Előfizetés

Elszundított a fóka a női vécében

Publikálás dátuma
2016.07.28. 07:36
Fotó: Getty Images/Dan Kitwood
Elaludt egy medvefóka az ausztráliai Devonport város egyik nyilvános vécéjében. 

A 120 kilós állat a temető női mosdójában szundikált. A Sammy névre keresztelt fókát altatólövedékkel elkábították, aztán visszavitték a tengerbe. Sammy valószínűleg az egyik csatornán úszhatott fel a vécéiig.

A devonporti városi tanács szóvivője a BBC-nek elmondta: megszokott, hogy a medvefókák megjelennek a tasmániai partoknál, és megdézsmálják a helyi halászok zsákmányát, de az eddig még nem fordult elő, hogy egy állat beljebb merészkedett volna.

Nekünk ez is jó lesz? - Kevesebb a gyümölcs, több az aroma

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2016.07.28. 07:35
Na, ez vajon melyik minőség FOTÓ: EUROPRESS/THINKSTOCK
Nem csitul a vita az azonos márkájú, de különböző minőségű termékek ügyében. A szlovákok után most a csehek is megvizsgálták, mi kerül a prágai boltok polcaira a nyugat-európai gyártóktól. Az eredmények szerint az elmúlt években semmit nem változott a helyzet, a kelet-európai országokba, így Magyarországra is sok másod- és harmadosztályú terméket szállítanak. A hazai fogyasztóvédelem szerint a termékeket elsősorban biztonságossági szempontból vizsgálják, az egyéb paraméterekre - például hogy az adott élelmiszer nálunk milyen ízhatást keltsen - nincsenek jogszabályok.

Csehország és Szlovákia közösen fordul az Európai Bizottsághoz (EB) az ugyanazon márka alatt forgalmazott, de minőségileg kisebb-nagyobb különbözőségeket mutató termékek ügyében - írta az ujszo.com szlovákiai hírportál. A szlovákok után most a cseheknél is megállapították, hogy több nyugati multivállalat silányabb minőségű termékeket szállít Kelet-Európába.

A Prágai Vegyipari Egyetemen végzett laborvizsgálatok szerint ugyanazok a termékek, amik a cseh boltok polcaira kerülnek fel, gyakran más összetételűek, mint például egy osztrák boltban megtalálható "testvéreik". A kutatók minőségbeli eltéréseket is találtak, például a kávénak alacsonyabb a koffeintartalma, vagy a joghurt kevesebb tejzsírt, gyümölcsöt tartalmaz.

A cseh és szlovák uniós képviselők beadványukban azt írták: a kelet-európai piacra szállított termékek bizonyítottan rosszabb minőségűek, mint azok, amelyeket a nyugati államokban adnak el. Ez nemcsak az élelmiszerekre, hanem a kozmetikumokra, tisztítószerekre, sőt még a toalettpapírra is érvényes. Arra szólították fel az EB-t, hogy lépjen fel a keleti országok hátrányos megkülönböztetése ellen.

Milos Lauko, a Szlovák Fogyasztók Szövetségének elnöke a lapnak azt is elmondta: a termékeknél létezik első, második és harmadik kategória, ezek minősége is egyre silányabb. Lauko szerint az első osztályú élelmiszereket Németországba és Ausztriába, a másodosztályúakat Lengyelországba, Csehországba, Szlovákiába és Magyarországra, a harmadosztályúakat pedig Romániába és Bulgáriába szállítják.

A szövetség még 2011-ben végzett egy kutatást, amiből ugyancsak az derült ki, hogy a nagyobb gyártók eltérő minőségű árucikkeket szállítanak Kelet- és Nyugat-Európába. A termékmintákat a szlovák élelmiszer-ellenőrző laborban elemezték, összesen nyolc ország (Németország, Ausztria, Csehországban, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária) sóját, borsát, csokiját hasonlították össze.

