lévő venezuelai elnök csütörtökön elrendelte az ország brazíliai határának lezárását, és ugyanezt fontolgatja Kolumbia esetében is - írja az MTI. Az elnök a televízióban kijelentette, hogy "provokációnak" tekinti a Venezuelának szánt külföldi segélyek felhalmozását a két országban, ahonnan az ellenzék hétvégén akarja bejuttatni a szállítmányokat az ő akarata ellenére.

Maduro katonai vezetőkkel tárgyalva döntött a határzárról, amely Brazília esetében helyi idő szerint este lép hatályba. "Úgy döntöttem, hogy újabb utasításig február 21-én 20 órától teljesen zárják le a szárazföldi határt Brazíliával" - mondta Maduro, és megismételte azt az állítását, hogy az adományok küldése a katonai invázió "előjátéka". Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy információ vannak arról, hogy a kolumbiai katonaság nem akar segédkezni az invázióban.
A magát az ország ideiglenes elnökévé kikiáltó Juan Guaidó ellenzéki vezető, a parlament elnöke csütörtökön kíséretével együtt elindult Kolumbia felé a segélyért.
Egy képviselő szerint három határátkelőnél fogadják a szállítmányokat szombaton. Brazília annak a mintegy ötven állam közé tartozik, amely Guaidót ismeri el Venezuela ideiglenes államfőjeként. Korábban Orbán Viktor is leszögezte: Nicolas Maduro venezuelai elnöknek azonnal távoznia kell az ország éléről, az európai országoknak pedig el kell ismerniük Juan Guaidó ideiglenes államelnökségét.

Kész a jelentés: hamarosan megtudjuk, az oroszok segítették-e hatalomra Trumpot?

Publikálás dátuma
2019.02.21 20:17
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
Csak később derül ki, mennyi lesz nyilvános a vizsgálat eredményeiből. Az mindenesetre beszédes, hogy Trump stábjából az utóbbi időben többeket vád alá helyeztek, és akad, akit már el is ítéltek.
Elkészült a 2016-os amerikai elnökválasztás esetleges orosz befolyásolását vizsgáló bizottság jelentése, amelyet a jövő héten küldenek el az amerikai igazságügyi miniszternek - írja az euronews a CNN értesülései nyomán. Robert Muellert, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egykori vezetőjét még 2017-ben bízták meg azzal, hogy derítse ki: a 2016-os elnökválasztás idején Donald Trump kampánycsapatának egyes munkatársai összejátszottak-e oroszokkal annak érdekében, hogy Trump győzzön. Az elmúlt csaknem két évben szinte semmi nem szivárgott ki az esetleges bizonyítékokról, az azonban árulkodó, hogy a kampánystábból többeket vád alá helyeztek, és van, akit már el is ítéltek -  igaz gazdasági bűncselekményekért és a hatóságok félrevezetéséért. A jelentés minősítése bizalmas lesz, és csak később derül ki, mennyi lesz belőle nyilvános. Az igazságügyi miniszter korábban azt nyilatkozta, a bizottság vizsgálatainak eredményei "a lehetséges mértékben átlátható lesznek" és "a szabályoknak és a törvényeknek megfelelően" hozzák őket nyilvánosságra. A kérdés csak az, mikor, hiszen mégis csak a fél világ várja, hogy kiderüljön, az oroszok segítették-e hatalomra 2016-ban Donald Trumpot.