Seehofer külön utakon

Publikálás dátuma
2016.08.01. 07:31
Növekszik a távolság Merkel és Seehofer között? FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOHANNES SIMON
Ismét fellángolt a vita a német kormányban a berlini menekültpolitika kapcsán. Hétvégén a CSU több politikusa bírálta Angela Merkel kancellárt, aki múlt csütörtökön rendezett sajtóértekezletén kiállt eddigi menekültpolitikája mellett.

Horst Seeofer, a német keresztényszocialisták elnöke elhatárolódott Angela Merkeltől. A német kancellellár csütörtökön megvédte menekültpolitikáját a németországi merényletek ellenére, s megismételte azt a korábbi mondatát, amely szerint hazája úrrá lesz a menekültválságon.

A bajor miniszterelnök azonban elhatárolódott a kancellártól. Seehofer elmondta, „legjobb akarata ellenére sem” tudja a magáévá tenni ezt a gondolatot. Mindezt kormánya szombati ülését követően jelentette ki.

Seehofer közben ismét visszatért ahhoz a régi követeléséhez, amely szerint korlátozni kell a menekültek számát. Hozzátette, azok jobb integrációjára is szükség van, akik az országban keresnek oltalmat. Tény azonban az is, hogy az utóbbi időben jelentősen csökkent a menedékkérők száma Németországban.

A CSU a kormányülésen új menekültügyi koncepciót fogadott el. Seehofer ezt a legátfogóbb ilyen jellegű dokumentumnak nevezte Németország történetében. Ennek alapján Bajorországban 2017 és 2020 között kétezerrel emelik a rendfenntartók számát, s a legmodernebb felszereléssel látják el őket. Seehofer a kancellár nevének megemlítése nélkül azt is hozzátette, mindent elkövet azért, hogy menekültpolitikája Berlinben és Brüsszelben is támogatást kapjon.

Megfogalmazása szerint az Európai Unió „feltűnően csendes” volt az elmúlt hetekben végrehajtott merényletek kapcsán. Seehofer mindezek ellenére jóval mérsékeltebbnek tűnt, mint az év eleji menekültvitában. Kiemelte ugyanis azt is, hogy nem akar vitát a testvérpárttal, s jó együttműködésre törekszik a kancellárral. „De nem is akarok valótlant állítani a nyilvánosság előtt” – emelte ki.

A würzburgi és az ansbachi merénylet óta ismét fellángolt a menekültpolitikával kapcsolatos vita a kormányon belül. Seehofer legnagyobb pártbéli riválisa, a radikális nézeteiről ismert bajor pénzügyminiszter, Markus Söder, aki megfogalmazása szerint „ennél többet várt a kormánytól”. Szerinte „történelmi hiba a határok megnyitása”.

Ilse Aigner bajor gazdasági miniszter is bírálatokkal illette a kancellárt. Azzal vádolta Merkelt, hogy a terror hatására sem tett többet az emberek félelmének csillapítására. „A terror elérte Németországot. Ez pedig drámaian megváltoztatta a hangulatot az országban. Az emberekben eluralkodott a félelem – fejtette ki. – A kancellárnak ezért világossá kell tennie, hogy az állam igenis kellően reagál a merényletekre” – tette hozzá. Szerinte az nem elég, ha a kancellár annyit mond, úttá lesznek a válságon. Azt kell üzenni, hogy „cselekszünk”.

A németek többsége nem bízik abban, hogy az országnak tényleg sikerül úrrá lennie a menekültválságon. A megkérdezetteknek mindössze nyolc százaléka értett egyet a kancellárnak ezzel a mondatával. A CSU múlt héten az alaptörvény módosítását is felvetette, hogy terrortámadások során a katonák a rendőrég segítségére siethessenek.

A kancellárt bírálatokkal illették amiatt, hogy nem utazott el a terrortámadások színhelyére. Tegnap ugyanakkor részt vett az áldozatok gyászszertartásán.

A rendőrségi szakszervezet szerint azokban a tartományokban merülnek fel a legnagyobb biztonsági kockázatok, amelyekben az eltelt évtizedek alatt sok munkahelyet szüntettek meg a belbiztonsági szolgálatoknál. A szakszervezeti vezető, Oliver Malchow szerint ezeken a helyeken mielőbbi cselekvésre van szükség. Szerinte országszerte 20 ezer további állást kellene teremteni. Rainer Haseloff, Szász-Anhalt tartomány miniszterelnöke szerint az országban még mindig 150 ezer olyan menekült van, akik származásáról nem sokat tudni.

