Makovecz Imre terve valósulhat meg a Gellérthegyen

Publikálás dátuma
2016.07.20. 20:24
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Ötletpályázatot írt ki a kormány a Citadella jövőjére, új tartalmi, városképi áttervezésére. A 40 milliós tenderen a Gellérthegy „szakralitásának” megőrzése is pályázati feltétel. A Szabadság szobor eltüntetése és a fellegvár jelentős átalakítása régi terve a jobboldali kormányoknak, miközben a terület páratlan üzleti lehetőségeit is sokan kiaknáznák.

2014 májusában, az idegenforgalmi szezon kezdetén állítólag világörökségi aggályok, illetve üzleti viszályok miatt lezárták a Citadellát, és a korábbi állapotok azóta sem álltak helyre – a turisták bosszúságára. Ugyanakkor a Népszava már akkor arról értesült, hogy sokkal valószínűbb: a kormány meg kívánja valósítani a felcsúti aréna építészeti megálmodója, a 2011-ben elhunyt Makovecz Imre gellérthegyi terveit. Az ő elképzelései szerint Magyar Panteont kellene létesíteni a város szirtfokán, a Citadella falazatán kívüli körsétányon pedig Hungarikum utcát létesíteni.

Makovecz a panteon terveit nem felkérésre készítette, hanem - mint az Indexnek 2008-ban fogalmazott - "a Jóisten szórakoztatására". Nem várta el, hogy ezeket valaki is megvalósítsa, mert szerinte a realitás az Úristentől jön, nem pedig a politikusoktól. Ugyanakkor bízott abban, hogy "egyszer megjön majd a politikusok esze, leesik nekik, hogy mit kéne tenniük", és akkor tervei akár meg is valósulhatnak.

„A panteonban emléket állítanánk az összes fontos magyar személyiségnek Árpád királyunktól napjainkig. Gondoljunk csak bele, milyen lenne: halottak napján a fél ország összegyűlne ott" - nyilatkozta akkor.

Eltűnik a Szabadság-szobor? FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Eltűnik a Szabadság-szobor? FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Makovecz e témában 2011-ben így írt: "fontosnak tartom a Citadella teljes átalakítását, jelenlegi állapotának felszámolását, és egy új, egységes magyarságtudatot és hagyományt megjelenítő építmény létrehozását."

Elképzelhető, hogy most jöhetett a politikusok esze, meg el az ideje annak, hogy Makovecz álma - annak minden üzleti, és politikai hasznával együtt - a kormány révén megvalósuljon. Orbán Viktor ugyanis 2013 őszén - a maga nemében példa nélküli - határozatot fogadtatott el az építész életművével kapcsolatban. Ennek értelmében leszögezték: a kormány Makovecz Imre hagyatékának méltó gondozása érdekében (...) felhívja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, a belügyminisztert és az emberi erőforrások miniszterét, hogy tekintsék át Makovecz Imre hátrahagyott terveit és az Országos Főépítészi Iroda bevonásával vizsgálják meg, hogy mely tervek érdemesek megvalósításra.”

Időközben újabb és újabb tervek láttak napvilágot. Ha a két évvel ezelőtti hivatalos bejelentéseknek alapjuk lett volna, akkor már egy éve sikló járna a Gellérthegyre. Az úgynevezett Rác Sikló is milliárdos magánüzlet lehet, ha majd kitiltják a buszos turistákat a Citadella környékéről. Akkoriban talán nem is véletlenül sokan Kishantoshoz hasonlították a gellérthegyi ügyet, illetve a Citadella teljes jövedelmének "átcsatornázását" látták a háttérben.

Várható, hogy a Citadella nagy hasznot hozó, teljes körű üzemeltetése új - magán - kezekbe kerül, erre az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2014-es közleménye is utal: „a terület konkrét vagyonkezelő felé történő átadása egyeztetés alatt van, az ezzel kapcsolatos tárgyalások folynak”.

