A várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta kedden a jegybanki alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, így az továbbra is 0,9 százalékon áll. Mivel a jegybankárok az utóbbi időben többször kifejtették, hogy ezt a kamatmértéket tartósnak tekintik, ezért az általuk szem előtt tartott időhorizonton, vagyis a következő hat-nyolc negyedévben, de inkább 2017 végéig maradhat a 0,9 százalék. Mivel köztudott, hogy a Matolcsy György által vezetett jegybank - de lényegében a kormány is! - a gyenge forintban érdekelt, ezért a kamatvágás helyett más módszerhez kellett folyamodnia. Az ilyen lépések már korábban is ismertek voltak, de különösen az idei esztendőtől kívánja használni az MNB ezeket gyakrabban. Az eljárások lényege, hogy szabályozták: milyen mennyiségű pénzt fogad be a jegybank a kereskedelmi bankoktól betétként, és ezekre a rövid határidőre szóló betéteknél milyen mértékű betétet alkalmaz.
Ezzel képes az MNB szabályozni a pénzáramlását és a felszámított kamatot is. A módszerrel azonban csak legfeljebb a három hónapos, a bankok által elhelyezett pénzek áramlása szabályozható. Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője úgy látja a közeljövőt, hogy az MNB számára ősztől rendelkezésre áll a szűkösség megteremtésének "kapuja”: ha kevesebb szabad pénzt fogad be, a piaci szereplők versenye leszorítja az általános kamatszintet, az alapkamat csökkentése nélkül monetáris lazulás következik be. Ennek következtében a forint gyengül időlegesen, hiszen alacsonyabb rendelkezésre álló kamat kevésbé vonzó, a szabad pénz pedig magának helyet keresve csökkenti az állampapír-piaci hozamokat. Ez figyelhető meg már az elmúlt hónapokban az állampapírpiacon.
A döntések a közeljövőben már havi szinten beavatkozást jelenthetnek a korábbi szigorúan kereslet-kínálati alapon működő rendszerbe és közvetve befolyásolják a forint árfolyamát. A rendszer kínálati többletre "van kalibrálva”, azaz az Európai Központi Bank mennyiségi lazító intézkedéseinek védőhálója alatt nem feltételez hirtelen tőkekiáramlást, amely a forint árfolyamának hirtelen szignifikáns gyengülésével járna. Egy válság vagy más külső sokkhatás esetén, a jegybank a "kapu kinyitásával” az elképzelések szerint ezt a hatást ellensúlyozni tudná - közölte Kiss Mónika. Majd hozzáfűzte: az új intézkedések önmagukban nem fognak nagyobb forintgyengülést okozni, ahhoz nem elég nagy volumenűek. Azonban ha a forint kurzusa tartósan 310 alá erősödne az euróval szemben, a fent leírt eszközöket bevetheti az MNB. (Tegnap délután egy euróért 313 forintot adtak a bankközi piacon.)
A Monetáris Tanács szerint egyébként az év eleji átmeneti lassulást követően újra élénkül a magyar gazdaság. A jegybankárok is elismerik, hogy a gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, vagyis elvileg semmi akadálya nem lenne a bővülésnek. Szakértők szerint azonban a cégek nem bíznak egy közeli európai konjunktúrában, Magyarországon a többletfogyasztás mértéke nem akkora, hogy érdemben lendíteni tudna a GDP növekedésén. A beruházási piac egyértelműen pang. A Monetáris Tanács ennek ellenére reálisnak tartja, hogy az éves növekedési ütem 3 százalék közelébe kerüljön. A jegybankárok megállapították, hogy az infláció tartósan elmarad a jegybanki céltól, ami évi 3 százalékos pénzromlási ütem lenne, de megállapították, hogy az inflációcsökkenés elleni hatások mérséklődtek. De így is csak 2018 első felében érhet a fogyasztói árindex a 3 százalékos cél közelébe.
A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az elmúlt hónapnak az a változékony hangulata, amely a nemzetközi pénzpiacokat jellemezte, mindenek előtt a Brexit-népszavazás eredménye és a kilépés körüli bizonytalansággal kapcsolatos hírek, kevéssé hatottak a hazai pénzügyi piacokra, ami stabilnak mondható.