A Magyar Nemzeti Múzeum parkjában lehetséges fakivágásokat a Kettős mérce vetette fel, miután Varga Benedek, a múzeum új igazgatója a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: “Az ötletpályázat elbírálása a nyáron megtörténik, majd el kell készíteni a kiviteli terveket. A múzeum és a kertje a XIX. században Budapest és az ország szimbiózisát fejezte ki. A múzeumépület úgy emelkedett ki a kertből, mint Budapest az országból. Ma a nagy fák eltakarják. Szeretnénk visszaállítani a kertnek a történetihez közelítő állapotát” - mondta az interjúban az Orvostörténeti Múzeum korábbi igazgatója.
A Kettős Mérce Varga Benedek szavaiból azt vette ki, hogy a múzeum parkjában is fairtásra készülnek, az intézmény Facebook-oldalán azonban cáfolta ezt. "Egyetlen fát sem fogunk kivágni a Múzeumkertben! Örülünk a közvélemény aggodalmának, hiszen jelzi, milyen fontos mindannyiunknak a Múzeumkert. " - reagált a fakivágások hírére a Magyar Nemzeti Múzeum.
A felvetés azonban nem véletlen, a Liget Projekt a kormány politikájában előforduló furcsaságra irányította már a figyelmet, miszerint a felújításokat lényegében mindenütt fakivágásokkal akarják megoldani. A városligeti tiltakozások például olyannyira lekötötték a nyilvánosság, így az aktivisták figyelmét is, hogy eddig kevés szó esett az Állatkertbe tervezett kéthektáros ökoszisztéma-plázáról, pedig a beruházás ugyancsak fairtással jár. Garay Klára szerint a mintegy két hektáron elterülő, majdnem 40 méter magas, 80 méter átmérőjű, átlátszó buborékokból álló gigantikus csarnok, a Biodóm terve ugyanúgy félrerúgja a főváros hosszú távú településfejlesztési terveit. Tönkreteszi a vidámparki terület teljes vegetációját, fákkal, bokrokkal, mégis kevesen tiltakoznak ellene - hívta fel a figyelmet Garay. A Városliget barátai szerint Biodóm a liget beépítési tervének „legsátánibb eleme”. Nem kevésbé kártékony, mintha egy irodaházat vagy plázát építenének, csak jobb a marketingje.
A Biodóm látványterve FORRÁS: BUDAPESTZOO
A Városliget barátai blog arra is felhívta a figyelmet, hogy a Liget-projekten a trükközés és a blöffök sora érhető tetten. A zöldfelületek arányainak növekedését ugyanis úgy érték el a tervben, hogy egy tollvonással kikerült a Műcsarnok, a Hősök tere és a Szépművészeti Múzeum területe a Városligetből. Mivel ezek beépített vagy teljesen burkolt területek, a „maradék” ligetnek máris tetemes a zöldfelületi aránynövekedése. Ha még az Állatkertet és az egykori Vidámparkot is kivonják a képletből, máris 7 százalékkal „nőtt” a zöldfelület, és csökken 3 százalékkal a beépítettség - amit aztán majd be lehet népesíteni az új létesítményekkel.
Közben a Vidámpark épületeit letarolták, rakáson a sok rom és a jövendő térkő is felsorakozott a régi parkoló helyén – írja a blog. A talajmunkákkal elindul a fák pusztítása, már le is vették a platánfákról a védettséget jelző csillagokat. A végkifejlet nem kétséges - véli Garay Klára. Érdekes ennek fényében, hogy a tavalyi Heti válasz-cikkben ezt olvashatjuk: „Baán László, a Liget Budapest miniszteri biztosa szavát adta, hogy a Városliget közparki területén platánfákat nem fognak kivágni. Ez jelképes kérdés.”
Elszállították a Közlekedési múzeum utolsó járműveit is. MTI Fotó: Lakatos Péter
Nemrég a ligetvédők tiltakozására bejelentették, hogy több egészséges fát nem vágnak ki, hanem áttelepítik azokat. A már idézett Heti válasz-cikkben Hanga Zoltán erről így beszélt.
„A kisebb fáknál ez viszonylag egyszerűen megoldható, a nagyobbaknál a dolog bonyolultabb. Erre is megvan a technika, de szakaszosan, nagyjából két év alatt valósítható meg egy-egy faegyed áttelepítése, és egyedenként pár millió forintba kerül.”
Átépítenék a Népligetet
Fiatal szakemberek egy, a nyár elején lezárult nyolchetes műhelymunka keretében tervet készítettek Budapest legnagyobb, 112 hektáros parkjának megújítására - olvasható a Magyar Idők hétfői számában.
A műhelymunkában részt vevő egyetemi hallgatók a Népliget megújítására fogalmaztak meg fenntartható és költséghatékony megoldásokat. A programban együtt gondolkodó hallgatók között volt építész, tájépítész, szociológus, természetvédelmi mérnök és környezeti kommunikáció szakos fiatal is.
A terület óriási mérete miatt különböző korosztályokat vonzó úgynevezett gócpontokat – sportolási, pihenési, szórakozási, oktatási, kulturális helyszíneket – hoznának létre.
A műhelymunka eredményét, az elkészült koncepciót és javaslatcsomagot a szervezők eljuttatták a fővárosi önkormányzat és a kőbányai önkormányzat illetékes osztályaihoz, valamint civil szervezetekhez is abban bízva, hogy a benne foglaltakat megfontolásra, továbbgondolásra érdemesnek tartják.
Legutóbb Tarlós István főpolgármester jelentette be: tanulmányterv készül az Óbudai-sziget és a Népliget fejlesztéséről, amit a kormány elé terjesztenek, de közelebbi részletekről még nem számolt be.