A már említett sikló – aminek építése azóta sem kezdődött el - bejárata közvetlenül a Rác Fürdő, és Hotel mellett, a Hegyalja út alatt kialakított aluljáróból nyílna. A pálya alsó, Orom utcáig tartó, mintegy száz méteres szakasza alagútban futna, majd a felszín felett 2,5-3,5 méter magas hídszerkezeten haladna a Citadella sétányig. A Budavári Siklóhoz hasonlóan a vasútpályán két kötélvontatású kocsi közlekedne, de itt egy nyomon, a pálya felénél kitérővel. A két, egyenként 40 férőhelyes kabin óránként 540 fő szállítására lehet alkalmas, és a nap 24 órájában közlekedne majd. A környezetbarát beruházás magánbefektetők pénzéből, közpénzek felhasználása nélkül valósulna meg, a Fővárosi Önkormányzatot az üzemeltetés során sem terhelné semmilyen pénzügyi kötelezettség – állították akkor. A BKK korábbi közlése szerint a sikló attrakció lesz, amit nem csak a külföldiek, hanem a magyarok többsége is felkeres majd. „A beruházás járulékos haszna lehet, hogy ösztönzőleg hat a Citadella erőd hasznosításának korszerű újrafogalmazásához...”

A közlekedési cég már korábban is jelezte, a sikló révén a Gellérthegyre irányuló turistabusz-forgalom megszüntethető. A személyautók a Hadnagy utcában kialakított felszíni parkolóban állhatnak majd meg, a turistabuszok pedig a Hegyalja út és Krisztina körút sarkánál épülő, kör alakú buszparkolóban. Ott egy vasúti fordítókorong segítségével sugárirányban 13 busz parkolhat.

A buszok kitiltásával, és gellérthegyi parkolás megnehezítésével a sok százezres látogatóforgalmat így a siklóra terelik, jókora profitot biztosítva a magántulajdonosoknak. Két éve négymilliárd forintra becsülték a sikló-beruházás költségeit.

Ám nem csak a sikló, a Citadella magánkezekbe juttatásával kereshetnek őrült pénzt néhányan, hanem a megfelelő telkek megszerzésével is.

Áron alul jutott hozzá egy budapesti 1620 négyzetméteres, műemléki jelentőségű telekhez egy zavaros hátterű cég - írta tavaly tavasszal a Figyelő. A Gellérthegyen fekvő Bérc utcai telek korábban közparkként funkcionált, egészen 2012-ig, amikor is Bagdy Gábor (KDNP) pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes javaslatára az értékesíthető ingatlanok közé sorolták. Ebben az sem gátolta meg a fővárost, hogy UNESCO világörökségi területről van szó, ugyanis a fővárosi kormányhivatal akkori indoklása szerint a Bérc utca 6/B beépíthető és olyan építészeti alkotást építenek ott fel, amely nem károsítja a terület összképét.

A Bérc utca az ország egyik legdrágább utcája: lélegzetelállító panoráma nyílik a városra, így nem véletlen, hogy itt csak a leggazdagabbaknak van házuk, a többmilliós sport- és luxusautók a mindennapok részei. Itt bérel lakást Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa és a Dolcer-alapító Gattyán Györgynek is van ingatlanja az utcában.

A hetilap értesülései szerint rekordgyorsasággal készült el az 1620 négyzetméteres telek értékbecslése, ennek során viszont nem vették figyelembe a szomszédos ingatlanok értékét: kalkulációk szerint a szóban forgó telken egy kész épület 2 milliárdot is megérhet. A potom áron meghirdetett ingatlan 2012 decemberében került árverésre, de mindössze ketten licitáltak rá: a Tief Terra Kft. és az Albers Ingatlan Kft. - utóbbi cég visszalépett, így versenytárs hiányában kikiáltási áron, 376 millió forintért a Tief Terráé lett a telek. Az Alberst az árverés előtt néhány nappal alapították és később nulla forint árbevétellel meg is szüntették, azaz vélhetően csak a terület megszerzésére hozták létre a céget. Az adásvétel nem csak a gyanúsan alacsony vételár és a valódi versenyeztetés hiánya miatt lehet érdekes: a nemzeti vagyon értékesítéséről szóló jogszabály ugyanis kimondja, hogy nemzeti vagyon tulajdonjogát csak átlátható szervezet részére lehet átruházni – ennek a feltételnek pedig a Tief Terra közel sem felel meg. A vállalatról csupán annyit lehetett tudni, hogy a Svájcban bejegyzett cég többször együtt dolgozott a Duna Aszfalttal, ami Szíjj érdekeltségébe tartozik. Az építkezés 2014 októberében indult meg, a kivitelező pedig nem más volt, mint Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vállalata, a Mészáros és Mészáros Kft.

