A cigány diákok mehetnek a padlásra

Nem várható érdemi előrelépés a roma diákok jogellenesen elkülönített oktatásának ügyében, ha a gyerekeket a "szeretetteljes felzárkóztatás" örve alatt továbbra is szegregált környezetben tartják, a kormány mégis ezt látja jó iránynak. Azoknak a roma szülőknek, akik szeretnék nem szegregált iskolába járatni gyerekeiket, nincs könnyű dolguk, előfordult, hogy még a körzetes iskola is elutasította kérelmüket - jogellenesen.

A nyíregyházi Huszár-telepen lévő Sója Miklós Görögkatolikus Általános Iskola csak egy az országban jelenleg is működő több száz intézmény közül, ahol elkülönítve oktatják a roma gyerekeket.

Az utóbbi években azonban az iskola neve már többször megjelent a sajtóban: az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) több bíróságot is megjárt a "szeretetteljes felzárkóztatássá" átkeresztelt, egyházi köntösbe bújtatott szegregáció ellen küzdve, s bár az alsóbbfokú bíróságok hiába mondták ki, hogy a Huszár-telepen jogellenesen különítik el a roma gyerekeket, a Kúria végül úgy ítélte meg, hogy - tekintettel a vallásszabadságra és a szabad iskolaválasztásra - az intézmény nem szegregál.

Hiszen a görögkatolikus egyház küldetésének tekinti a roma pasztorizációt, így teljesen normális, hogy ott működtetnek iskolát, ahol sok roma él, azzal pedig a roma szülők is tisztában vannak, hogy gyerekeik vallásos nevelést kapnak.

A CFCF az Európai Bizottsághoz fordult a Kúria döntése miatt, aminek szerepe lehetett abban, hogy Brüsszel két hónapja kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

Körzetes iskola jogellenes elutasítása

A döntést több roma szülő is elfogadhatatlannak tartotta, Glonczi László lépett először: úgy döntött, nem várja meg a hosszadalmas uniós eljárás végét, ugyancsak a szabad iskolaválasztásra hivatkozva másik intézménybe íratja kislányát. Az édesapa tegnap a Nyílt Társadalom Alapítvány és a Roma Oktatási Alap iskolai szegregációról szóló rendezvényén mesélte el, milyen nehézségekkel kellett szembenéznie: bárhová szerette volna vinni gyermekét, mindenhonnan elutasították. Kérelmét még a körzetes iskola is elutasította, teljesen jogellenesen.

Glonczi a CFCF-hez fordult segítségért; csak az alapítvány közbenjárására sikerült elérni, hogy kislányát a körzetibe vegyék át. "Amikor a gyerek átkerült a másik iskolába, osztálytársai nehezen fogadták el, a jegyei is romlani kezdtek. A Sójában színötös volt, a körzeti iskolában ketteseket, hármasokat kapott. Még számomra is meglepő volt, mennyire nem egyforma az oktatás minősége a két intézményben. Azóta persze sikerült beilleszkednie a kislányomnak, a jegyei is javultak" - mesélte az apuka. Határozottságával másokba is bátorságot öntött: több szülő is megkereste, segítsen nekik abban, hogy gyermekeiket elvihessék a színvonaltalan szegregált iskolából.

Glonczi - immáron a CFCF önkénteseként - segített is: szeptembertől öt másik gyerek tanulhat a belvárosi iskolában, a Sója első osztályában mindössze tízen kezdenek. Az elszánt édesapa nem rejtette véka alá terveit: azt szeretné elérni, hogy ha az állam nem lép, maguk a szülők ürítsék ki a Huszár-telepi iskolát. "Nincs könnyű dolgunk. A legtöbb iskolából folyamatos elutasításokat kapunk. Nem olyan rég beszéltem a belvárosi görögkatolikus iskola igazgatójával: megkérdeztem tőle, ha bezárásra kerülne a Sója, átvenné-e a gyerekeket? Azt válaszolta, hogy akkor kénytelen lenne, viszont akkor a padláson alakítana ki egy külön termet az újonnan érkezőknek. Vagyis iskolán belül szegregálna" - fogalmazott Glonczi.

Az ombudsmanra sem hallgat az állam

"Magyarországon jelenleg intézményesített elkülönítés zajlik, a kormány semmit nem tesz azért, hogy ennek véget vessen" - erről már Daróczi Gábor beszélt. A Romaversitas Alapítvány igazgatója, a CFCF kuratóriumi elnöke elmondta: jelenleg mintegy 400 szegregált iskola, és még ennél is több szegregáltan működő osztály található az országban, számuk pedig nem csökken, inkább egyre csak növekszik.

"Lényegében minden típusú szegregációra van példa Magyarországon, az úgynevezett white flight-tól kezdve (amikor a nem roma szülők gyermekeiket távolabbi, romákat nem oktató iskolákba íratják - a szerk.) a fogyatékossá minősítésen keresztül az egyházi köntösbe bújtatott elkülönítésig" - mondta Daróczi. Hozzátette: az egyházi iskolák két módon is részt vesznek a szegregációban, először, amikor a helyi elit iskolájaként szolgálnak, másodszor pedig, amikor csak romáknak tartanak fent intézményt.

"A magyar állam úgymond legális szegregációt biztosít az egyházakon keresztül" - vonta le a következtetést Daróczival egyetértve Szendrey Orsolya. Az Európai Roma Jogok Központjának szakértője szerint az egyházi iskolák szabadon szelektálhatnak a gyerekek között, nem csupán vallás, de származás alapján is.

Hangsúlyozta: legalább tíz bírósági ítélet született már az elmúlt években, amelyek kimondták, hogy a roma gyerekeket jogellenesen elkülönítik, ennek ellenére egyetlen szegregált intézményt sem zártak még be. A szegregáció ellen az alapvető jogok biztosa is felszólalt, ám a kormány az ő javaslatait sem fogadta meg. "Az egyház valóban azt hiszi, jót tesz az úgynevezett felzárkóztató elkülönítéssel, pedig valójában semmi jó nem sülhet ki abból, ha a roma gyerekeket szegregált környezetben tartják" - fogalmazott Szendrey.

Egy jónak tűnő példa Nagyecseden

"A református iskola létrehozása nálunk éppen hogy jó volt, így legalább a nem roma gyerekeket megtartották a településen" - mondta a csütörtöki beszélgetésen Erősné Balogh Szilvia, aki a nagyecsedi Emelkedő Csillagok Roma Nők Egyesülete képviselőjeként évek óta a roma és nem roma gyerekek elkülönített oktatása ellen küzd.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen 2000-ig működött egy szegregált iskola, majd bezárták, az integrált állami iskolából viszont egyre több szülő íratta ki a gyerekét, és vitte át más településekre. Az állami iskola alsó tagozataiban szinte már csak roma gyerekek vannak. A településen a református egyház is létesített általános iskolát, így egyre kevesebb nem roma szülő hordta máshova gyerekeit.

Erősné szerint a folyamatok pozitív irányba mutatnak. "Jó a kapcsolatunk az egyházzal, nagyobb esélye van most az integrációnak. Az iskolával és a Roma Oktatási Alappal együttműködve deszegregációs mentorprogramot indítunk. Az iskolában már most 20 százalék körüli a roma gyerekek aránya, a tiszteletes azt mondta, szívesen látják őket".