Dolgozni mindhalálig?

Publikálás dátuma
2016.08.05 07:22
A kép illusztráció FOTÓ: Thinkstock
A nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában fenntarthatatlan - állítják a magyar kormány időspolitikáját bírálók. A nyugállományba készülőknek azzal is számolniuk kell, hogy nyugdíjuk egyre kevésbé lesz elegendő a megélhetésükhöz. A magyarok harmada ugyanakkor biztos benne, hogy a nyugdíja mellett más jövedelemforrásra is szüksége lesz idős korában.

A lakosságnak mindössze 3 százaléka gondolja úgy, hogy biztosan meg tud majd élni a nyugdíjából - ez a legfontosabb tanulsága az OTP Nyugdíjpénztár legfrissebb felmérésének. Ugyanakkor a válaszadók úgy vélik, hogy jelenleg a jövedelmük 77 százalékából tudnak létezni, ennek az összegnek mindössze 66 százalékára számítanak az emberek nyugdíjas éveikben. Vagyis a lakosság jelentős része szerint a nyugdíja nem lesz elég a megélhetéshez. Ebből következik, hogy a válaszadók többsége úgy gondolja: a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlan. Az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy a megélhetéshez szükséges bevétel időskori munkából, vagy megtakarításokból származik-e majd.

A magyar lakosság 64 százaléka azzal számol, hogy nyugdíjas korában is dolgozni kényszerül majd - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. E tervek megvalósítása nem lesz egyszerű. Simonovits András nyugdíjszakértő a Népszabadságnak korábban arról beszélt, hogy 60 év felett érezhetően csökken a munka hatékonysága, amit nem minden munkaadó vesz jó néven. Előfordulhat éppen ezért, hogy valaki 35-39 év szolgálati idővel az utcán találja magát. Még évekig küzdhet az ellátórendszerrel, a munkanélküliséggel és a közmunkával, miközben semmi reménye nincs arra, hogy hátralévő éveiben korához és végzettségéhez méltó munkát tudjon végezni - írta a nyugdíjszakértő.

Nagy Csaba emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 7,2 millió aktív háztartást számlálnak, de közülük csak 41 százalék számolt be arról, hogy van valamilyen megtakarítása. (Ez nem feltétlenül betét, részvény vagy befektetési jegy, ide sorolják a befektetési céllal vásárolt ingatlanokat és aranybefektetéseket is.) A felmérésből az is kiderült, hogy az egy nyugdíjasra jutó, munkából származó éves átlagos jövedelem mindössze 80 ezer forint, magyarán alig van foglalkoztatott nyugdíjas.

Az OTP az Öngondoskodási Index eredményei alapján megállapította: a magyarok 70 százaléka esetében már most sem biztos, hogy az állami nyugdíj elegendő lesz a kívánt életszínvonal fenntartásához. Nagy Csaba szerint egy 12 ország adatait bemutató 2015-ös jelentésből az látszik, hogy Magyarország az egyetlen, ahol a pihenést tervező aktív lakosságnál kevesebb nyugdíjas tudta biztosítani magának a munkától mentes megélhetést.

Viszont a magyar lakosság pénzügyi ismereteivel nem igazán lehet dicsekedni, de nemzetközi összehasonlításban mégsem kell szégyenkeznünk, mivel jellemzően ezen a téren másutt sem tájékozottabbak az emberek - mondta Ertl András, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati menedzsere. A jelenlegi harmicasoknak mindössze 38 százaléka gondol a nyugdíjas éveire. Az ötvenes korosztályon már jobban látszik az igyekezet, ebben a korcsoportban minden negyedik magyar már áldoz a gondtalan nyugdíjas életre.

Az idén a kormány végre beismerte: ne is számítsanak egyéni számlás rendszerre az emberek, mert szerintük ez ma is már részben működik, hiszen az Ügyfélkapun át mindenki megnézheti, mennyi tb-t fizettek utána. Ennek valójában persze semmi köze az egyéni számlás rendszerhez. Abban ugyanis (mint a sokat emlegetett svéd szisztémában) a nyugdíjalapban névre szólóan gyűlik a pénz, amit befektetésekkel gyarapítanak - hívta fel a figyelmet Az énpénzem internetes portál.