Az akkori eredmények szerint egyedül a Milka csokoládé volt minden országban azonos minőségű, ellenben például a Szlovákiában, Magyarországon, Bulgáriában és Romániában forgalmazott Coca-Cola kukoricából készült izocukrot tartalmaz, ami sokkal olcsóbb a "hagyományos" répacukornál. Ugyanebben az évben a Hospodárske Noviny szlovák gazdasági napilap is elvégzett egy terméktesztet, amiből egyebek mellett az derült ki, hogy az osztrák Lidl 70 százalékos paradicsomtartalmú ketchupot forgalmaz, míg a szlovák 20 százalékosat.

A gyártók rendszerint a különböző fogyasztói igényekre hivatkoznak, állításuk szerint az adalékanyagokat, aromákat a helyi ízlés szerint adagolják. Pedig nem csak az élelmiszereknél akadnak minőségbeli eltérések. Ugyancsak 2011-ben a Budapest Fővárosi Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőség is vizsgálódott, ők arra jutottak, hogy mosó- és tisztítószerekből, vécépapírból, de még pelenkából is rosszabb minőségű kapható Magyarországon, mint például az osztrák boltokban. Az érintett cégek képviselői a bemutatott nemzetközi eredményeket spekulatívnak nevezték, de korábban az EB is úgy foglalt állást, hogy az eltérő minőségű termékekkel kapcsolatos vádak alaptalanok.

A jog mindenképp a multik oldalán áll: a Bizottság szerint amíg a vállalatok betartják az előírt szabályokat - ezek csak a címkézésre és az élelmiszer-biztonságra vonatkoznak -, addig az azonos márkanév alatt forgalomba helyezett termékek az egyes országokban akár különböző összetevőkkel is a polcokra kerülhetnek. A gyártók tehát érvelhetnek azzal, hogy mindig megjelölik termékeik összetételét a címkéken, vagyis nem csapják be a fogyasztókat.

 Miben különböznek a Kelet-Európában eladott termékek?
  • A kávéban kevesebb a minőségi arabica, az "erősebben pörkölt" sokszor inkább túlégett
  • A mélyhűtött pizzákon kevesebb a feltét, s nem olívaolajjal, hanem például repceolajjal készülnek
  • A sajtok nagyobb arányban tartalmaznak növényi olajakat, a hústermékekben több a zsiradék
  • A teákban kevesebb a teafű vagy a gyümölcs, több az aroma
  • A kóla nem "hagyományos" cukrot (szacharóz), hanem kukoricából készült glükózt tartalmaz
  • A paradicsomszószokhoz, más paradicsomos készítményekhez nem friss paradicsomot, hanem zöldségpürét hasznának
  • A mosó- és tisztítószerekben nincs annyi illatanyag, kevesebb a mosás hatékonyságát növelő nátrium-karbonát is

Gyakran előkerül az is, hogy egy árucikk minőségibb nyugati változata drágább is, így azt abban a formában keleten kevesebben tudnák megfizetni. Ez viszont sokszor nem így van, például a Lidl ketchup esetében minimális volt az árkülönbség, de az is előfordul, hogy egy adott termék még olcsóbban is beszerezhető Ausztriában.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság lapunk megkeresésére közölte: a Magyarországon forgalmazott termékek esetében a jogszabályok határozzák meg azokat a feltételeket és előírásokat, amiket be kell tartaniuk a gyártóknak és forgalmazóknak. A legtöbb termék esetében a szabályozás harmonizál az uniós jogszabályokkal, így az EU területén nagyjából hasonló feltételekkel lehet az adott terméket forgalomba hozni vagy forgalmazni.

"Arra vonatkozóan azonban, hogy egy termék nem a fenti jogszabályokban meghatározott paraméterei (pl. egy élelmiszer milyen ízhatást kelt, egy öblítő illata mennyi ideig tart, egy narancslé mennyire narancs ízű) nincsenek jogszabályban meghatározva, így a gyártó kereskedelmi szándékán, döntésén múlik, akárcsak a termékek árának meghatározása is" - írták.

