A cigány diákok mehetnek a padlásra

Publikálás dátuma
2016.07.29 07:16
Semmi jó nem sülhet ki abból, ha a roma gyerekeket szegregált környezetben tartják FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Nem várható érdemi előrelépés a roma diákok jogellenesen elkülönített oktatásának ügyében, ha a gyerekeket a "szeretetteljes felzárkóztatás" örve alatt továbbra is szegregált környezetben tartják, a kormány mégis ezt látja jó iránynak. Azoknak a roma szülőknek, akik szeretnék nem szegregált iskolába járatni gyerekeiket, nincs könnyű dolguk, előfordult, hogy még a körzetes iskola is elutasította kérelmüket - jogellenesen.

A nyíregyházi Huszár-telepen lévő Sója Miklós Görögkatolikus Általános Iskola csak egy az országban jelenleg is működő több száz intézmény közül, ahol elkülönítve oktatják a roma gyerekeket.

Az utóbbi években azonban az iskola neve már többször megjelent a sajtóban: az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) több bíróságot is megjárt a "szeretetteljes felzárkóztatássá" átkeresztelt, egyházi köntösbe bújtatott szegregáció ellen küzdve, s bár az alsóbbfokú bíróságok hiába mondták ki, hogy a Huszár-telepen jogellenesen különítik el a roma gyerekeket, a Kúria végül úgy ítélte meg, hogy - tekintettel a vallásszabadságra és a szabad iskolaválasztásra - az intézmény nem szegregál.

Hiszen a görögkatolikus egyház küldetésének tekinti a roma pasztorizációt, így teljesen normális, hogy ott működtetnek iskolát, ahol sok roma él, azzal pedig a roma szülők is tisztában vannak, hogy gyerekeik vallásos nevelést kapnak.

A CFCF az Európai Bizottsághoz fordult a Kúria döntése miatt, aminek szerepe lehetett abban, hogy Brüsszel két hónapja kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

Körzetes iskola jogellenes elutasítása

A döntést több roma szülő is elfogadhatatlannak tartotta, Glonczi László lépett először: úgy döntött, nem várja meg a hosszadalmas uniós eljárás végét, ugyancsak a szabad iskolaválasztásra hivatkozva másik intézménybe íratja kislányát. Az édesapa tegnap a Nyílt Társadalom Alapítvány és a Roma Oktatási Alap iskolai szegregációról szóló rendezvényén mesélte el, milyen nehézségekkel kellett szembenéznie: bárhová szerette volna vinni gyermekét, mindenhonnan elutasították. Kérelmét még a körzetes iskola is elutasította, teljesen jogellenesen.

Glonczi a CFCF-hez fordult segítségért; csak az alapítvány közbenjárására sikerült elérni, hogy kislányát a körzetibe vegyék át. "Amikor a gyerek átkerült a másik iskolába, osztálytársai nehezen fogadták el, a jegyei is romlani kezdtek. A Sójában színötös volt, a körzeti iskolában ketteseket, hármasokat kapott. Még számomra is meglepő volt, mennyire nem egyforma az oktatás minősége a két intézményben. Azóta persze sikerült beilleszkednie a kislányomnak, a jegyei is javultak" - mesélte az apuka. Határozottságával másokba is bátorságot öntött: több szülő is megkereste, segítsen nekik abban, hogy gyermekeiket elvihessék a színvonaltalan szegregált iskolából.

Glonczi - immáron a CFCF önkénteseként - segített is: szeptembertől öt másik gyerek tanulhat a belvárosi iskolában, a Sója első osztályában mindössze tízen kezdenek. Az elszánt édesapa nem rejtette véka alá terveit: azt szeretné elérni, hogy ha az állam nem lép, maguk a szülők ürítsék ki a Huszár-telepi iskolát. "Nincs könnyű dolgunk. A legtöbb iskolából folyamatos elutasításokat kapunk. Nem olyan rég beszéltem a belvárosi görögkatolikus iskola igazgatójával: megkérdeztem tőle, ha bezárásra kerülne a Sója, átvenné-e a gyerekeket? Azt válaszolta, hogy akkor kénytelen lenne, viszont akkor a padláson alakítana ki egy külön termet az újonnan érkezőknek. Vagyis iskolán belül szegregálna" - fogalmazott Glonczi.

Az ombudsmanra sem hallgat az állam

"Magyarországon jelenleg intézményesített elkülönítés zajlik, a kormány semmit nem tesz azért, hogy ennek véget vessen" - erről már Daróczi Gábor beszélt. A Romaversitas Alapítvány igazgatója, a CFCF kuratóriumi elnöke elmondta: jelenleg mintegy 400 szegregált iskola, és még ennél is több szegregáltan működő osztály található az országban, számuk pedig nem csökken, inkább egyre csak növekszik.

