Előfizetés

Új eljárást akar a főügyészség Hiszékeny ügyében

Publikálás dátuma
2016.07.29. 18:16
Hiszékeny Dezső a felmentő ítélet kihirdetése után - Fotó: Molnár Ádám, Népszava
Hivatalosan is beadta új eljárást indítványozó fellebbezését tegnap a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) Hiszékeny Dezső MSZP-s politikus és társa ügyében - értesült a Népszava. 

A főügyészség szerint ugyanis az elsőfokú, Hiszékenyt felmentő ítélet megalapozatlan, és azt indítványozzák, hogy a másodfokú bíróság helyezze hatályon kívül, és utasítsa a Fővárosi Törvényszéket új eljárás lefolytatására. Az ügyészség szerint 2013 januárjában az MSZP akkori angyalföldi alpolgármestere, Szabó Sándor közvetítésével ötmillió forintot kért azért, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő egyik cukrászda bérleti jogát egy vállalkozónak adja. Hiszékeny tagadta a terhére rótt bűncselekményt, és koncepciós pernek nevezte az eljárást. Az MSZP-s politikus nehezményezte, hogy az ügyészség egy fedett nyomozó jelentésére és egy titkos körülmények között felvett hangfelvételre alapozta a vádakat. A vád szerint a pénz átadása végül nem történt meg, ám a bűncselekmény így is befejezettnek tekinthető. A főügyészség indítványát a Fővárosi Ítélőtábla bírálhatja el. Kerestük az ügyben Csiha Gábor szóvivőt, azt ígérte, jövő hét elején ad részletes tájékoztatást.

Szemléletváltás kell - Különben megsülünk és megfagyunk

Publikálás dátuma
2016.07.29. 16:39
Illusztráció/Thinkstock
Az ember valóban különös egy lény, döbbenetes módon lehet manipulálni és rettegésben tartani, olyannyira, hogy a valójában nem létező - a közelében semmiképp sem - ellenséggel riogatva, elveszít valami nagyon fontosat, az emberséget, szolidaritást, miközben a valódi, és drámai hatású, már a küszöbön toporgó vésszel nemigen törődik. Pedig kellene.

A már egyre több figyelmeztető jellel zajló klímaváltozás negatív hatásainak megelőzése, illetve a klímaváltozás folyamatának lassítása érdekében ugyanis globális paradigmaváltásra van szükség - erről a Greenpeace Magyarország klíma és energiakampány felelőse beszélt budapesti sajtótájékoztatóján. 

Perger András kiemelte: a szemléletváltozásnak ki kell terjednie a megújuló energiaforrások gazdaságban betöltött szerepének növekedésére, és ennek együtt kell járnia a fosszilis energiahordozók kinyerésének, felhasználásának visszaszorításával.

Faragó Tibor környezetkutató humánökológus szerint mindebben nagy szerepe van az üzleti szférának, a sajtónak és az oktatási rendszereknek is. Megoldást jelenthet a problémára a jelenlegi transznacionális világban, amikor rendkívüli gyorsasággal terjednek a cégek között a különféle termelési minták, ha a vállalatok a fenntartható fejlődést szolgáló iparágakat támogatnák. A sajtó felelőssége az életminták terjesztésében, az oktatásé pedig a következő generációk világszemléletének kialakításában érhető tetten.

A kibocsátás csökkentési célkitűzéseket megfogalmazó nemzetközi szerződések sorában a Párizsi klímacsúcs jelentősége abban áll, hogy a résztvevő országok egyértelműen kimondták: a klímaváltozást az emberiség okozta, közös a felelőssége az országoknak. Már négy nagy nemzetközi egyezmény született a klímaváltozás negatív hatásainak visszaszorítása, a Föld átlaghőmérsékletének további emelkedésének megállítása érdekében: 1992-ben az ENSZ Éghajlatvédelmi Keretegyezmény, 1997-ben a Kiotói jegyzőkönyv, majd annak Dohai módosítása, végül a tavaly decemberi párizsi klímacsúcs. Az ENSZ 21. klímakonferenciáján résztvevő 195 ország tavaly decemberben fogadta el a párizsi klímavédelmi megállapodást, amelyben az országok kötelezték magukat a légkör felmelegedése elleni küzdelemre. A klímamegállapodás megerősítette azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és további erőfeszítéseket tesz arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.

A pénteki rendezvény egyébként az első állomása volt a beszélgetések a környezetvédelemről című sorozatnak, amely szeptember közepén a víz témakörével és azon belül a Duna szerepével foglalkozik majd. 

Mindeközben: Városligeti trükközések a Biodómmal is

Szemléletváltás kell - Különben megsülünk és megfagyunk

Publikálás dátuma
2016.07.29. 16:39
Illusztráció/Thinkstock
Az ember valóban különös egy lény, döbbenetes módon lehet manipulálni és rettegésben tartani, olyannyira, hogy a valójában nem létező - a közelében semmiképp sem - ellenséggel riogatva, elveszít valami nagyon fontosat, az emberséget, szolidaritást, miközben a valódi, és drámai hatású, már a küszöbön toporgó vésszel nemigen törődik. Pedig kellene.

A már egyre több figyelmeztető jellel zajló klímaváltozás negatív hatásainak megelőzése, illetve a klímaváltozás folyamatának lassítása érdekében ugyanis globális paradigmaváltásra van szükség - erről a Greenpeace Magyarország klíma és energiakampány felelőse beszélt budapesti sajtótájékoztatóján. 

Perger András kiemelte: a szemléletváltozásnak ki kell terjednie a megújuló energiaforrások gazdaságban betöltött szerepének növekedésére, és ennek együtt kell járnia a fosszilis energiahordozók kinyerésének, felhasználásának visszaszorításával.

Faragó Tibor környezetkutató humánökológus szerint mindebben nagy szerepe van az üzleti szférának, a sajtónak és az oktatási rendszereknek is. Megoldást jelenthet a problémára a jelenlegi transznacionális világban, amikor rendkívüli gyorsasággal terjednek a cégek között a különféle termelési minták, ha a vállalatok a fenntartható fejlődést szolgáló iparágakat támogatnák. A sajtó felelőssége az életminták terjesztésében, az oktatásé pedig a következő generációk világszemléletének kialakításában érhető tetten.

A kibocsátás csökkentési célkitűzéseket megfogalmazó nemzetközi szerződések sorában a Párizsi klímacsúcs jelentősége abban áll, hogy a résztvevő országok egyértelműen kimondták: a klímaváltozást az emberiség okozta, közös a felelőssége az országoknak. Már négy nagy nemzetközi egyezmény született a klímaváltozás negatív hatásainak visszaszorítása, a Föld átlaghőmérsékletének további emelkedésének megállítása érdekében: 1992-ben az ENSZ Éghajlatvédelmi Keretegyezmény, 1997-ben a Kiotói jegyzőkönyv, majd annak Dohai módosítása, végül a tavaly decemberi párizsi klímacsúcs. Az ENSZ 21. klímakonferenciáján résztvevő 195 ország tavaly decemberben fogadta el a párizsi klímavédelmi megállapodást, amelyben az országok kötelezték magukat a légkör felmelegedése elleni küzdelemre. A klímamegállapodás megerősítette azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és további erőfeszítéseket tesz arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.

A pénteki rendezvény egyébként az első állomása volt a beszélgetések a környezetvédelemről című sorozatnak, amely szeptember közepén a víz témakörével és azon belül a Duna szerepével foglalkozik majd. 

Mindeközben: Városligeti trükközések a Biodómmal is