Németország;titkosszolgálat;ítélet;Jugoszlávia;

- Életfogytiglan az egykori titkosszolgálati vezetőknek

 Életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek szerdán Münchenben két egykori jugoszláv titkosszolgálati vezetőt egy Bajorországban a nyolcvanas években elkövetett gyilkosság miatt.

A müncheni tartományi felsőbíróság közleménye szerint a perben bizonyítást nyert, hogy Zdravko Mustac, az UDBA (horvát nevének rövidítésével SDS) egykori jugoszláv titkosszolgálat horvátországi igazgatója és Josip Perkovic, a szervezet II., "ellenséges emigrációval" foglalkozó főosztályának vezetője bűnrészes Stjepan Durekovic emigráns horvát olajipari menedzser 1983-ban történt meggyilkolásában.

A bíróság továbbá bizonyítottnak látta, hogy a vádlottak alattomosan, aljas indokból törtek az NSZK-ban ellenzéki tevékenységet folytató áldozat - az INA olajvállalat korábbi igazgatója - életére. Mindezért életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte őket. Az ítélet nem jogerős. A közlemény szerint Zdravko Mustac 1982-1983 fordulóján megbízta Josip Perkovicot, hogy tervelje ki és készítse elő Stjepan Durekovic meggyilkolását. Josip Perkovic kapcsolatba lépett egy informátorával, Krunoslav Pratessel, aki az áldozat bizalmasa volt. Együtt elhatározták, hogy rajtaütést szerveznek Stjepan Durekovic ellen egy garázsban a München melletti Wolfratshausenben. A garázs az SDS informátoráé volt, nyomdát működtettek benne többek között az áldozat közreműködésével.

A gyilkosságot 1983. július 27-én követték el, az áldozatot több pisztolylövéssel és fejre mért ütésekkel ölték meg. Az elkövetők hárman vagy négyen lehettek, kilétük nem ismert, de a bíróság szerint bizonyított, hogy Josip Perkovic és Krunoslav Prates segítségével jutottak be a garázsba. Krunoslav Pratest az ügy miatt 2008-ban Németországban életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. Zdravko Mustacot és Josip Perkovicot 2014-ben adta ki Horvátország Németországnak.

Kora középkori királyi palota maradványaira bukkantak a délnyugat-angliai Cornwallban lévő Tintagelben, azon a településen, amely Artúr király legendája által vált ismertté. A szakemberek szerint valószínű, hogy a júliusi ásatásokon feltárt egy méter vastag falak a Dumnonia nevű ősi kelta királyság 6. századi uralkodóinak fő rezidenciájához tartoztak - adta hírül a The Indepedent brit napilap honlapja.