A döntőben bármi megtörténhet

Publikálás dátuma
2016.08.02 07:52
Fotó: Getty Images/Matthew Stockman
Fotó: /
A férfi tornászoknál attól a Hidvégi Vidtől remélhetünk érmet a riói ötkarikás játékokon, akit korábban Magyarországon "második számú" versenyzőként tartottak számon Berki Krisztián mögött.

A lólengés olimpiai-, és háromszoros világbajnoka nem tudta kvalifikálni magát az ötkarikás játékokra, azonban Hidvégi kedvező esélyekkel indul. Összetettben vívta ki az indulás jogát, de csak lólengésben versenyez, mert a többi számban nincsen esélye a jó szereplésre.

Négy évvel korábban, Londonban nyolcadikként zárt, majd a tavalyi világbajnokságon ötödik lett. A riói tesztversenyen pedig a harmadik helyet szerezte. Így ha ezt nézzük, folyamatos fejlődés jellemezte az elmúlt éveit, s 29 esztendősen már rutinos versenyzőnek számít a mezőnyben.

„Nagyon várom már, hogy bemutatkozhassak az olimpián, mert készen állok, jó formában érzem magam. A csarnokot, a szert ismerem a tesztversenyről, ez is egyfajta segítség, és így azt is tudom magamról, hogy az akklimatizálódás sem jelent problémát” - nyilatkozta az indulást megelőzően Hidvégi, aki a felkészülés hajrájában már az időeltolódás jegyében készült.

Este tréningezett, mert augusztus 6-án, magyar idő szerint abban az időszakban kerül sor selejtezőjére. A éremesélyes tornász elmondta, hogy nem szeretné latolgatni az esélyeket, de figyelte az ellenfeleit és képben van velük kapcsolatban. „Magammal szemben az az elvárásom, hogy téthelyzetben is úgy tudjam bemutatni a gyakorlatot, ahogy az edzéseken, és akkor minden rendben lesz” - zárta gondolatait.

A tornász edzője, Laufer Béla szerint jól sikerült Hídvégi felkészülése, s mindent el tudtak végezni, amit terveztek. „A selejtezőben a régi gyakorlattal indulunk, a 6.6-ossal, úgy számolunk, ha sikerül hibátlanul bemutatni, akkor ott lehet Vid a döntőben. Ott pedig már a 6.8-asat vesszük elő, és akkor már bármi megtörténhet” – mondta.

A férfi lólengés fináléja augusztus 14-én lesz. A hölgyeknél is lesz egy magyar induló, a mindössze 16 esztendős Kovács Zsófia mindegyik szeren versenybe száll.

Szerző
2016.08.02 07:52

Kapcsolódó

Rióban a magyarok

MOB-közgyűlés - Elfogadták a riói beszámolót

A Magyar Olimpiai Bizottság keddi tisztújító közgyűlésén a tagok egyhangúlag elfogadták a különböző jelentéseket, így a riói nyári olimpiai szereplésről készült beszámolót is.

A közgyűlés a menetrend szerint először a MOB-tagságában történt változásokról döntött. A tagok közé egyhangú támogatás mellett bekerült többek között számos sportági szakszövetség elnöke, így Bienerth Gusztáv (úszás), Schmidt Gábor (kajak-kenu), Erdei Zsolt (ökölvívás), valamint Bartha Csaba MOB-főtitkár, Szabó Bence, Deutsch Tamás, Simicskó István, Hüttner Csaba, Wladár Csaba és Imre Géza. Az olimpiai értékelést Fábián László  sportigazgató néhány mondattal egészítette ki.

"Ha a szerepléssel nem is lehetünk maradéktalanul elégedettek, de jól sikerült olimpiát zártunk Rióban" - jelentette ki a sportigazgató, aki hozzátette: a tavalyi nyári játékokon az elsődleges cél a kvalifikációt tekintve legalább a londoni létszám elérése volt, amelyet véleménye szerint a 160 fővel maximálisan sikerült elérni. Fábián László szerint elvárás volt a 22-23 sportágban való részvétel, s úgy érzi, a 21 kvalifikált sportággal ezt "szépen teljesítettük". Kitért arra is, hogy a csapatsportágakban volt némi hiány, ugyanakkor olyan sportágakban - például tollaslabdában -  is szerepelt versenyző az olimpián, amelyben Magyarország nem tartozik a meghatározó nemzetek közé. 

A MOB-tagoknak kiküldött írásos beszámolóban az szerepel: a magyar csapat Rióban várakozáson felül teljesített, amelyre Borkai Zsolt elnök szerint minden magyar ember büszke lehet. A beszámoló kitér arra, hogy Magyarország az éremtáblázaton 8 arany-, 3 ezüst- és 4 bronzéremmel a 12., a pontversenyben 110 ponttal a 16. helyen végzett, miközben az elvárás mindkét esetben az első húszba kerülés volt.

Az anyag szerint soha nem fordult még elő, hogy - Hosszú Katinka és Kozák Danuta révén  - két magyar is az olimpia legeredményesebb tíz sportolója közé került. Magyarország a lakossághoz viszonyított aranyak és az érmek számár tekintve az első, a GDP-hez viszonyítva pedig Kenya mögött a második helyen végzett.

A magyar csapat szereplése ugyanakkor ellentmondásos is volt - olvasható még az írásos beszámolóban, - hiszen a riói szereplés 19 ponttal elmaradt a londonitól, s ezúttal nyolc sportág helyett csak négy - úszás, vívás, atlétika, kajak-kenu - tudott érmet szerezni. Az egyéni sportágban a tervezett 117-hez képest 134 fő kvalifikált, csapatban viszont csak a két vízilabda-válogatott tudott kijutni az olimpiára, kézilabdában a TAO-támogatás ellenére sem sikerült ez. A három legeredményesebb sportág  - úszás, vívás, kajak-kenu - most is messze kiemelkedett a sportágak közül. A 15 éremből 14, 110 pontból 93 nekik köszönhető, ez utóbbi a nemzetek pontversenyében a 20. helyhez lett volna elegendő.