Mint emlékezetes, 2010 őszén, a magánnyugdíj-pénztárak vagyonának államosítása után arról volt szó, hogy majd az állami intézmények megmutatják, mennyire jól tudnak vagyont kezelni. Valójában éppen ennek ellenkezője derült ki. Mára már egyértelművé vált (ezt a kormány is többször hangsúlyozta), hogy a nyugdíjak kifizetésének fedezetét a befizetett járulékok adják. Egy idősödő társadalomban ez nem túl biztató kilátás A következmény pedig hosszabb távon a nyugdíjak akár drasztikus csökkenése lehet - vélekedett Az énpénzem.

Mészáros informatikai cége is beszáll a dohányiparba

Publikálás dátuma
2019.03.25 10:27

Fotó: Népszava/ Lakos Gábor
Konzorciumban fejleszti a 4iG a dohánylogisztikai ellenőrző rendszert.
A 4iG Nyrt. és a Sauviter Zrt. közösen fejleszti, és működteti a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (ND) Zrt. dohánytermék azonosító kibocsátó informatikai rendszerét (DAKIR)., miután megnyerte a nyílt közbeszerzési eljárást – közölte a 4iG hétfőn a tőzsde honlapján. A 4iG tulajdonosai között van a Mészáros Lőrinc vállalkozóhoz köthető Konzum PE Magántőkealap, a Konzum Nyrt.-hez tartozó KZF Vagyonkezelő Kft. és az Opus Global Nyrt. is.        A friss közleményben az áll, hogy a szerződés becsült értéke nettó 4 milliárd forint. Az MTI összefoglalója szerint a nyertes konzorcium a cigaretta és vágott dohány termékek valós idejű nyomon követésére alkalmas rendszer fejlesztését, adatközpontjának megvalósítását, illetve az adatok biztonságos tárolását végzi, emellett az informatikai-, ügyfélszolgálati- és szervizhátteret biztosítja majd az elkövetkező 5 évben az ND Zrt. számára. A DAKIR-t a szerződéskötést követő 31. napon kell üzembe állítania a fejlesztőknek. Közölték, hogy a 4iG Nyrt. és partnere felkészült a DAKIR a jogszabályi határidőnek megfelelő éles indítására, mivel uniós előírásnak megfelelően Magyarországon és az uniós tagállamokban 2019. május 20. után már minden egyes csomag cigarettának és vágott dohány terméknek azonosíthatónak kell lennie. Az informatikai rendszer bevezetésének célja az illegális dohánykereskedelem visszaszorítása az Európai Unió tagországaiban. A cigaretta és vágott dohány nyomkövetése azt jelenti, hogy május végétől minden doboz és tasak, illetve gyűjtőcsomagolás egyedi elektronikus azonosítót kap, aminek alapján a DAKIR rendszerben valós időben lehet majd a termékek útját követni a gyártástól, a raktározáson keresztül a trafikba érkezésig. Emellett a rendszer feladata a gazdasági szereplők – gyártók, importőrök, nagy- és kiskereskedők – továbbá az összes létesítmény azonosítása, ahol dohánytermék gyártása, tárolása, értékesítése zajlik, és a DAKIR nyilvántartja és monitorozza a dohánytermék gyártására szolgáló gépeket is. Az azonosítóért díjat, kiszerelési egységenként várhatóan 2-5 forintot fizetnek a gyártók, és az importőrök az ND Zrt.-nek, a cég a befolyó összegből finanszírozza a rendszer fenntartását és teljes körű üzemeltetését. A dohánykereskedelmi társaság adatai szerint Magyarországon havonta 31 millió doboz cigarettát és szivarkát, valamint nagyjából ezzel a mennyiséggel megegyező, különböző kiszerelésű vágott dohányterméket értékesítenek – közölték.

60 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Posta biztosítóira

Publikálás dátuma
2019.03.25 10:25

Fotó: Népszava
Bajok vannak a nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételekkel.
Összesen 60 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Posta biztosítóira: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyebek közt nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételeket érintő jogsértések miatt hozott intézkedéseket és rótt ki bírságot a Magyar Posta Biztosító Zrt.-re és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-re.
Az MNB hétfői közleménye szerint az eljárások a 2015 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintették át. Bár az MNB több hiányosságot feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosítók megbízható működését.
A jogsértések miatt az MNB a Magyar Posta Biztosítóra 25 millió, a Magyar Posta Életbiztosítóra 35 millió forint bírságot szabott ki, és kötelezte azokat a jogszabályszerű működésre.