Bernau Péter;

RIO 2016;visszatekintés;olimpiák történelme;

2016-08-04 07:52:00

Hihetetlen olimpiai históriák, II. rész

Bár a futballtorna mérkőzései már szerda óta zajlanak, a hivatalos megnyitóval pénteken – magyar idő szerint szombaton hajnali 1-kor - kezdődik a riói nyári olimpia, amely augusztus 21-ig meghatározza a sportrajongók milliárdjainak nappalait és éjszakáit. Két részben tekintünk vissza az elmúlt huszonhét játékra, most másodszor az 1960-2012 közötti időszakot idézzük fel.

1960: Róma

Első alkalommal volt élő televíziós közvetítés a játékokról, ami meghatározta az olimpiai mozgalom jövőjét. Az olasz fővárosban haladta meg első alkalommal a résztvevők száma az ötezret (5338). A hatodik olimpiáján hetedik aranyérmét nyerte meg Gerevich Aladár kardvívó, aki ezzel a páratlan mérleggel a mai napig a legeredményesebb magyar olimpikon. Az ökölvívás félnehézsúlyú bajnoka, Cassius Marcellus Clay később Muhammad Aliként lett a profi boksz egyik legismertebb és legelismertebb egyénisége.

1964: Tokió

Első alkalommal rendezték Ázsiában az olimpiát, a körülmények, a létesítmények felszereltsége minden korábbi játékot felülmúlt. A nézők azonban tartózkodóak voltak, a versenyek többségét gyér érdeklődés jellemezte. Az etióp Abebe Bikil elsőként a játékok történetében megvédte bajnoki címét maratonon. Gyarmati Dezső ötödik olimpiáján harmadik aranyérmét szerezte vízilabdában.

1968: Mexikóváros

Norma Enriqueta Basilio személyében először gyújtotta meg nő a nyitóünnepségen az olimpiai lángot. A nagy tengerszint feletti magasság miatt több kimagasló eredmény született, az amerikai távolugró, Bob Beamon 890 cm-es világcsúcsát huszonhárom évig nem tudták megdönteni. A 200 méteres síkfutás eredményhirdetésekor a két amerikai sprinter, Tommie Smith és John Carlos fekete kesztyűben tiltakozott a faji megkülönböztetés ellen. Itt vezették be a női sportolók részére a szexvizsgálatot. A svéd öttusázó, Hans-Gustav Lilienval volt az első, akit doppingvétség miatt kizártak: a sportoló a kelleténél több „célzóvizet” fogyasztott, és versenyzésre alkalmatlan alkoholos állapotba került.

1972: München

A játékok hangulatát beárnyékolta a palesztin Fekete Szeptember elnevezésű terroristaszervezet támadása az izraeli sportolók ellen. Az olimpiai faluban két sportolót megöltek, többet túszul ejtettek. A müncheni repülőtéren a rendőrség és a terroristák közötti tűzharcban további tizennégy ember veszítette életét. A NOB úgy döntött, a támadás ellenére az olimpiát folytatni kell. A játékok sztárja Mark Spitz volt, az amerikai úszó az egyéni és váltószámokban összesen hét aranyat nyert, mindegyiket világcsúccsal. Hegedűs Csaba birkózásban megszerezte a magyar sport történetének 100. olimpiai aranyérmét.

1976: Montreal

Négy év alatt a duplájára emelkedett az olimpia költségvetése, 16 ezer rendőr vigyázott a résztvevők biztonságára. Politikai okokból huszonkét afrikai ország bojkottálta a játékokat. A házigazda kanadaiak egyetlen aranyérmet sem szereztek (öt ezüst, hat bronz volt a mérlegük), korábban sosem fordult elő, hogy a rendező ország győzelem nélkül maradt.

Magyarország két apa-fia sikerrel is büszkélkedhetett: atlétikában a kalapácsvető Németh Imre 1948-as londoni sikere után a kanadai városban Németh Miklós gerelyhajításban világcsúccsal lett első. Vízilabdában ifjabb Szívós István édesapja 1952-es és 1956-os aranyai után gazdagította tovább a család olimpiai éremgyűjteményét.

1980: Moszkva

A Szovjetunió afganisztáni bevonulása miatt a nyugati államok és az Egyesült Államok, illetve szövetségesei bojkottálták az olimpiát, összesen 65 ország maradt távol és csak 85 küldte el sportolóit. A játékokon egyetlen pozitív doppingteszt sem volt. A tizenhét éves Wladár Sándor lett a játékok legfiatalabb aranyérmese. A kubai ökölvívó, Teofilio Stevenson harmadik olimpiai aranyérmét nyerte, ezzel utolérte a sportág legendás magyar alakját, Papp Lászlót.

1984: Los Angeles

Válaszul a nyugati országok moszkvai bojkottjára, ezúttal Románia és Jugoszlávia kivételével a szocialista – és velük szoros gazdasági kapcsolatban álló – országok (köztük Magyarország is) maradtak távol a játékoktól, melyen ennek ellenére 140 nemzet képviseltette magát. Az amerikai Carl Lewis megismételte honfitársa, Jesse Owens 1936-os bravúrját: aranyérmet szerzett a 100 és 200 méteres síkfutásban, a 4x100-as váltóban és távolugrásban.

