Előfizetés

Élhető bolygókat találtak

Publikálás dátuma
2016.07.21. 07:15
A fotó csak illusztráció/Thinkstock
Összesen 104 újabb exobolygót fedezett fel a NASA a Kepler űrteleszkóp segítségével, ezek közül legalább kettő az emberek számára is élhető lehet - írta a Science Alertre hivatkozva a hvg.hu. 

Mindez a K2-72 vörös csillag feltűnésével kezdődött, amelyek közelében négy exobolygó kering. Ezek közelebb vannak a csillagukhoz, mint a Naprendszerben a Merkúr a Naphoz, a Földhöz képest pedig 20-50 százalékkal nagyobbak. A csillag, amely körül forognak, két exobolygónak olyan viszonyokat teremt, amely az első mérések szerint élhető lehet számunkra.

A sugárzási szint pont megfelelő, a körülmények pedig lehetővé teszik a folyékony víz meglétét az alapvetően sziklás felszínen. A NASA májusban is talált 1284 exobolygót, amelyek közül kilenc élhetőnek tűnik. A tömeges felfedezés oka, hogy új kutatási módszerre tértek át.

Elhunyt Kéri György

Hosszú betegség után, hatvanhat éves korában szerdán Budapesten elhunyt Kéri György magyar biokémikus, a Semmelweis Egyetem kutatóprofesszora, a Vichem Chemie kutatócég tudományos igazgatója - tudatta a család és a vállalat.

Kéri György a jelátviteli terápia és a hozzá kapcsolódó gyógyszerkutatás egyik legelismertebb tudósa volt Európában, munkássága nyomán több gyógyszerjelölt molekula jutott el a klinikai kipróbálás fázisába - olvasható a közleményben. A sunitinib nevű gyógyszerhatóanyag kifejlesztésében játszott úttörő szerepe miatt tudománytörténeti jelentőségre is szert tett - írták.

Több európai biotechnológiai tudományos szervezet is a vezetőségébe választotta; főszerkesztője, illetve szerkesztője volt a Current Signal Transduction Therapy és a Current Opinion in Molecular Therapeutics című folyóiratoknak. Nemzetközi gyógyszervállalatok és kutatóintézetek felkért tanácsadója is volt.

Kéri György a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem vegyész szakán végezte egyetemi tanulmányait, 1973-ban diplomázott. 1976-ban védte meg egyetemi doktori disszertációját biokémiából. 1994-ben védte meg biológiai tudományok akadémiai doktori értekézését. Egyéb elismerései mellett 2008-ban Jedlik Ányos-díjban, 2010-ben Gábor Dénes-díjban, 2013-ban Széchenyi-díjban részesült.

Papirusz, amely lerántotta a leplet a piramisok rejtélyéről

Publikálás dátuma
2016.07.20. 22:15
Illusztráció: Thinkstock
Kiállították azt a papiruszt a kairói Egyiptomi Múzeumban, amely a gízai nagy piramis építéséről tartalmaz feljegyzéseket. Így már bárki beleolvashat egy ókori építkezés rejtelmeibe - írja a 24.hu.

A gízai nagy piramis mára 138 méteresre “töpörödött” épület a legnagyobb az egyiptomi piramisok között. A most kiállított naplót hieroglifákkal írták, papiruszra. A szerzője egy Merer nevű ellenőr volt, aki a feljegyzés alapján 200 ember munkájáért felelt.

Az iratot még 2013-ban fedezte fel Pierre Tallet és Gregory Marouard régészcsapata. A francia és egyiptomi szakemberekből álló gárda a Vörös-tenger partján lévő Wadi-al-Jarfban találta meg a 4500 éves irományt – ezzel ez a legősibb egyiptomi papirusz.