Munkanélküliség - A szokásos csalóka adatok

Az elemzői várakozásoknál gyorsabb ütemben csökkent a munkanélküliek számaránya. Április-júniusban éves szinten 5,1 százalékos volt ez az arány. A KSH csütörtökön közzé tett adataiból az is kiderült, hogy a kétségtelenül mutatós számok annak köszönhetőek, hogy mint mindig, ezúttal is figyelembe vették a közmunkások és a tartósan külföldön munkát vállaló magyarok seregét. Ha őket nem számítjuk be, akkor már korántsem ilyen kedvező, 10,2 százalékos a munkanélküliek aránya.

Ezúttal túlzottan pesszimisták voltak az elemzők, április-június hónapokra 5,4 százalékos munkanélküli rátát vártak, ugyanakkor a statisztikusoknak csak 5,4 százalékot sikerült kimutatniuk Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint április-júniusban 76 ezerrel, 234 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, és 1,8 százalékponttal 5,1 százalékosra mérséklődött a munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbihoz képest. Ugyanebben az időszakban a foglalkoztatottak száma 4 millió 343 ezer 700 volt, 142 ezerrel több, mint egy évvel korábban.

A számok imponálóak, sőt az uniós átlagot is meghaladják, de az olyan úgynevezett "magországoktól", mint amilyen Németország, Ausztria vagy a skandináv államok, még messze vagyunk. A nagy munka nélküliséggel küszködő mediterrán országokat azonban megelőzzük - mondta a Népszava érdeklődésére Katona Tamás. A közgazdász egyetemi tanár ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a KSH beszámítja a munkavállalók közé azt a jelenleg 232,2 ezer főt, akik közmunkásnak vallják magukat. Számuk egy év alatt 21 ezer fővel bővült. Ők azok, akik GDP-t nem termelnek, viszont fogyasztják a költségvetés pénzeit. A szakértő szerint a közfoglalkoztatottak között már megjelentek a 18 éven aluliak is, nyilvánvaló jeleként annak, hogy az Orbán-kormány 16 éves korra vitte le az általános tankötelezettség felső korhatárát.

Az Mfor.hu hívta fel a figyelmet arra, hogy teljesen más képet kapunk akkor azonban ha a 232 ezer közmunkást, akik a statisztika szerint a második negyedévben dolgoztak, visszasoroljuk a munkanélküliek táborába. Ekkor ugyanis már 466 ezer munkanélküliről beszélhetünk, a munkanélküliségi ráta pedig a közölt 5,1 százalékról 10,2 százalékra módosul. Vagyis a felduzzasztott és sok kritikában részesülő közmunkaprogramok nélkül a közöltnél pontosan kétszer nagyobb a munkanélküliség itthon. Ekkora differenciára a korrigált és a közölt adat között pedig még egyszer nem volt példa mióta rendelkezésre állnak a szükséges információk. A bővüléshez a közfoglalkoztatás 21 ezer fővel járult hozzá, míg a külföldi telephelyen dolgozók 8,8 ezerrel lettek többen egy év alatt, 2016 második negyedévében 116,7 ezren voltak - legalábbis a KSH publikált adatai szerint. Így az itthon ténylegesen foglalkoztatottak száma nem éri el a kormányzati kampányban szereplő 4 millió főt - erre alapozzák, hogy a reformok működnek - annál még mindig 7 ezerrel kevesebb! Mégis jó esély van rá, hogy az ősz folyamán ezt a bűvös számot is elérjük. Az már nehezebb kérdés, hogy mikor, hiszen a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók számát csak negyedévente publikálják. (A Nemzetgazdasági Minisztérium jelenleg 4,3 millió fő foglalkoztatottat tart nyilván.)

A közfoglalkoztatottak szervezett átképzése leállt - mondta Katona Tamás, aki úgy véli, hogy elsősorban a 30-35 éves korosztállyal érdemes foglalkozni, és ha szükséges, akkor az alapképzést is meg kell adni az érintetteknek.

A munkanélküliség sajnálatos velejárója Magyarországon, hogy rendkívül hosszú az átlagos időtartama, bár alig észrevehetően most csökkent 18,2 hónapról 18 hónapra. (Az ifjúsági munkanélküliségi ráta 13 százalékos!) Katona Tamás megemlítette, hogy szép számban vannak olyanok, akik több, mint két esztendeje próbálnak elhelyezkedni, számukra már alig nyílik mód arra, hogy visszataláljanak a munka világába. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője úgy vélte, hogy a jelenlegi munkanélküliségi ráta technikailag közel van a teljes foglalkoztatottsághoz. Emiatt kevés a könnyen elérhető munkaerő, strukturális problémát okoz, hogy nincs egyensúlyban a munkaerő-kínálathoz tartozó munkaerő-kereslet. Vannak ágazatok, amelyekben munkaerőhiány lépett fel, és vannak szektorok, ahol többlet alakult ki.