Víziók a hegyről

Széchenyi István már 1843-ban hosszabb tanulmányban foglalkozott az úgynevezett Üdvleldével, amely a nemzet nagyjainak temetkezési helye lett volna. Elhelyezéséről a következőket írta: „…tán még is lehetne alkalmasb helyzetet feltalálni, például a’ Sz. Gellért hegyét, melly egy martir után nyeré nevét, és ekkép nem egy politikai vagy közvéleményi martír felfogadására volna ez okbul is alkalmasb…”

Medgyaszay István építész előbb 1903-ban foglalkozott egy ide képzelt panteon terveivel, majd ezeket 1906-ban átdolgozta: egy kupolás épületet álmodott, s a kupola itt a magyar koronát formázta volna. Medgyaszay szerint a panteon kupolacsarnokában helyezhetnék el a Feszty-körképet is. Az épülethez, egyáltalán nem mellékesen, harmonikusan megtervezte az egész hegy út- és feljárórendszerét. Még egy liftet is a hegy dunai középtengelyébe.

Hasonló terveket dédelget egy jelenlegi kezdeményezés, a Koronakilátó. Ötletadói egy majdnem 40 méter magas Szent koronát álmodnak a hegytetőre, melyben idegenforgalmi és vendéglátóipari egységek működnének. A jelenlegi látványtervek szerint a korona előtt a Szabadság szobor a helyén maradna. (Jellemző, hogy a vita egyebek mellett arról folyik, legyenek-e csüngők a koronakupolán vagy sem.)

Szentjóbi Tamás 1992-ben négynapos akcióval fehér „zsákot” húzott a szoborra, amelytől az megjelenésében szellemalakká vált. E szimbolikus tréfa átkódolta a szobor nyomasztó tartalmait. Magában az akcióban is – hogy létrejöhetett – ott rejlett a szabadság.

Matolcsyék a Várban
Miközben a kormány sokak szerint a Gellérthegy megszállását készíti elő, a Szabadság-és a Kossuth teret már a saját szellemi képére formálta, a a Budai Várral is teszi. Beindult a fideszes haveri kör is: a Bécsi kapunál, a Budai Vár egyik legexkluzívabb, műemléki és régészeti védettségű telkén építhet szállodát és luxuslakásokat Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének egyik közvetett érdekeltsége, amely a milliárdos közpénzszórásukról elhíresült jegybanki alapítványok környékén is elég sokszor feltűnt – írta a 444. A projektet a Matolcsy-unokatestvér, Szemerey Tamás bankja, a Növekedési is Hitelbank (NHB) finanszírozza, amely elég olcsón elég sok jegybanki forráshoz jutott. A beruházó Qut Kft.-t már eddig is az NHB hitelezte, az egy címre van bejelentve több más Szemerey-érdekeltséggel, a tulajdonos bejegyzési illetékét Szemerey egy másik cége fizette meg, székházát egy Szemerey-cégtől kapja használatra, tulajai Szemerey kollégái voltak. A kivitelező Raw Development Kft. tulajdonosát Szemerey alapította, kollégái, ismerősei vezetik, és itt is jókora összegek landoltak a jegybanki alapítványoktól.

Orbán Viktor bejelentette a két kabinet létrehozását

Publikálás dátuma
2016.07.20. 19:54
FOTÓ: Népszava
A szerdai kormányülésen Orbán Viktor a minisztereknek bejelentette a két kabinet létrehozását - értesült a Népszava. A stratégiai kabinetet Lázár János kancelláriaminiszter, a gazdasági kabinetet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vezeti majd. Még fideszes politikusok sem tudják pontosan, hogyan zajlik majd a munka. Annyit viszont forrásaink elismertek, a rendszer az „elnöki kormányzást” készíti elő, és a legnagyobb győztese maga Orbán Viktor lesz, hiszen a kormányfő hatalma a rendszer kialakítása után tovább nő. 