 A hamisított termékek jobbak?
Ugyanolyan jók, sőt gyakran még jobbak is a hamisított termékek az eredetieknél a kínai Alibaba online kereskedelmi platform vezetője szerint. Jack Ma ezt azután jelentette ki, hogy a Nemzetközi Hamisításellenes Koalíció (IACC) egy héttel azután, hogy felvette az Alibabát a köreibe, már fel is függesztette tagságát.
Ez azért történt, mert a kínai vállalat csatlakozását több világcég - mint a Gucci, a Tiffany vagy a Michael Kors divatház - is rosszallotta, mondván: a hamis termékek legnagyobb előállítói és haszonélvezői épp a kínaiak.
Több se kellett a kínai cégvezérnek: mint kifejtette, tapasztalatai szerint a termékhamisításokért a nyugati vállalatok is nagyban felelősek, hiszen a hamisított termékek a legtöbbször ugyanabban a gyárban készülnek, ahol az eredetiek, ugyanazokból az alapanyagokból, csak a nevükben különböznek - épp ezért a minőségük sem sokkal rosszabb, igaz, sokkal enyhébb minőségbiztosítási feltételeknek kell megfelelniük.
Azt is a nyugati gyártók szemére vetette, hogy már egy jó ideje Kínában, és más olcsó munkaerőt kínáló országokban állíttatják elő termékeiket, hogy minél nagyobb nyereségre tehessenek szert.
Az Alibaba egyébként a legnagyobb kínai internetes kereskedelmi platform, Ma szerint a termékhamisítások elleni küzdelemben is jelentős szerepet játszanak, ezért is tartja érhetetlennek tagságuk felfüggesztését. Mint mondta, a cégnél legalább kétezer alkalmazott van, akik csak a hamisított termékek visszaszorításával foglalkoznak, a problémát azonban még így is lehetetlenség megoldani.
A kínai ipari és kereskedelmi felügyelet bírálta Ma megnyilvánulásait, és emlékeztettek arra, hogy a cég Taobao nevű platformján forgalmazott termékek több mint fele hamisítvány, mégsem tesz ellene semmit.

Megosztja Boszniát Erdogan fellépése

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2016.07.28. 07:34
Bakir Izetbegovic bosnyák elnök (balra) mind szorosabbra vonná hazája és Törökország viszonyát FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ MAT
A törökországi puccs, illetve az azt követő tisztogatás rendkívüli módon megoszthatja Bosznia-Hercegovinát. Miközben akadnak, akik példaképnek tartják Recep Tayyip Erdogant, s valósággal csodálják a török elnököt, a modern bosnyák állam hívei szerint Szarajevó nem tekinthet mintának egy az iszlamizmussal ilyen veszélyesen kacérkodó államot. A társadalmat az Erdogan és a muzulmán hitszónok, Fethullah Gülen közötti ellentét is megoszthatja.

Erdogannak befolyásos támogatói vannak a bosnyák legfelsőbb vezetésben. Elsők között említhetjük Bakir Izetbegovicot, Bosznia-Hercegovina elnökségének bosnyák tagját, aki példaképének tartja a török elnököt. Ankara jelentős támogatásokkal próbálta egyre jobban magához édesgetni Szarajevót.

Hogy mennyire szívén viseli az országot, az is bizonyítja: tavaly májusban személyesen is ellátogatott a bosnyák fővárosba, s nem győzte hangsúlyozni, mennyire kiválóak az államközi kapcsolatok. Kiemelte azt is, Bosznia „félig muzulmán ország”. Ezt a megjegyzését bizonyára nem hallgatták nagy lelkesedéssel az itt élő szerbek és horvátok, amiként azt sem – kivált a szerb kisebbség -, hogy Bosznia egykor az Ottomán Birodalom tartománya volt.

