A cigány diákok mehetnek a padlásra

Publikálás dátuma
2016.07.29 07:16
Semmi jó nem sülhet ki abból, ha a roma gyerekeket szegregált környezetben tartják FOTÓ: NÉPSZAVA
Nem várható érdemi előrelépés a roma diákok jogellenesen elkülönített oktatásának ügyében, ha a gyerekeket a "szeretetteljes felzárkóztatás" örve alatt továbbra is szegregált környezetben tartják, a kormány mégis ezt látja jó iránynak. Azoknak a roma szülőknek, akik szeretnék nem szegregált iskolába járatni gyerekeiket, nincs könnyű dolguk, előfordult, hogy még a körzetes iskola is elutasította kérelmüket - jogellenesen.

A nyíregyházi Huszár-telepen lévő Sója Miklós Görögkatolikus Általános Iskola csak egy az országban jelenleg is működő több száz intézmény közül, ahol elkülönítve oktatják a roma gyerekeket.

Az utóbbi években azonban az iskola neve már többször megjelent a sajtóban: az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) több bíróságot is megjárt a "szeretetteljes felzárkóztatássá" átkeresztelt, egyházi köntösbe bújtatott szegregáció ellen küzdve, s bár az alsóbbfokú bíróságok hiába mondták ki, hogy a Huszár-telepen jogellenesen különítik el a roma gyerekeket, a Kúria végül úgy ítélte meg, hogy - tekintettel a vallásszabadságra és a szabad iskolaválasztásra - az intézmény nem szegregál.

Hiszen a görögkatolikus egyház küldetésének tekinti a roma pasztorizációt, így teljesen normális, hogy ott működtetnek iskolát, ahol sok roma él, azzal pedig a roma szülők is tisztában vannak, hogy gyerekeik vallásos nevelést kapnak.

A CFCF az Európai Bizottsághoz fordult a Kúria döntése miatt, aminek szerepe lehetett abban, hogy Brüsszel két hónapja kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

Körzetes iskola jogellenes elutasítása

A döntést több roma szülő is elfogadhatatlannak tartotta, Glonczi László lépett először: úgy döntött, nem várja meg a hosszadalmas uniós eljárás végét, ugyancsak a szabad iskolaválasztásra hivatkozva másik intézménybe íratja kislányát. Az édesapa tegnap a Nyílt Társadalom Alapítvány és a Roma Oktatási Alap iskolai szegregációról szóló rendezvényén mesélte el, milyen nehézségekkel kellett szembenéznie: bárhová szerette volna vinni gyermekét, mindenhonnan elutasították. Kérelmét még a körzetes iskola is elutasította, teljesen jogellenesen.

Glonczi a CFCF-hez fordult segítségért; csak az alapítvány közbenjárására sikerült elérni, hogy kislányát a körzetibe vegyék át. "Amikor a gyerek átkerült a másik iskolába, osztálytársai nehezen fogadták el, a jegyei is romlani kezdtek. A Sójában színötös volt, a körzeti iskolában ketteseket, hármasokat kapott. Még számomra is meglepő volt, mennyire nem egyforma az oktatás minősége a két intézményben. Azóta persze sikerült beilleszkednie a kislányomnak, a jegyei is javultak" - mesélte az apuka. Határozottságával másokba is bátorságot öntött: több szülő is megkereste, segítsen nekik abban, hogy gyermekeiket elvihessék a színvonaltalan szegregált iskolából.

Glonczi - immáron a CFCF önkénteseként - segített is: szeptembertől öt másik gyerek tanulhat a belvárosi iskolában, a Sója első osztályában mindössze tízen kezdenek. Az elszánt édesapa nem rejtette véka alá terveit: azt szeretné elérni, hogy ha az állam nem lép, maguk a szülők ürítsék ki a Huszár-telepi iskolát. "Nincs könnyű dolgunk. A legtöbb iskolából folyamatos elutasításokat kapunk. Nem olyan rég beszéltem a belvárosi görögkatolikus iskola igazgatójával: megkérdeztem tőle, ha bezárásra kerülne a Sója, átvenné-e a gyerekeket? Azt válaszolta, hogy akkor kénytelen lenne, viszont akkor a padláson alakítana ki egy külön termet az újonnan érkezőknek. Vagyis iskolán belül szegregálna" - fogalmazott Glonczi.

Az ombudsmanra sem hallgat az állam

"Magyarországon jelenleg intézményesített elkülönítés zajlik, a kormány semmit nem tesz azért, hogy ennek véget vessen" - erről már Daróczi Gábor beszélt. A Romaversitas Alapítvány igazgatója, a CFCF kuratóriumi elnöke elmondta: jelenleg mintegy 400 szegregált iskola, és még ennél is több szegregáltan működő osztály található az országban, számuk pedig nem csökken, inkább egyre csak növekszik.

"Lényegében minden típusú szegregációra van példa Magyarországon, az úgynevezett white flight-tól kezdve (amikor a nem roma szülők gyermekeiket távolabbi, romákat nem oktató iskolákba íratják - a szerk.) a fogyatékossá minősítésen keresztül az egyházi köntösbe bújtatott elkülönítésig" - mondta Daróczi. Hozzátette: az egyházi iskolák két módon is részt vesznek a szegregációban, először, amikor a helyi elit iskolájaként szolgálnak, másodszor pedig, amikor csak romáknak tartanak fent intézményt.

"A magyar állam úgymond legális szegregációt biztosít az egyházakon keresztül" - vonta le a következtetést Daróczival egyetértve Szendrey Orsolya. Az Európai Roma Jogok Központjának szakértője szerint az egyházi iskolák szabadon szelektálhatnak a gyerekek között, nem csupán vallás, de származás alapján is.

Hangsúlyozta: legalább tíz bírósági ítélet született már az elmúlt években, amelyek kimondták, hogy a roma gyerekeket jogellenesen elkülönítik, ennek ellenére egyetlen szegregált intézményt sem zártak még be. A szegregáció ellen az alapvető jogok biztosa is felszólalt, ám a kormány az ő javaslatait sem fogadta meg. "Az egyház valóban azt hiszi, jót tesz az úgynevezett felzárkóztató elkülönítéssel, pedig valójában semmi jó nem sülhet ki abból, ha a roma gyerekeket szegregált környezetben tartják" - fogalmazott Szendrey.

Egy jónak tűnő példa Nagyecseden
"A református iskola létrehozása nálunk éppen hogy jó volt, így legalább a nem roma gyerekeket megtartották a településen" - mondta a csütörtöki beszélgetésen Erősné Balogh Szilvia, aki a nagyecsedi Emelkedő Csillagok Roma Nők Egyesülete képviselőjeként évek óta a roma és nem roma gyerekek elkülönített oktatása ellen küzd.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen 2000-ig működött egy szegregált iskola, majd bezárták, az integrált állami iskolából viszont egyre több szülő íratta ki a gyerekét, és vitte át más településekre. Az állami iskola alsó tagozataiban szinte már csak roma gyerekek vannak. A településen a református egyház is létesített általános iskolát, így egyre kevesebb nem roma szülő hordta máshova gyerekeit.
Erősné szerint a folyamatok pozitív irányba mutatnak. "Jó a kapcsolatunk az egyházzal, nagyobb esélye van most az integrációnak. Az iskolával és a Roma Oktatási Alappal együttműködve deszegregációs mentorprogramot indítunk. Az iskolában már most 20 százalék körüli a roma gyerekek aránya, a tiszteletes azt mondta, szívesen látják őket".

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.