A Népszava úgy értesült: a kormány szerda estig elhúzódó ülésén Orbán Viktor bejelentette a a kancelláriaminiszter által már korábban beharangozott két kabinet létrehozását. A stratégiai kabinetet - mint megírtuk - Lázár János, a gazdasági kabinetet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vezeti majd. További részletekről nem tudni.

A kabinetek megalakításának tervéről július 7-én beszélt Lázár. Akkor annyit árult el, mindkét kabinetet miniszter vezeti majd, döntéshozó és -előkészítő szervekről van szó, és a miniszterelnök döntése alapján témák, ügyek tartoznak majd hozzájuk. A változás célja, hogy több idő maradjon a két kabinetben jelentős döntések előkészítésre, egyeztetésekre és hatékonyabb legyen a kormányzati tevékenység, jobb legyen a kormányzás – fogalmazott Lázár. Közölte, a két kormánykabinet felállítása elsősorban a miniszterelnök munkáját segíti, ezek lesznek a vélemények ütköztetésének helyszínei, mert bizonyos témák kitárgyalására a kormányülés nem alkalmas. A két kabinet nem „beszélgető fórum” lesz, hanem egy formális döntéshozó fórum, jogi relevanciával bír a tevékenysége.

Hozzáértők állítják, káosz lehet, ha a kabinetekhez nem tárcák, hanem ügyek tartoznak majd, és így alkalmanként más és más miniszterek, államtitkárok ülnek a kabinetekben. Azt illetően megoszlanak a vélemények, hogy Lázárt, illetve Vargát lefokozza-e azzal a kormányfő, hogy kinevezi őket a testületek élére. Azt viszont többen elismerték, a rendszer az „elnöki kormányzást” készíti elő, és a legnagyobb győztese Orbán lesz, hiszen a miniszterelnök hatalma a rendszer kialakítása után tovább nő. Előfordulhat, hogy a kabineteket kézi vezérléssel irányítja majd, sőt az is, hogy ezt jogszabályba foglalják.

Orbán Viktornak elege lett önállóskodó kancelláriaminiszteréből, és bár nem meneszti, Lázár Jánosnak a jövőben a korábbinál sokkal kisebb tere lesz – állították a Népszavának kormányzati körből. Arra figyelmeztettek, a miniszterelnök nem véletlenül nevezett ki kormánybiztost és vett el így a Miniszterelnökség vezetőjétől hatalmas összegek fölött rendelkező területeket. Lázárnál a jövőben csak az uniós pénzek felügyelete marad, ami töredéke annak, amiről Bártfai-Mager Andrea kormánybiztos kinevezéséig a miniszter dönthetett. A Miniszterelnökség vezetőjének hatalmát Orbán úgy megnyirbálta, hogy végül talán a politikából is távozik – állították. Egyszer ezt Lázár már meglebegtette, amikor nem akarta, hogy Rogán Antal az ő tárcájánál dolgozzon, majd kijárta, hogy ellenlábasa önálló minisztériumot kapjon, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter legyen, ezt követően pedig ő maga a helyén maradt.

Mostanában arról is hallani, hogy Lázártól elvehetik a Sorsok Háza-projektet és a Paks 2 beruházás felügyeletét is, ez a kettő politikai presztízsveszteség lenne, míg az előbbiek azt jelenthetik, hogy a miniszter nem tudja továbbépíteni gazdasági hatalmát. A politikus cáfolta, hogy akár a paksi beruházás, akár a Sorsok Háza máshová kerülne, közölte, a problémás ügyekért nem tolonganak a kormány tagjai, azokat általában az ő minisztériumának kell megoldania. Tavaly februárban az LMP-s Szél Bernadettnek a parlamentben a paksi bővítéssel kapcsolatos kérdésére úgy fogalmazott: „Erőmet, képességeimet meghaladó feladatokat bízott rám a miniszterelnök, és nagyon várom már, hogy leadhassak a portfóliómból. Energiapolitikai szakértő például nem vagyok, kereskedelmi, üzleti kérdésekkel kapcsolatban nem akarok válaszolni.” Azt nem tudni, komolyan gondolta-e, hogy a portfólióját valóban alaposan megnyirbálja Orbán.

