MNB;lakossági hitel;személyi kölcsön;

2016-07-30 07:24:00

Megint megnőtt a hitelfelvételi kedv

Nyolc esztendeje nem vett fel annyi új lakáshitelt a magyar lakosság, mint idén júniusban - olvasható ki az MNB pénteken közzé tett adataiból, amelyeket a Portfolió ismertetett. Ebben a hónapban a személyi kölcsönök jelentették a magyar hitelpiac legdinamikusabb területét. A lakáshitelek új volumene 43 százalékkal 48 milliárd forintra emelkedett.

Az elmúlt 12 hónapban 441 milliárd forintnyi lakáshitelt és 290 milliárdnyi fogyasztási hitelt helyeztek ki a bankok. Előbbire a 2009 szeptemberét megelőző 12 hónapban, utóbbira pedig a 2012 novemberét megelőző 12 hónapban volt utoljára példa, az utóbbiban a végtörlesztés is szerepet játszott.

Gazdaságtörténeti fordulat tanúi vagyunk: éves összevetésben még nem, a havi tranzakciók alapján azonban már bővül a magyar lakossági hitelállomány, ha minimális mértékben is. Májusban és júniusban is nagyobb volt ugyanis a hitelfelvétel, mint a törlesztés volumene.

A lakosság banki hitelállománya az egy évvel korábbihoz képest még 5,9 százalékkal csökkent, ezen belül a lakáshiteleké pedig 3,7 százalékkal. A lakáshitel-állomány egészséges, évi 6-8 százalékos növekedéséhez 600-700 milliárd forintnyi új kihelyezés kellene, ebből jött össze a hitelkiváltásokat leszámítva csaknem 400 milliárd az elmúlt 12 hónapban - írta a Portfolio.

Bár júniusban tovább csökkent a jegybanki alapkamat, és meg is állt 0,9 százalékon, a bankrendszer által alkalmazott hitel- és betéti kamatszintben már nem látható egyértelmű csökkenés, a változásokat a korábbinál nagyobb arányban befolyásolhatják összetétel-hatások.

A lakosság betétállománya júniusban nehezen magyarázható növekedést mutatott, hiszen a forintbetétekbe nettó 87 milliárd forintnyi friss pénz érkezett, miközben a devizabetétekből nettó 11,6 milliárd forint távozott. A Quaestor-kártalanítás jó része májusban történt, de egyébként is gyenge magyarázat lenne a látra szóló forintbetétek havi 127 milliárd forintos növekedésére.

Az éven belül lekötött lakossági forintbetétek átlagosan 0,56 százalékot fizetnek. Érdekesség, hogy az euróbetéteknél is magasabb ennél, 0,83 százalékos az átlagkamat. Ha valaki 1 százaléknál nagyobb betéti kamatot szeretne, azt éven túli forintbetéttel tudja elérni az átlagkamat mellett.

Az alacsony kamatszint ellenére a lakosság betétállománya 2,4 százalékkal magasabb, mint tavaly június végén. A lekötés nélküli betétek aránya viszont tovább emelkedett: az akkori 46 százalékkal szemben ma már 56 százalékos. A vállalati hitelezésben némileg nőtt az előző hónapokhoz képest az új szerződések volumene, de a szezonalitás miatt ez nem meglepő. Jó hír, hogy a gördülő hitelkihelyezések is némi növekedés mutattak.

A vállalati hitelek nettó tranzakciója alapján is van némi élénkülés a vállalati hitelezésben, júniusban a devizahitelek felvétele haladta meg jelentősen a törlesztésük volumenét, míg a forintbetétek állománya tranzakciós alapon némileg visszaesett.

Ha esetleg átmenetileg is, de megállt a vállalati hitelállomány visszaesése, júniusban lényegében stagnált az előző hónaphoz képest. Tavaly júniushoz képest a vállalati hitelállomány 5,9 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A betétállomány viszont 12,6 százalékkal nőtt, a belső vállalati felhalmozás tovább tart.