1988: Szöul

Új részvételi csúcs született, 159 országból 8391 sportoló mérte össze tudását, a Koreai NDK bojkott-felhívásának Etiópia, Kuba és Nicaragua tett eleget. A német Christa Luding-Rothenburger a calgary téli olimpián gyorskorcsolyában, a nyári játékokon pályakerékpárban szerzett ezüstérmet, ő az első sportoló, aki ugyanabban az évben két olimpián is dobogós lett. A legnagyobb botrány Ben Johnson nevéhez fűződik: a kanadai sprinter előbb 9.79 másodperces álomidővel megnyerte a 100 méteres síkfutást, ám később doppingolás miatt kizárták, a vizeletében anabolikus szteroidot találtak. Egerszegi Krisztina 14 évesen lett aranyérmes 200 m háton, ezzel ő volt Szöulban a legfiatalabb győztes.

1992: Barcelona

A Szovjetunió szétesése után sportolói a Független Államok Közössége színeiben álltak rajthoz, Jugoszlávia helyett pedig Horvátország, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina színeiben indultak a korábbi jugoszláv sportolók. A megnyitón a lángot a mozgássérült íjász, Antonio Rebello lobbantotta fel pontosan kilőtt nyílvesszőjével. A profi amerikai kosarasakból álló Dream Team „átgyalogolt” a mezőnyön, minden mérkőzésén legalább száz pontot ért el. Egerszegi Krisztina újabb három arannyal gazdagította éremgyűjteményét.

1996: Atlanta

Szinte mindenki biztosra vette, hogy a centenáriumi játékokat Athén rendezi, de a NOB kizárólag üzleti szempontok miatt az amerikai város mellett döntött, amely a második világháború után a legrosszabb házigazdának bizonyult. A rendkívül szigorú biztonsági intézkedések ellenére csőbomba robbant az Olimpiai Parkban, aminek két halálos áldozata volt, a tetteseket nem találták meg. A megnyitóünnepség négy órás késéssel kezdődött, a ceremónia végén egyetlen kijáraton terelték ki a sportolókat, a kevés különbusz miatt voltak, akik hajnalban értek vissza a szálláshelyükre. Folyamatos gond volt a számítógépes hálózatokkal is, üzleti szempontból sikeres játékokat bonyolítottak le az amerikaiak. Egerszegi Krisztina folytatta szenzációs sorozatát, és egymásután harmadszor lett aranyérmes 200 m háton.

2000: Sydney

A résztvevő országok száma először érte el a kétszázat, új sportágként került be a programba a triatlon, a tékvandó, egyre több női sportoló állhatott rajthoz: az ausztrál városban a résztvevők negyven százaléka képviselte a szebbik nemet. A magyar vízilabda-válogatott a döntőben az oroszok elleni 13-6-os sikerrel huszonnégy év után lett ismét aranyérmes. Aki látta, sosem felejti el: a magyar női kézilabda-válogatott tíz perccel a vége előtt 23-17-re vezetett Dánia ellen a fináléban, végül azonban 31-27-es vereséget szenvedett.

2004: Athén

Az ókori olimpiai játékokra emlékezve minden győztes olajágból font koszorút kapott. Az olimpia előtt Jacques Rogge NOB-elnök zéró toleranciát hirdetett a doppingellenes harcban, amit saját bőrén érezhetett Annus Adrián kalapácsvető és Fazekas Róbert diszkoszvető. Mindketten megnyerték versenyszámukat, ám nem adtak szabályos vizeletmintát, ezért megfosztották őket első helyüktől. Összesen négy csapatsportágban voltak érdekeltek a magyarok – férfi és női vízilabda, illetve kézilabda -, a legeredményesebbek ismét a férfi pólósok voltak, akik rendkívül kiélezett végjátékban győzték le 8-7-re Szerbiát és Montenegrót.

2008: Peking

A rendezők 43 milliárd dollárt költöttek az olimpiára, bár hivatalosan csak 16 milliárdról beszéltek. Egyetlen ország kivételével mindenki részt vett a játékokon: Brunei is küldött két sportolót a kínai fővárosba, mivel azonban nem nevezte be őket, a NOB nem engedélyezte a részvételüket a játékokon. Peking előtt tette meg a leghosszabb utat az olimpiai láng, amely 130 nap alatt 137 ezer kilométert utazott. Párizsban olyat „élt át”, amit korábban soha: 2008. április 7-én a Tibet szabadságáért és az olimpia ellen tüntetők eloltották a fáklyát.

Az olimpia sztárja az amerikai Michael Phelps volt, aki úszásban nyolc aranyérmet nyert megjavítva Mark Spitz 1972-es, megdönthetetlennek hitt rekordját. A magyar férfi vízilabda-válogatott megszakítás nélkül harmadszor lett olimpiai bajnok, mindhárom alkalommal Kemény Dénessel a kispadon.

2012: London

A brit főváros végig óriási versenyben volt Párizzsal a rendezési jogért, a franciák tűntek esélyesebbnek, ám végül alulmaradtak. Francia sajtóvélemények szerint Jacques Chirac elnök nyilatkozata döntötte el a versenyt: a francia politikus azt mondta, hogy a finn és a brit konyha a legrosszabb a világon. A NOB döntéshozói között két finn delegált is volt.

Az olimpia hivatalos logóját bemutató kisfilmben olyan film- és fényhatások voltak láthatók, melyek epilepsziás rohamokat idéztek elő az arra érzékenyeknél, ezért a hivatalos bemutató után új kisfilm készült.

A játékok egyik legkellemesebb meglepetését magyar szempontból Risztov Éva okozta, aki korábban visszavonult, majd nyílt vízi úszásban visszatért és új sportágában szerzett aranyérmet.