Nem tudom, hogy szegény Kardos G. Györgynek a saját leleménye volt-e vagy sem, mindenesetre nekem nagyon bejött tőle, amikor némely írásának a végén a tanulságot egy-egy viccel illusztrálta (K. G. Gy. levelei az „Ez is én vagyok” című kötetből.). Nos, az alábbiakban ezzel próbálkozom én is, remélem nem sikertelenül. A hír: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint lendületben a magyar gazdaság. Például több a munkahely, tehát nő a foglalkoztatás, vagyis csökken a munkanélküliség. Ezt látszik alátámasztani a KSH legutóbbi adata, mely szerint a tavalyi évhez képest jelentősen emelkedett, immár 250 ezer forint felett van hazánkban a bruttó átlagkereset. Ezt az adatot sokan, mivel úgymond a saját bőrükön nem érzik, kétkedve fogadják. Én hiszek a számokban. Ha X számot összeadunk, és az így kapott összeget elosztjuk X-el, akkor az annyi amennyi, és nem csalás, nem ámítás. Na persze, az átlag egy álságos szám, mert ha számszakilag helyes is, többnyire irracionális. Ennek alátámasztására jöjjön a vicc:
A kis unoka megkérdezi a nagypapát, mi az, hogy átlag? Az mond egy példát: Te 8 éves vagy, én 80, tehát ketten együtt 88 évesek vagyunk, vagyis átlagban 44 évesek, ami a legszebb férfikor. De egy nővel szeretkezni te sem tudsz, meg én sem. Ennyi!
