1896: Athén
Két évvel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) megalakulása után már meg is rendezték az első újkori játékokat az ókori olimpiák helyszínén, Athénban, kilenc sportágban 241 résztvevővel. Az úszóversenyekre a pireuszi öbölben került sor, extrém körülmények között, mindössze tizenhárom fokos vízben. Itt szerezte Magyarország első aranyérmeit Hajós Alfréd 100 és 1200 méteres gyorsúszásban, az eredményhirdetésnél azonban ezüst medáliákat kapott, mert a győztesek csak később vehettek át aranyérmeket.
1900: Párizs
Az egyik leghosszabb és ezért legnehezebben követhető olimpiát rendezte a francia főváros: a nyári játékok ugyanúgy 160 napig tartott, mint a Világkiállítás. A szervezők hibát hibára halmoztak. Bauer Rudolf itt alkalmazta először a fordulásos technikát diszkoszvetésben, amivel megszerezte az aranyérmet. Mivel szinte minden atlétikai számban amerikai siker született, a házigazdák Bauer tiszteletére is a tengerentúli himnuszt kezdték el játszani.
1904: St. Louis
Az újkori játékok történetének legkomolytalanabb olimpiáját rendezték az amerikai városban. Az amerikaiak 394 osztottak volna érmeket, de a NOB csak kilencvenet ismert el. A hazaiak úgynevezett etnográfiai olimpiát szerettek volna rendezni, mutatványosok, pincérek, postások versenyeztek egymással különböző számokban, de ezeket az eredményeket a NOB (szerencsére) nem hitelesítette.
1908: London
Eredetileg Róma lett volna a házigazda, de a Vezúv kitörése olyan károkat okozott, hogy az olaszok lemondták a rendezést, London beugróként vállalta el a házigazda szerepét. Itt fordult elő először, hogy a megnyitón nemzetenként vonultak fel a résztvevők. Mivel ekkor még nem rendeztek téli olimpiát, a női műkorcsolyázók is összemérhették tudásukat.
1912: Stockholm
Ez volt az első alkalom, hogy mind az öt földrész képviseltette magát az olimpián, az atlétikai versenyeken pedig műsorközlő tájékoztatta a nézőket az eredményről, illetve bevezették az elektromos időmérést. A játékok legidősebb győztesét is a svéd fővárosban ünnepelték: Oscar Swahn svéd sportlövő hatvannégy évesen végzett az első helyen.
Az ökölvívótornát viszont a svéd közvélemény tiltakozásának hatására nem rendezték meg.
Az első tragédia is sajnos Stockholmhoz fűződik: a maratoni futás közben a portugál Francisco Lázaro a melegben napszúrást kapott, rosszul lett és másnap meghalt.
1920: Antwerpen
Az 1916-os berlini olimpiát az I. világháború miatt nem rendezték meg, 1920-ban Budapest lett volna a házigazda, de a háború veszteseként nem rendezhette meg a játékokat, ahol először volt zászlófelvonás és eskütétel, viszont utoljára rendeztek jégkorongtornát.
Oscar Swahn hetvenkét évesen is rajthoz állt és két érmet nyert sportlövészetben, ezzel ő a nyári játékok történetének legidősebb érmese.
1924: Párizs
Negyvennégy ország több mint háromezer sportolója vett részt a játékokon. Először laktak olimpiai faluban a versenyzők. Komjádi Béla legendás vízilabdacsapata az olimpiák történetének leghosszabb mérkőzésén, két óra alatt, kétszeri hosszabbítást követően nyert 7-6-ra Nagy-Britannia ellen. Johnny Weismüller, a Tarzan-filmek későbbi főszereplője három arany- és egy bronzérmet nyert úszásban. Itt vettek részt első alkalommal magyar női sportolók a játékokon.
1928: Amszterdam
A megnyitó előtt az egyik rendező megsértette a francia csapat egyik tagját, ezért a küldöttség nem vett részt az ünnepségen, és felmerült a hazautazás lehetősége is, de erre végül nem került sor. Az ökölvívók tornája egyben Európa-bajnokság is volt, itt született meg a sportág első magyar olimpiai és Eb-aranyérme Kocsis Antalnak köszönhetően.
1932: Los Angeles
A gazdasági világválság miatt a korábbi háromezres létszámhoz képest sokkal kevesebb – harminchét országból mindössze 1332 – sportoló vett részt a játékokon. Mivel az Egyesült Államokban ebben az időben a labdarúgás nem érdekelte a nézőket, a futballtornát nem írták ki. A csúcsok olimpiájának nevezett sporteseményen atlétikában és úszásban összesen 35 olimpiai- és 18 világcsúcs dőlt meg.
1936: Berlin
A nemzetiszocialisták 1933-as hatalomra jutása után a NOB el akarta venni a rendezési jogot, ám a német kormány bejelentette, a német származású üldözöttek is részt vehetnek az olimpián, így nem változott a helyszín. Első alkalommal égett a játékok alatt végig az olimpiai láng.
Először szerepelt a programban a kézi- és kosárlabda, illetve a kajak-kenu. Az olimpia hőse az amerikai Jesse Owens volt, aki színes bőrű atlétaként négy aranyérmet szerzett. A 100 m hát döntőjében Nida Senff úgy nyert, hogy először szabálytalanul fordult, ám a bírói jelzésre visszaúszott a falhoz, és előírás szerűen is megcsinálta a fordulót.
1948: London
A második világháború utáni első olimpiát eredetileg 1944-ben szerették volna megrendezni, a magas költségek miatt nem épült olimpiai falu a résztvevők számára, a sportolókat, edzőket laktanyákban, kollégiumokban helyezték el. Mivel ételt és italt csak jegyre lehetett kapni, a bizonytalan helyzetre való tekintettel több küldöttség otthonról hozott magával élelmiszert.
1952: Helsinki
A finn főváros 1940-ben lett volna házigazda, de a háború miatt elmaradt az az olimpia. A magyar sport történetének legsikeresebb olimpiáján tizenhat arany-, tíz ezüst- és tizenhat bronzéremmel Magyarország a harmadik helyen végzett az éremtáblázaton. Takács Károly sportlövészetben megvédte az előző játékokon szerzett első helyét, ezzel ő az egyetlen magyar sportlövő, akinek sikerült a címvédés ebben a sportágban. Mivel 1938-ban egy gránát leszakította a jobb kezét, megtanult ballal lőni. Annyira biztos volt a sikerében, hogy a verseny előtt megírta a győzelme utáni nyilatkozatát.
1956: Melbourne
A szigorú állategészségügyi szabályok miatt a lovasversenyeket Stockholmban rendezték meg. Melbourne-ben harmadszor lett olimpia bajnok ökölvívásban Papp László és itt rendezték az „olimpiai vérfürdő” néven elhíresült magyar-szovjet vízilabda-mérkőzést, melyet 4-0-ra nyertek meg Kárpáti Györgyék.
A Hihetetlen olimpiai históriák második részével csütörtökön jelentkezünk.