Erdogan számára nemcsak Bosznia fontos partner, s bízvást kijelenthetjük, Ankara legfontosabb szövetségese Európában, hanem maga Izetbegovic elnök is. Megfigyelők szerint ugyanis nem lehet véletlen Erdogan tavalyi látogatásának időzítése. A bosnyák vezető helyzete ugyanis igencsak megingott saját tömörülésén, a Demokratikus Akciópárton belül.

Erdogan azonban ezzel egyértelműen hitet tett Izetbegovic mellett, s az SDA zendülőiek üzent: csillapodjanak le. A burkolt üzenetnek meg is lett az eredménye, mert a Demokratikus Akciópárt néhány nappal később megrendezett kongresszusán megerősítették posztjában Izetbegovicot.

„Amikor török miniszterelnök voltam, 100 millió eurós mezőgazdasági támogatást ígértem, s ennek nagy része már meg is valósult. Most ezt további 50 millió euróval toldjuk meg, amelyet kis és közepes vállalkozások rendelkezésére bocsátunk” – jelentette ki Erdogan arra utalva, hogy Bosznia sehol sem lenne a török segély nélkül.

Amikor az államalapítónak is nevezett első bosnyák elnök, Alija Izetbegovic 2001-ben visszavonult a politikai életből előrehaladott kora és egyre súlyosbodó egészségi állapota miatt, általános meglepetésre nem saját fiát, Bakirt, hanem a kevéssé ismert Sulejman Tihicet bízta meg az SDA vezetésével. Tihicet háromízben is megerősítették a pártelnöki tisztségben. Bakir Izetbegovic ugyan egy sor tisztséget töltött be a tömörülésen belül, de a pártelnöki tisztségért megrendezett voksolásokon sosem tudta legyőzni riválisát.

Amikor Tihic 2013-ban egyre betegebb lett, megállapodott Izetbegoviccsal az elnöki tisztség megosztásában, s megegyeztek abban is, hogy a pártvezetői tisztségért rendezendő választást a 2014-es parlamenti voksolás után rendezik csak meg. Izetbegovic pártelnök-helyettes lett, majd lényegében ő irányította a tömörülést, mivel Tihic már súlyos beteg volt rákja miatt. Tavaly szeptemberben halt meg.

Izetbegovic a párton belüli helyzetét azzal próbálta stabilizálni, hogy egyre jobb személyes viszonyt alakított ki a török miniszterelnökkel, majd – 2014 augusztusa óta – államfővel. Éppen akkor, amikor Erdogan elnök lett, Izetbegovic úgy fogalmazott, hogy török kollégája „a mi vezetőnk is” és az államfőválasztáson aratott győzelme a világ minden muzulmánjának diadala. Még tanáccsal is ellátta a török népet, mint mondta, azt várja, hogy legalább két mandátumot kap majd a választóktól. Érdemes idézni a boszniai elnök akkori mondandóját.

„Visszaadtad a hitet az iszlámhívőknek. Nagy tisztelettel adózunk neked, nagyszerű muzulmán vezetőnek. Ezért büszkén és méltósággal vonjuk fel a lobogót vezetőnk, Recep Tayyip Erdogan tiszteletére. Ő a mi zászlónkat is viszi, mint egykor a megboldogult Alija Izetbegovic a véres háborúban” – fogalmazott a bosnyák elnök.

Ehhez képest visszafogta magát, amikor Erdogan pártja, az AKP tavaly novemberben (tegyük hozzá: második nekifutásra) kissé kétes körülmények között megnyerte a török parlamenti választást. Izetbegovic ekkor „csak” úgy fogalmazott, hogy a diadal „a bosnyákok győzelmét is jelenti”.

Erdogan április közepén is hivatalában fogadta Izetbegovic elnököt az iszlám országok 13. csúcstalálkozójának keretében.

Több nyugati diplomata úgy véli, hogy Szarajevó egyre lazább kapcsolatokra törekszik az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal, s figyelmét mindinkább Törökország és Szaúd-Arábia felé fordítja.

