Végleg tilos lesz Orbán házánál tüntetni?

Teljesen köddé válhat a gyülekezési jog, amely eddig fizikai joggyakorlást, most viszont, úgy tűnik, homályos alkotmányos elvet takar csupán. Erre utal az is, hogy újabb tüntetést tiltott meg a rendőrség Orbán Viktor Cinege utcai házánál, a hatóságok a szomszédok magánszférájának védelmére hivatkoztak - írta tegnap a Népszabadság.

Vasárnap Büki Zoltán, a Demokratikus Magyarországért Facebook-csoport vezetője a menekültkvótáról szóló népszavazás "értelmetlen mivolta" miatt szervezett tiltakozást, ám a rendőrség a fenti indokokra hivatkozva nem engedélyezte ezt. Büki kijelentette: jogorvoslati kérelemmel bírósághoz fordul, hiszen úgy látja, szélsőséges jogértelmezés esetén lakott területen egyáltalán nem lehet helye közterületi demonstrációnak. Érdemes megjegyezni, hogy annak idején Gyurcsány Ferenc vagy Medgyessy Péter esetében a bíróság rendre felülbírálta az ehhez hasonló rendőrségi határozatokat a gyülekezési szabadságra hivatkozva, a rendőrség pedig egyáltalán nem hozott ilyen tiltóhatározatot például Bajnai Gordon volt kormányfő háza elé bejelentett tüntetések esetében.

Csakhogy 2010 óta nagyot fordult a hatósági gyakorlat, ráadásul a hetekben az Alkotmánybíróság (Ab) két kapcsolódó határozatot is hozott. Egy szintén a kormányfő házához szervezett, devizahiteles tüntetés kapcsán a testület nem vélte alaptörvény-ellenesnek, hogy a rendőrség, illetve a bíróság szintén a szomszédság magánéletére hivatkozva nem engedélyezte a rendezvényt.

Ugyanakkor egy szélsőjobboldali tüntetés kapcsán azt is megállapították, hogy "a gyülekezés során felmerülő lehetséges veszélyforrásokra, mások jogainak sérelmére vonatkozó távoli, hipotetikus jellegű hivatkozások nem adhatnak alapot arra, hogy a jogalkalmazó előzetesen tiltson meg gyülekezést". Ennek tükrében az Ab kimondta, hogy az Országgyűlésnek év végéig meg kell alkotnia azokat a hiányzó szabályokat, amelyek segítenek a rendőrségnek és a bíróságnak az alapjogok ütközésénél.

Trócsányi László igazságügyi miniszter erre hamar úgy fogalmazott, javaslataik kidolgozásakor figyelembe veszik a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) joggyakorlatát, meghallgatják a tudomány képviselőit, a jogalkalmazók álláspontját, valamint ötpárti egyeztetést is kezdeményeznek. Azt is közölte: jelenleg senki sem vitathatja, hogy zavar van a gyülekezési jog gyakorlásában, ami egyszerre vezethető vissza a szabályozási hiányosságokra, továbbá jogalkalmazói és jogértelmezői nehézségekre. Fleck Zoltán szerint azonban nem sok foganatja lesz egy új szabályozásoknak. A jogszociológus lapunknak korábban kifejtette, a kabinet primitív jogpolitikát épített ki, amelyben a szigorítás az egyetlen reakció bármely társadalmi konfliktusra. Épp ezért kijelenthető: a kormány csupán azért akar új gyülekezési törvényt, hogy megtartsa hatalmát, s legálissá tehessen a hétvégihez hasonló jogsértéseket.