"Lényegében minden típusú szegregációra van példa Magyarországon, az úgynevezett white flight-tól kezdve (amikor a nem roma szülők gyermekeiket távolabbi, romákat nem oktató iskolákba íratják - a szerk.) a fogyatékossá minősítésen keresztül az egyházi köntösbe bújtatott elkülönítésig" - mondta Daróczi. Hozzátette: az egyházi iskolák két módon is részt vesznek a szegregációban, először, amikor a helyi elit iskolájaként szolgálnak, másodszor pedig, amikor csak romáknak tartanak fent intézményt.

"A magyar állam úgymond legális szegregációt biztosít az egyházakon keresztül" - vonta le a következtetést Daróczival egyetértve Szendrey Orsolya. Az Európai Roma Jogok Központjának szakértője szerint az egyházi iskolák szabadon szelektálhatnak a gyerekek között, nem csupán vallás, de származás alapján is.

Hangsúlyozta: legalább tíz bírósági ítélet született már az elmúlt években, amelyek kimondták, hogy a roma gyerekeket jogellenesen elkülönítik, ennek ellenére egyetlen szegregált intézményt sem zártak még be. A szegregáció ellen az alapvető jogok biztosa is felszólalt, ám a kormány az ő javaslatait sem fogadta meg. "Az egyház valóban azt hiszi, jót tesz az úgynevezett felzárkóztató elkülönítéssel, pedig valójában semmi jó nem sülhet ki abból, ha a roma gyerekeket szegregált környezetben tartják" - fogalmazott Szendrey.

Egy jónak tűnő példa Nagyecseden
"A református iskola létrehozása nálunk éppen hogy jó volt, így legalább a nem roma gyerekeket megtartották a településen" - mondta a csütörtöki beszélgetésen Erősné Balogh Szilvia, aki a nagyecsedi Emelkedő Csillagok Roma Nők Egyesülete képviselőjeként évek óta a roma és nem roma gyerekek elkülönített oktatása ellen küzd.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen 2000-ig működött egy szegregált iskola, majd bezárták, az integrált állami iskolából viszont egyre több szülő íratta ki a gyerekét, és vitte át más településekre. Az állami iskola alsó tagozataiban szinte már csak roma gyerekek vannak. A településen a református egyház is létesített általános iskolát, így egyre kevesebb nem roma szülő hordta máshova gyerekeit.
Erősné szerint a folyamatok pozitív irányba mutatnak. "Jó a kapcsolatunk az egyházzal, nagyobb esélye van most az integrációnak. Az iskolával és a Roma Oktatási Alappal együttműködve deszegregációs mentorprogramot indítunk. Az iskolában már most 20 százalék körüli a roma gyerekek aránya, a tiszteletes azt mondta, szívesen látják őket".
2016.07.29 07:16

