Bachar Najari mindent elkövet azért, hogy a nagy hagyományú pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra eleget tudjon tenni a folyamatosan növekvő megrendeléseinek, amelyek között akad éppúgy a kormányzathoz kötődő (Budai Vár Szent István terem), budapesti szecessziós épület (Ferenciek tere, volt IBUSZ-székház), mint külföldi érdeklődő (Egyesült Arab Emírségek). Ez is az oka annak, hogy a cég minden korábbi tartozását rendezte.
Ennek ellenére továbbra is kérdéses, hogy mi lesz a cég sorsa. Arról, hogy még az előző tulajdonoshoz köthető, 2013 előtti adósság fejében hétfőn elhelyeztek egy 400 millió forintos ügyvédi letétet, tegnap számolt be a főtulajdonos, valamint Cséplő Petra, az igazgatóság elnöke az újságíróknak. Elmondták, hogy most arra várnak, hogy a bíróság kimondja, kinek is kell a tartozást átutalniuk. A Zsolnay ügyvédei ugyanis vitatják azt, hogy az MFB jogosan adta el ezt a követelést West Hungária Baunak (WHB), álláspontjuk szerint ugyanis a cég az MFB-nek tartozik. Cséplő Petra megjegyezte, hogy ők 260 millió forintos vételi ajánlatot tettek az MFB-nek, ám tudomásuk szerint ennél jóval alacsonyabb áron értékesítették ezt a követelést, ami jogértelmezésük szerint kimeríti a hűtlen kezelés tényállását.
Emellett Bachar Najari saját vagyonából az előírt 2016. június 27-i határidőre átutalta a Zsolnay Zrt.-t terhelő 91 millió forintos helyi építmény- és iparűzési adót. Azonban ezt az összeget nem könyvelték el a cég számlájára, arra hivatkozva, hogy az állami vagyonfelügyelő nem adott a befizetéshez engedélyt. Ez azonban - véli Cséplő Petra - hibás jogértelmezés, ugyanis a főtulajdonos azzal, hogy a cég adófizetési kötelezettségének úgy tett eleget, hogy nem a társaság, hanem a saját tőkéjéből fizetett, nem vont el vagyont a zrt.-ből. Mégis továbbra sem múlt el a felszámolás veszélye a Porcelánmanufaktúra feje fölül.
A gyárban a cég vezetőinek véleménye szerint jelenleg is folyik a termelés. Cséplő Petra beszámolt arról, hogy eredetileg is olyan reorganizációs tervet készítettek, amely 80 alkalmazott foglalkoztatásával számol. (A tegnapi napon 38-an dolgoztak a Porcelánmanufaktúrában, és az igazgatóság elnökének tájékoztatása szerint naponta jelentkeznek új munkavállalók.)
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-nél adóhatósági vizsgálat folyik ugyan, de gyanúsítás nem történt, a hatóság által lefoglalt árukészletet a bíróság jogerősen felszabadította.
Az ügy előzménye, - mint arról lapunkban már többször beszámoltunk -, hogy a pécsi önkormányzat meg akar válni a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. többségi tulajdonosától, arra hivatkozva, hogy az tartozásokat halmozott fel. (Mint láttuk ez a probléma időközben megoldódott.) ) A város, amely kisebbségi tulajdonos - a várható milliárd forintos, állami megrendelések reményében, új céget alapított Ledina Kerámia Kft. néven. Céljuk egyértelműen az volt, hogy ez a társaság folytassa annak a Porcelánmanufaktúrának a tevékenységét, amelyet a felszámolás sorsára kárhoztatnának. A városi önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő Ledina Kft.-hez átszerződött június elején a Zsolnay korábbi mintegy 170 alkalmazottjából 130, ám a bíróság első fokon elutasította az új társaság bejegyzését.
A Ledina Kft. munkavállalói bérlapján ez szerepel "munkavégzés nélküli kifizetés," mivel a "munkáltató nem tudott munkát biztosítani." Szakértők felhívták a figyelmet, hogy itt nem egy magáncégről van szó, hanem az önkormányzatéról, vagyis a kifizetések - az el nem végzett munkáért! - a költségvetés pénzéből történnek. A Zsolnayt Lázár János kancelláriaminiszter nemzeti kincsnek minősítette. Úgy tűnik ezért is minden eszközt megragadnak a magántulajdonos kiszorítására, még a költségvetési pénzeket sem kímélve.