Feleségét jelölte helyettesének az elnök

Publikálás dátuma
2016.08.03. 11:15
Daniel Ortega. FOTÓ: Max Trujillo/Getty Images
Nicaragua elnöke, Daniel Ortega saját feleségét, Rosario Murillót tette meg alelnökjelöltjének. A házaspár a választási bizottságnál is bejelentette, hogy együtt kívánnak indulni a voksoláson. Amennyiben megválasztanák őket, úgy a First Lady Moises Omar Halleslevens Acevedo alelnököt váltaná le a második legfontosabb pozícióban. 

Rosario Murillo az utóbbi időben mind nagyobb politikai aktivitásról tett tanúbizonyságot. Tíz gyermek anyja, jelenleg kormányszóvivő, illetve miniszterként a kabinet tagja. Nicaraguában költőként vált ismertté. A közvéleménykutatások szerint igen népszerű.

Megfigyelők rámutatnak, Daniel Ortega célja az lehet, hogy saját feleségét tegye meg utódának, így dinasztikus hatalom alakulhat ki. Ortega újraválasztása igen valószínű. Az ellenzék ugyanis szétforgácsolódott. Az elnök nem kíván független nemzetközi megfigyelőket az országba engedni.

Szerző
Témák
Daniel Ortega

Athén B-tervet akar

Miután Törökország rendre az Európai Unióval kötött megállapodás felmondásával fenyeget, Athén B-tervet követel az EU-tól. 

A görög kabinet szerint Brüsszelnek el kell gondolkodnia arról, mit tegyen, ha Törökország ismét megnyitja a határait a menekültek számára – közölte Jannisz Muzalasz integrációs miniszter a Bild napilap szerdai számában. „Rendkívül nyugtalanok vagyunk. B-tervre van szükségünk” – emelte ki.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter előzőleg a Frankfurter Allgemeine Zeutungnak adott interjújában közölte azt, hogy az ankarai kormány felmondja az Unióval kötött menekültügyi megállapodást, amennyiben legkésőbb október közepéig nem törli el az EU a Törökországgal szembeni vízumkényszert. Ennek értelmében az EU visszaküldhet egy menekültet Törökországba, de egy szíriait fel is vesz az országból.

A görög kormány adatai szerint Törökország már most sem tartja magát a megállapodás pontjaihoz. Megfigyelhető az is, hogy a július elején történt puccskísérlet óta ismét többen mentek Görögországba. A Guardian közlése szerint a görög hatóságok július 15-től múlt hét péntekéig 9420 személyt regisztráltak.

Szerző

Bírálják az Iszlám Állam elleni légicsapásokat

Új helyzetet teremt Észak-Afrikában, hogy az Egyesült Államok hétfő óta légicsapásokat hajt végre az Iszlám Állam (IS) Szirte közelében található állásai ellen. Oroszország szerint ehhez ENSZ-határozatra lett volna szükség. Hogy a terror egyre inkább Líbiába tolódhat át, azt a Bengaziban végrehajtott, legalább 22 személy életét kioltó merénylet is bizonyíthatja.

Autóba rejtett pokolgép robbant a kelet-líbiai Bengaziban. A belbiztonsági szolgálat adatai szerint 22 személy halt meg és több tucatnyi a sérültek száma. A kórházak 15 halottról tettek említést. Elsősorban katonák vesztették életüket. A detonáció az al-Guwarsa nevű lakókörzetben történt, a város szélén. Ebben a negyedben nem ritkák az összecsapások a nemzetközileg is elismert líbiai egységkormányhoz hű biztonsági erők, az iszlamisták és más csoportok között. A támadás célpontja a Reuters által idézett források szerint a Nemzeti Líbiai Hadsereg volt. Khalifa Haftar tábornok egységeiről van szó, amely a líbiai egységkormány mellett áll.

A merényletért a Súra Tanácsa nevű szövetség vállalta a felelősséget a Twitteren. Ennek iszlamista csoportok is tagjai. A kikötőváros 2011-ben vált híressé, először ugyanis itt kezdtek el tüntetni az ország akkori vezetője, Moamer el-Kadhafi ellen. Megdöntése óta gyakoriak a merényletek és a túszejtések. Több iszlamista csoport is egyesítette erőit a kormánycsapatokkal szemben. Az utóbbi hetekben különösen hevessé váltak az összecsapások, s a hadseregnek sikerült kiűznie Bengaziból a radikális iszlamistákat.

A terrorakció összefüggésben állhat azzal, hogy hétfő óta az Egyesült Államok légicsapásokkal sújtja az Iszlám Állam (IS) állásait Szirténél. Első ízben hétfőn hajtottak végre légicsapásokat az amerikai harci gépek a helyi, nemzetközileg elismert kormánnyal egyetértésben. A líbiai orosz nagykövet, Ivan Molotkov illegálisnak nevezte a bombázásokat, mert szerint ehhez az ENSZ jóváhagyására is szükség van.

A nemzeti egységkormányt egyelőre nem elfogadó tobruki parlament is bírálta az amerikai támadásokat. A bombázások elsősorban azt a régiót érték, amelyben különösen aktívak a szélsőséges iszlamisták.

Barack Obama amerikai elnök azt közölte, a légicsapásokra azért is szükség van, mert a világ sok országa szeretné Líbia stabilitását. A légitámadásoknak már most van eredménye. A kormányerőknek ugyanis sikerült ellenőrzésük alá vonni Szirte központját, az al-Dollar nevű negyedet – derült ki a katonai egységek Facebook oldalán született bejegyzésből. Rendkívül heves harcok folytak a városban. Az eddigi adatok szerint a kormányerők öt tagja vesztette életét, további 17 személy pedig megsérült.

Az egységkormányhoz hű csapatok májusban indították meg manőverüket a kikötőváros visszafoglalásáért, miután az Iszlám Állam által ellenőrzött terület már 300 kilométer hosszúságúra terebélyesedett. Néhány hét óta a kormányerők több oldalról is megközelítették Szirte centrumát, így sok szélsőségest kerítettek be. Az eddigi harcok során mindkét oldal nagy veszteségeket könyvelhetett el. Közlések szerint mintegy nyolcszázra becsülhető a városban maradt IS-milicisták száma. Az eddigi amerikai légicsapások során az IS páncélosát és járműveit vették célba. Peter Cook, a Pentagon szóvivője közölte, hogy az Egyesült Államok további bevetéseket is tervez. Amerikai részről azonban azt is közölték, hogy szárazföldi erők küldését nem tervezik Líbiába. A város visszafoglalása mindenesetre nagy siker lenne a márciusban megalakult egységkormány számára, amely nehezen fogadtatja el magát az egész állam területén.

Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter azt közölte, tanulmányozzák azt az amerikai kérést, amely szerint használni kívánják a líbiai légicsapásokhoz az olasz bázisokat. Matteo Renzi olasz külügyminiszter korábban már engedélyezte a szicíliai, sigonellai bázist drónok felszállására, ezek azonban kizárólag védelmi célokat szolgálhatnak.

Szerző
Témák
légicsapás