Kaposváron harmadszor is százak tiltakoztak a rabszolgatörvény ellen

Publikálás dátuma
2019.01.19 17:42

Fotó: Népszava/ Radó Ferenc
- Menjen a Fidesz! – válaszolták a tüntetők, amikor a kaposvári tüntetés egyik szónoka megkérdezte, el akar-e menni valaki a városból vagy az országból.
Nagyjából ez volt a legerősebb beszólás a demonstráción, melyet a többi megyeszékhelyhez hasonlóan Somogyban is a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szervezett – az ellenzéki pártok támogatása mellett –, s melyen az elmúlt napok kellemes, kora tavaszi időjárását váltó csípős hidegben is úgy háromszázan vettek részt az Európa-parkban. A belvárosi tér immáron a harmadik demonstrációnak adott helyet a rabszolgatörvényként emlegetett túlóratörvény elfogadása óta:
Kaposváron ilyesfajta ellenzéki aktivitásra senki sem emlékezett a rendszerváltás óta.
- Azt hitték, karácsony előtt sunyi módon, csendben át lehet nyomni az embereken egy ilyen jogszabályt – elevenítette fel a tüntetések okát Svajda József, a MASZSZ megyei vezetője, aki megjegyezte: a hatalom elszámolta magát, nem gondolta, hogy ekkora és ilyen egységes tiltakozást vált ki a jogszabály, hiszen a – Fidesz-közeli – Munkástanácsokon kívül minden valamire való szakszervezet és érdek-képviseleti tömörülés csatlakozott az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottsághoz, mely erre a szombatra megszervezte az országos tiltakozást.
- Eddig minden kormány úgy gondolkodott, alacsony bérek kellenek, mert az vonzza a külföldi tőkét – folytatta Svajda József -, de 99 ezer forintért nem lehet dolgozni. Amikor ezt jeleztük, elmondtak minket mindenféle mocskos prolinak, csőcseléknek, lumpeneknek, pedig csak normális béreket és nyugdíjakat akarunk. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint remekül emelkednek a bérek, az ország szinte Eldorádó. Szerintünk viszont ez nem igaz, így hát folytatjuk, ahogy Churchill mondta: földön, vízen, levegőben. Végre sokan megértették, mi a tét, s ami nagyon fontos: a dolgozók mellé felsorakoztak a fiatalok, a diákság. Erre utoljára 1956-ban volt példa Magyarországon.
Varga Zsoltné, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének országos alelnöke arról beszélt, hogy a Munka Törvénykönyvét rengetegszer módosították az elmúlt években, de mindig a dolgozók kárára, akik nem mertek nemet mondani a változtatásokra. Emiatt egyre nagyobbak a munkaterhek, s a túlhajszoltság következménye a mind több munkahelyi baleset, valamint a romló termelékenység. - Akik a rabszolgatörvényt kidolgozták és megszavazták, nem tudják, mi van egy valódi munkahelyen – jelentette ki. – Ugyanők hangoztatják évek óta, drasztikusan emelkednek a fizetések. Akkor miért megy el annyi ember az országból? Szolidaritásra, összefogásra van szükség, mert a hatalom semmibe veszi a munkásokat, érzéketlen robotoknak tekinti őket, s amit pedig megtermelnek az emberek, azt ellopják. Ebből viszont elegünk lett, ami meglepte a kormánypártokat, s egyre idegesebbé teszi őket. Van esély a változásokra, de a sikerhez szükség van a rendszert otthonról bíráló fotelforradalmárokra is!
Csábráki Lajosné a megváltozott munkaképességűek mind nehezebb megélhetéséről beszélt a hallgatóságnak, Hornyák József, a Vasas Szakszervezet somogyi titkára pedig arról, hogy a hatalom nem törődik a dolgozó emberekkel. - Tárgyalni akartunk a kormánnyal, de nem hajlandó rá – tette hozzá. – Kértünk engedélyt forgalomlassító útlezárásra Kaposvárra, de a rendőrség a közlekedés rendjének sérelmére hivatkozva elutasította a kérelmünket. Egy négysávos úton akartunk egy sávot elfoglalni… De nem hagyjuk magunkat, tovább küzdünk az igazunkért. Mert ha csak 1 százalék esélyt adunk a munkáltatóknak, hogy bevezethessék a rabszolgatörvényt, meg fogják tenni.
2019.01.19 17:42
Frissítve: 2019.01.19 17:47

Tizenhárom éve zuhant le a szlovák katonai gép a Zempléni-hegységben

Publikálás dátuma
2019.01.19 17:17
Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka megkoszorúzza a hejcei emlékművet
Fotó: MTI/ Vajda János
A szlovák védelmi erők újkori történelmének legnagyobb katasztrófája volt a légierő csapatszállító repülőgépének 2006. január 19-ei lezuhanása.
A tizenhárom évvel ezelőtti hejcei légi katasztrófa áldozataira emlékeztek szombaton a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községben. A koszovói békemisszióból Szlovákiába tartó AN 24-es gép a Hejce fölötti Borsó-hegyre zuhant le; a fedélzetén utazó 43 békefenntartó katona közül csak egy élte túl a szerencsétlenséget.
Peter Gajdos szlovák védelmi miniszter a Hejce központjában lévő emlékműnél, az áldozatok családtagjai, a katonatársak, a mentésben részt vevők és a helybéliek előtt azt mondta: katasztrófa mindörökre megváltoztatta negyvenkét család sorsát, és mélyen beleivódott az emlékezetbe. A szlovák miniszter kiemelte, tisztelettel adóznak az áldozatok - a Koszovóból hazatérő harminckilenc férfi és három nő - emléke előtt; lehetetlen megbékülni a veszteséggel.
Benkő Tibor magyar honvédelmi miniszter arról szólt: az elvesztett katonák Koszovóban a békéért szolgáltak, reményt adtak a balkáni országok népeinek, és erre büszkének kell lenni, mert "ők is büszkén látták el feladatukat", ám néhány percre hazájuktól és szeretteiktől, a sikeres küldetés után életüket vesztették. Az eseményen az idén is jelen volt a szerencsétlenség egyetlen túlélő katonája, Martin Farkas, aki elhelyezte koszorúját elvesztett katonatársai emlékművénél. A megemlékezésen Keszi Marcella, a lezuhant repülőgép parancsnokának testvére beszédében azt mondta: öccse úgy hagyta el a világot, hogy bűnösnek nyilvánították, meggyanúsították a baleset okozásával. Felszólította a szlovák védelmi minisztert, hogy szüntesse meg a dokumentumok titkosítását, adjon parancsot a vizsgálatok eredményének felülvizsgálatára. 
Szerző
2019.01.19 17:17