Horst Seeofer, a német keresztényszocialisták elnöke elhatárolódott Angela Merkeltől. A német kancellellár csütörtökön megvédte menekültpolitikáját a németországi merényletek ellenére, s megismételte azt a korábbi mondatát, amely szerint hazája úrrá lesz a menekültválságon.
A bajor miniszterelnök azonban elhatárolódott a kancellártól. Seehofer elmondta, „legjobb akarata ellenére sem” tudja a magáévá tenni ezt a gondolatot. Mindezt kormánya szombati ülését követően jelentette ki.
Seehofer közben ismét visszatért ahhoz a régi követeléséhez, amely szerint korlátozni kell a menekültek számát. Hozzátette, azok jobb integrációjára is szükség van, akik az országban keresnek oltalmat. Tény azonban az is, hogy az utóbbi időben jelentősen csökkent a menedékkérők száma Németországban.
A CSU a kormányülésen új menekültügyi koncepciót fogadott el. Seehofer ezt a legátfogóbb ilyen jellegű dokumentumnak nevezte Németország történetében. Ennek alapján Bajorországban 2017 és 2020 között kétezerrel emelik a rendfenntartók számát, s a legmodernebb felszereléssel látják el őket. Seehofer a kancellár nevének megemlítése nélkül azt is hozzátette, mindent elkövet azért, hogy menekültpolitikája Berlinben és Brüsszelben is támogatást kapjon.
Megfogalmazása szerint az Európai Unió „feltűnően csendes” volt az elmúlt hetekben végrehajtott merényletek kapcsán. Seehofer mindezek ellenére jóval mérsékeltebbnek tűnt, mint az év eleji menekültvitában. Kiemelte ugyanis azt is, hogy nem akar vitát a testvérpárttal, s jó együttműködésre törekszik a kancellárral. „De nem is akarok valótlant állítani a nyilvánosság előtt” – emelte ki.
A würzburgi és az ansbachi merénylet óta ismét fellángolt a menekültpolitikával kapcsolatos vita a kormányon belül. Seehofer legnagyobb pártbéli riválisa, a radikális nézeteiről ismert bajor pénzügyminiszter, Markus Söder, aki megfogalmazása szerint „ennél többet várt a kormánytól”. Szerinte „történelmi hiba a határok megnyitása”.
Ilse Aigner bajor gazdasági miniszter is bírálatokkal illette a kancellárt. Azzal vádolta Merkelt, hogy a terror hatására sem tett többet az emberek félelmének csillapítására. „A terror elérte Németországot. Ez pedig drámaian megváltoztatta a hangulatot az országban. Az emberekben eluralkodott a félelem – fejtette ki. – A kancellárnak ezért világossá kell tennie, hogy az állam igenis kellően reagál a merényletekre” – tette hozzá. Szerinte az nem elég, ha a kancellár annyit mond, úttá lesznek a válságon. Azt kell üzenni, hogy „cselekszünk”.
A németek többsége nem bízik abban, hogy az országnak tényleg sikerül úrrá lennie a menekültválságon. A megkérdezetteknek mindössze nyolc százaléka értett egyet a kancellárnak ezzel a mondatával. A CSU múlt héten az alaptörvény módosítását is felvetette, hogy terrortámadások során a katonák a rendőrég segítségére siethessenek.
A kancellárt bírálatokkal illették amiatt, hogy nem utazott el a terrortámadások színhelyére. Tegnap ugyanakkor részt vett az áldozatok gyászszertartásán.
A rendőrségi szakszervezet szerint azokban a tartományokban merülnek fel a legnagyobb biztonsági kockázatok, amelyekben az eltelt évtizedek alatt sok munkahelyet szüntettek meg a belbiztonsági szolgálatoknál. A szakszervezeti vezető, Oliver Malchow szerint ezeken a helyeken mielőbbi cselekvésre van szükség. Szerinte országszerte 20 ezer további állást kellene teremteni. Rainer Haseloff, Szász-Anhalt tartomány miniszterelnöke szerint az országban még mindig 150 ezer olyan menekült van, akik származásáról nem sokat tudni.