Csípős megjegyzései ellenére Lázár élvezi a miniszterelnök bizalmát. Erről szintén kormányzati körből biztosították lapunkat. Akadt, aki szerint a kancelláriaminiszter Orbán tudtával és beleegyezésével bírál fideszeseket, illetve a holdudvarhoz tartozó pénzembereket. A kormányfő ugyan olykor „megmossa a fejét”, és nem mindenben ért egyet miniszterével, ám mert Lázárnak híresen nagy a munkabírása, ezért nem akarja elveszíteni. Nem véletlen – figyelmeztettek –, hogy más minisztériumokhoz képest jelenleg is ő a legtöbb területért felelős miniszter a kormányban.

Azzal, hogy Orbán tényleg rábízza a stratégiai kabinet vezetését, szuper politikai hatalmat kap, akár a gazdasági kabinetet irányító Varga Mihály. A testületek ugyanis - úgy tudni - kormányhatározatokat hozhatnak majd, amelyeket a miniszterelnöknek már csak alá kell írnia vagy esetleg visszaküldenie megvitatásra a munkacsoportokba. A két miniszter az ország működése szempontjából rengeteg olyan operatív döntést hozhat majd meg, amely korábban a miniszterelnök, valamint a kormány kompetenciájába tartozott. A végső szó így is Orbáné lesz, de nagyon nem mindegy, hogy egy-egy témában a miniszterek és államtitkárok a kormányfővel egyezkednek vagy a két új kormányzati kabinet vezetőjével.

Akinek halálhírét keltik, hosszú életű lesz – viccelődött korábban Lázár, amikor saját hatalmának meggyengüléséről kérdezték. Két hete a Kormányinfón közölte, már hat éve a kormány tagja, és minden évben rendszeresen elolvassa a saját pozíciója gyengüléséről szóló híreket. Legutóbb pedig világossá tette, a fiai mindig örülnek, amikor ilyesmit hallanak, mert azt hiszik, több ideje lesz rájuk az apjuknak. Ennek ellenére forrásaink szerint a kancelláriaminiszter tisztában van azzal, hogy többen annak örülnének, ha Orbán levenné őt a sakktábláról. Emlékeztettek, amikor Rogán a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője lett, sokan úgy gondolták, a jövőben Lázár csak ritkán juthat be a miniszterelnökhöz, időpontot kell ehhez kérnie. Végül semmi nem változott, a Miniszterelnökség vezetője továbbra is bejáratos a kormányfőhöz.

Múlt csütörtökön a Heti Válasz arról írt, hogy a kormány szerkezetének átalakítása Orbán B-terve a 2018-as választások utáni időszakra. Az újság szerint a Fideszben számolnak azzal, hogy egyedül nem tudnak már kormányt alakítani, hanem koalícióra kényszerülnek valamelyik ellenzéki párttal. Ha az MSZP lesz az, akkor a mérsékelt Vargát ajánlják majd közös miniszterelnöknek, ha pedig a Jobbik, akkor az EU-szkeptikus Lázárt. A Miniszterelnökség vezetője erre úgy reagált, a munkatervében és a naptárjában nem szerepelnek ezek a tervek. Állítólag Orbánt több alkalommal biztosította arról, nem tör a posztjára, ami a javára válik.

Szerző
Frissítve: 2016.07.20. 22:14

Az ORÖ miatt távozik az államtitkár?

Köpeczi-Bócz Tamás menesztése a korrupcióinfó-sorozat egyik legkézzelfoghatóbb sikere, ugyanis az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár felelt azokért az uniós pénzekért, amelyekkel az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) pillanatnyilag nem tud elszámolni - mondta Hadházy Ákos LMP-társelnök az ATV-nek. 

Ahogy lapunk már többször beszámolt róla, a roma szervezetnek 1,6 milliárd forintnyi támogatási pénzt kell visszafizetnie, mert jogtalanul használta fel azokat. Az Emmi közleménye szerint a lépésre a 2014-2020-as uniós fejlesztési programok "szakpolitikai koordinálásának hiányosságai" miatt kerül sor.

Szerző