A beszámoló szerint sajnálatos, hogy a 2013 őszén elindult Kiemelt Sportágfejlesztési Program 16 kedvezményezettje közül az asztalitenisz, az evezés, a kerékpár, az ökölvívás, az öttusa és a torna sem tudott pontot szerezni. Az ellentmondásos eredmények a tervezés, a felkészítés és a finanszírozás terén is korrekciókat igényelnek. Az értékelés leszögezi, hogy indokolt lenne a sportági kör felülvizsgálata. 

Az eredményesség sportágak között és azokon belül is rendkívül vegyes és ellentmondásos képet, és nem ritkán alacsony értéket mutat. A KSF által biztosított plusz források legtöbbször a mennyiségi mutatók javítását szolgálták. A korábbi, változatlanul hagyott feladatellátásokra  jutott nagyobb összegű támogatás, ritkán jelentek meg olyan elemek, amelyek tartalmi megújítást tartalmaztak. Akár a létszámokra, akár pedig az eredményekre vetített fajlagos költségek nagy szórást mutatnak, ezek alapján indokolt a KSF támogatási rendszerének korrekciója.  A támogatott feladatok között gyakrabban kell megjeleníteni azokat az elemeket, amelyek a szakmai innovációt szolgálják - olvasható a riói beszámolóban. 

A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az elnökség 2016. évi szakmai beszámolóját, a könyvvizsgálói jelentést, a 2016. évi pénzügyi beszámolót, a 2017. évi költségvetés tervezetét,valamint egy tartózkodás mellett a felügyelő bizottság jelentését.

A tagság ugyancsak egyhangúlag jóváhagyta a júliusi győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon történő részvételről és a küldöttség összetételéről szóló előterjesztést, továbbá döntött a 2018-as pjongcsangi téli olimpiai játékokon történő részvételről.

A MOB-közgyűlés tisztújításán történtekről itt olvashat!

Szerző
2017.05.02 15:21

Egymásra mutogat a MOB és az Emmi

A mai napig nem kapták meg jutalmaikat a riói olimpián és paralimpián pontszerző helyen végzett sportolók és az őket felkészítő szakemberek. A kifizetés a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) feladata, a forrást azonban az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kell biztosítani. A MOB az Emmit hibáztatja a jelentős késlekedésért, az Emmi azt állítja, a MOB adta le túl későn a jutalmazottak névsorát.

Lapunk tegnap délelőtt megkereste az Emmi sportügyekért felelős államtitkárságát, és arról érdeklődött, mikor várható a kifizetés. Arra is kíváncsiak voltunk, valós-e az az információ, hogy az államkincstárban nem áll rendelkezésre a jutalmak kifizetéséhez szükséges forrás, illetve, informális beszélgetések alkalmával tényleg szóba került-e, hogy esetleg két részletben kerül sor a jutalmak átutalására.

Az Emmitől délután az alábbi válasz érkezett: A magyar kormány maximálisan elismeri a sportolók és az őket felkészítő szakemberek nagyszerű teljesítményét. Az olimpikonoknak és a felkészítésben közreműködő szakembereknek kimagasló eredményükért nyújtható állami jutalmak kifizetése a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. A MOB a sportszövetségekkel történő egyeztetések után javaslatot állított össze a jutalmazottak körére és a jutalmak összegére vonatkozóan. Ez a javaslat november közepén érkezett meg az államtitkársághoz, így a szerződés aláírása a héten megtörténik, azt követően pedig a MOB intézkedik a jutalmak kifizetéséről.”

Őszintén reméljük, hogy a paralimpikonok csak véletlenül maradtak ki az Emmi válaszából. A MOB közleménye szerint azért nem történt eddig kifizetés, mert nem érkezett meg az ehhez szükséges forrás a minisztériumból: „A Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége az egyes kimagasló sporteredmények állami jutalmáról szóló kormányrendeletben foglalt előírásoknak megfelelően határidőben döntött a Rio de Janeiróban megrendezett Nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékokon elért eredményük alapján állami jutalomban részesíthető versenyzők, edzők, sportszakemberek és nevelőedzők személyéről és jutalmának összegéről, amelyet továbbított a sportpolitikáért felelős miniszter részére. Az olimpiai és paralimpiai jutalmak forrását az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) biztosítja a MOB részére. Amint az olimpiai és paralimpiai jutalmak forrása megérkezik a MOB-hoz, azt haladéktalanul folyósítja a jutalomra jogosultak részére.”

Igazságot tenni lehetetlen, az biztos, hogy nem felhőtlen a viszony az Emmi és a MOB között, ami valahol érthető, hiszen a sportért felelős államtitkárság lett a sporttörvény módosításának kedvezményezettje, a MOB pedig elveszítette állami forrásainak és jogköreinek jelentős részét: mint ismert 2017. január 1-től a magyar sport teljes szakmai felügyelete, az állami források elosztása az Emmi hatáskörébe került, a MOB kizárólag a nyári és téli olimpiával kapcsolatos feladatokat látja el a jövőben, illetve részt vesz a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázat előkészítésében.

Mindezek ismeretében érthető a feszültség az érintettek között, ez azonban nem magyarázat arra, hogy azoknak kell hónapokat várniuk a megérdemelt jutalmukra, akikért a honi sportirányításért felelőseknek dolgozniuk kellene, akiknek a jutalmak kifizetésében illetékesek az állásukat, a megélhetésüket köszönhetik.

Szerző
2016.11.30 06:55