Martin Schäfer külügyi szóvivő Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy a török külügyminisztérium lépésében "nincs semmi rendkívüli". Rámutatott, hogy a nemzetközi jog nem ismeri a nagykövet vagy nagykövetség képviselője bekéretésének, illetve berendelésének fogalmát. Ezért a török lépés nem önálló, különös jelentőséggel bíró diplomáciai aktus, hanem az államok közötti kapcsolat "mindennapi normalitásának része" - mondta.
Elmondta, hogy Martin Erdmann ankarai német nagykövet szabadságon van, így helyettese tárgyal a török külügyminisztériumban.
Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Berlin nem tervezi az ankarai nagykövet hazarendelését. Azonban a szóvivő arra is utalt, hogy a német-török diplomáciai viszony feszült. Mint mondta, a két ország évszázados és mély kapcsolata egy "nem nagyon könnyű szakaszban" van, és igen hasznos lenne, ha a török fél ismét kinevezne nagykövetet a berlini diplomáciai képviselet élére, az ankarai német nagykövet pedig a korábbi gyakorlatnak megfelelően valamennyi török minisztériumban részt vehetne a kétoldalú kapcsolatokról szóló megbeszéléseken.
Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő arra a kérdésre, miként értékeli a kormány, hogy a kölni nagygyűlésen német állampolgársággal, vagy azzal is rendelkező törökök tömege fejezte ki, hogy nem Joachim Gauck német, hanem Recep Tayyip Erdogan török elnököt tekintik államfőjüknek, azt mondta, hogy a német alaptörvény mindenkinek biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát.
Jó két héttel a meghiúsult török puccskísérlet után vasárnap Kölnben több tízezer tüntető vonult utcára, hogy Erdogant támogatásáról biztosítsa. A szervezők eredetileg azt tervezték, hogy egy óriáskivetítőn élőben kapcsolják majd a török államfőt, ezt azonban a felfokozott hangulat miatt végül nem engedélyezték a hatóságok. Ezért kérették be az ankarai német nagykövetség vezetőjét a török külügyminisztériumba. A rendőrség adatai szerint 30-40 ezren vehettek részt a demonstráción, amely nagyobb rendbontás nélkül ért véget.