Erdogan leverte a puccskísérletet, s nem is kérdés, hogy Izetbegovic ki mellett állt. Elsők között állt ki a török elnök mellett, s „Erdogan testvért” a bosnyák nép erőteljes támogatásáról biztosította. Egyben felszólította a törököket, „védjék meg a szabadságot, a demokráciát, jogukat a szabad választásokra, „álljanak ki elnökük és sikeres adminisztrációjuk mellett, amelynek köszönhetően Törökország folyamatosan fejlődik és arra a helyre kerül, ami megilleti az országot”.

A hangzatos kijelentés ellenére a boszniai elnöknek nem lesz könnyű dolga. Nyíltan állást kellene foglalnia az Erdogan és a puccskísérlet agytrötsztjének nevezett muzulmán hitszónok közötti vitában. Cihad Erginay, Törökország boszniai nagykövete a Face TV kereskedelmi csatornának adott interjújában felszólította a boszniai vezetést, hogy tiltsa be azokat az iskolákat, amelyeket az Egyesült Államokban élő Gülen alapítványa működtet. Ide tartozik a Nemzetközi Burch Egyetem, valamint a Bosna Sema nevű általános- és középiskola-hálózat.

A török nagykövet szerint ezek az iskolák a Gülen-vezette „terrorszervezet részét képezik”, ami ellen harcolni kell, „ellenkező esetben, ahogy láttuk is, az évek során az állami és más szervezetekbe is beszivárognak”. Emlékeztetett arra, hogy vannak olyan országok, például Üzbegisztán és Azerbajdzsán, ahol felfüggesztették a Gülen-iskolák működését.

A Sema külkapcsolatokért felelős részegének vezetője, Orhan Hadzagic visszautasította ezt a megközelítést. Mint mondta, meglehetősen rosszindulatú ilyen összefüggésben feltüntetni a hálózatot. Mint mondta, a hálózat 2000 óta az egész világon sikerrel épített iskolákat, s szó sincs arról, hogy ezek az intézmények törvénybe ütközőt tettek volna. Hadzagic nem akart találgatásokba bocsátkozni arról, hogy a nagykövet mire gondolt, amikor iskolákat terrortevékenységgel hozott összefüggésbe.

A helyzet egyre feszültebb. Hírek szerint támadások sora érte az utóbbi napokban a Novo Vrijeme nevű lapot, amelyet Glen Hizmet mozgalma finanszíroz. A lap újságíróit „árulóknak” bélyegezték. A Demokratikus Akciópárt néhány illetékese – Erdogant másolva – több újságírónak is nekiment. A BH Journalists nevű újságírószervezet vezetőjét azzal vádolták, hogy a Gülen-mozgalom lobbistája. A társaság visszautasította a vádakat, s azzal vádolta a török nagykövetet, hogy a hazájában történt konfliktust Boszniában akarja exportálni.

„Bosznia-Hercegovina az utolsó állam a földkerekségen, amelyiknek még további megosztásra lenne szüksége – nyilatkozta a Szabad Európa Rádió délszláv szerkesztőségének Esref Kenan Rasodagic, a szarajevói politikatudományi kar professzora. Szerinte a törökországi események a bosnyák társadalom érettségét – vagy éppen éretlenségét mutathatják. Mint fogalmazott, biztosan nem tesz jót az országnak, ha továbbra is szurkolók módjára tesznek megnyilatkozásokat egyik vagy másik oldal mellett.

Emir Kazas, a szarajevói egyetem professzora szerint Izetbegovic úgy tekint Erdoganra, mintha egy nagy császárra. A professzor úgy véli, ezzel azt éri el, hogy a bosnyák nép egyfajta „mentális megszállás” alá kerül. Meglátása szerint azzal, hogy megtorlás indult Törökországban, s a kormányzat annyira radikális politikát folytat, az Erdogant példaképének tekintő Izetbegovicot is ráébresztheti arra: neki is ilyen radikalizmusra van szüksége.