Szerző

Gauck: Németország nem adja meg magát

Németország nem adja meg magát az ámokfutóknak és terroristáknak, hanem megmarad szabad és szolidáris társadalomnak - mondta Joachim Gauck német államfő vasárnap Münchenben az előző hét péntekén történt vérengzés áldozatainak emlékére a bajor tartományi törvényhozásban (Landtag) tartott gyászünnepségen. 

A szövetségi elnök beszédében hangsúlyozta: a polgárok ugyan "mindent megkövetelhetnek a politikusoktól, amit azok meg tudnak tenni, de soha nem követelhetik, hogy legyenek mindenhatók", mert sehol a világon nincs tökéletes védelmet nyújtó állam.

Azt viszont meg lehet tenni, és a fenyegetettség folytatódása miatt hozzá is kell szokni, hogy az állam szövetségre lép "az éber és aktív civil társadalommal" .

Ez a legjobb biztosíték az ellen, hogy valóra váljon a terroristák és ámokfutók "cinikus számítása" - mondta Joachim Gauck.
A müncheni vérengzés elkövetője 9 embert gyilkolt meg, köztük egy 15 éves magyar fiút. Emlékükre ökumenikus istentiszteletet is tartottak vasárnap a bajor tartományi fővárosban.

Szerző

Hillary Clinton az orosz hírszerzést vádolja a hackertámadással

 Hillary Clinton, a demokraták elnökjelöltje szerint az orosz hírszerzés támadta meg a demokraták számítógépes rendszerét. Clinton azzal vádolta meg Donald Trumpot, a republikánus elnökjelöltet, hogy támogatja Vlagyimir Putyin orosz elnököt. 

Hillary Clinton a szokásos vasárnap délelőtti televíziós politikai műsorok egyikében, a Fox televíziónak adott interjújában fejtette ki álláspontját. "Tudjuk, hogy az orosz titkosszolgálat támadta meg a a Demokrata Országos Bizottság számítógépes rendszerét és tudjuk, hogy gondoskodtak arról, hogy a megszerzett elektronikus levelek jó részét nyilvánosságra is hozzák, és azt is tudjuk, hogy Donald Trump jelét adta Putyin zavarba ejtő támogatásának" - fogalmazott Hillary Clinton a republikánusokhoz közelálló Fox televízióban.

Az Egyesült Államok egyébként hivatalosan nem vádolta meg Oroszországot a hackertámadással, de Obama elnök a héten az NBC televíziónak adott egyik interjújában számítógépes biztonsági szakemberekre hivatkozva nem zárta ki ennek lehetőségét. Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint vajon az orosz elnök Donald Trumpot látná-e szívesebben a következő amerikai elnökként, Hillary Clinton elhárította a választ. Azt mondta: nem kívánja levonni ezt a következtetést. "De azt gondolom, hogy ha a tényeket sorba állítjuk, akkor komoly az orosz beavatkozás a választási folyamatunkba, a demokráciánkba" - fogalmazott, s hozzátette, hogy ilyen beavatkozást az Egyesült Államok nem tűr el egyetlen országtól sem, de kivált nem az ellenségnek számító országtól.

Clinton azt állította, hogy a republikánus elnökjelölt bátorítja ezt és dicséri Putyin elnököt, miközben úgy tűnik, hogy határozott erőfeszítések történnek a választási folyamat befolyásolásá. Hillary Clinton szerint ez nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet.
Trump korábban azt álíltotta, hogy Putyin erősebb vezető, mint az amerikai elnök, Barack Obama, s a héten arra ösztökélte a feltételezett orosz hackereket, hogy bátran kutassanak csak Hillary Clinton kitörölt elektronikus levelei után. Igaz, ez e kijelentését követő napon sajtóértekezleten azt közölte, hogy csak "szarkasztikus" akart lenni.

Az úgynevezett Panama-iratok, vagy Panama-akták szerint egyébként - amelyet egy panamai ügyvédi iroda tett közzé az idén tavasszal politikusokról és cégekről - a legnagyobb orosz bank - a Szberbank - washingtoni lobbicége az egyik legismertebb demokrata párti lobbista, Tony Podesta cége. Tony Podesta Bill Clinton elnök volt kabinetfőnökének és Hillary Clinton jelenlegi kampányfőnökének, John Podestának a testvére.

Közben Hillary Clinton, akinek népszerűsége a demokrata országos konvenció után javult, és 41 százalékos támogatottságával jelenleg hat százalékkal vezet Donald Trump előtt, péntek óta Pennsylvaniában és Ohióban kampányol Tim Kaine alelnökjelölttel együtt. Ennek a két szövetségi államnak a megnyerése rendkívül fontos a novemberi elnökválasztéson, az eddigi évtizedek tapasztalatai szerint, aki veszít Pennsylvaniában és Ohióban, az veszít az elnökválasztáson is.

Szerző