Riogatás, kvótakampány és olimpia

Riogatás, kvótakampány, elhallgatás és a győztes ignorálása. Miközben a közmédia olimpia-közvetítése súlyos kritikákat vált ki, kétségtelen tény, hogy a sportesemények népszerűsége miatt bármely csatorna csak nyerhet az e témájú sugárzási jogokkal. Már csak ezért is érdekes a hír: a soron következő idénytől Andy Vajna Spíler TV-je közvetítheti majd az angol labdarúgó bajnokság mérkőzéseit. Piaci forrásunk nem tudta megmondani, mennyit fizetett mindezért a kormánybiztos, ám vélhetően évente 3-400 millióba is fájhat az üzlet. A csatorna még nem indult el, s kérdéses, hogy a Premier League jövő heti rajtjára összeáll-e a stáb, ugyanakkor a foci a propagandaterjesztéshez is kiváló kulcs lehet.

"Természetesen semmi szándékosság nem volt abban, hogy egy előfutamban nem mondtam ki valaki nevét, aki menekültként jött az Olimpiára" - reagált a Médiaszolgáltatást Támogató- és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztályán keresztül ifj. Knézy Jenő a hvg.hu-nak, miután a női 100 méteres pillangóúszás első előfutama alatt a közvetítés során nem sikerült kimondania sem a menekültcsapatnak, sem versenyzőjének, Yusra Mardininek nevét. Pedig a szír úszónő - aki miután hazájából elmenekült átúszta a tengert - megnyerte a selejtezőfutamot, noha az időeredmények alapján nem jutott tovább.

A közmédia állítja: nem szándékosan, csak „jelentéktelensége” miatt hallgatták el a szír Yusra Mardini futamgyőzelmét. A menekültek olimpiaicsapatát erősítő úszónő a háború elől a tenger átúszásával menekült el FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DEAN MOUHTAROPOULOS

A kommentátor technikai hibára hivatkozott, mondván a monitorán nem volt kép, s a verseny hangját sem hallotta. Érdekes ugyanakkor, hogy több, a futamon indult versenyző nevét és származási helyét eközben mégis tudta, noha voltak pontatlanságok Knézy közvetítésében. A magyarázat azért is furcsa lehet, mert a köztelevízió M4-es, sportcsatornája eddig egyáltalán nem számolt be a menekültcsapat eredményeiről, ellenben gyakorta az olimpiai közvetítéseket is megszakítják a kormány idegengyűlölő kvótakampányának reklámsportjai, valamint a menekülteket terrorcselekményekkel összemosó hírblokkok erejéig.

A közmédiás és egyéb sportközvetítéseket manapság láthatóan számos kritika éri, ugyanakkor vélhetően nem ez az oka annak, hogy a piacon mozgolódás tapasztalható. Olybá tűnik, sok esetben nem a szakmaiság, vagy a nézői igények, hanem sokkal inkább a pénz dominál. Például piaci forrásunk szerint a TV2 érdekeltségi körébe tartozó, hamarosan induló Spíler TV fogja közvetíteni az angol Premier League 2016/17-es szezonját. Állítólag Andy Vajna csatornája az első fordulótól kezdve heti hat mérkőzést fog közvetíteni az angol elsőosztályú futball-bajnokságból. Azt nem tudni, hogy az adó a földfelszíni sugárzásban is elérhető lesz-e, vagy csak kábelen. Informátorunk arra sem tudott választ adni, hogy a kormánybiztos mennyit fizetett a közvetítési jogokért, amelyeket eddig a román érdekeltségű Digi Sport birtokolt.

Annak idején 2010-ben a Digi nagyjából 25 millió eurót, azaz több mint 7 milliárd forintot fizetett a jogokért - igaz ez három országot, Magyarországot, illetve Romániát és Szlovákiát is tartalmazta -. Ebből következően Vajnának is sok pénzt kellett letennie az asztalra a jogokért, főként azért, mert a Premier League közvetítési jogát a közép-kelet-európai régió 27 országára múlt decemberben szerezte meg az IMG médiavállalat, szezononként 50-70 millió dollárért (14-20 milliárd forint), három évre. A Bors szerint a filmügyi kormánybiztosnak több mint 3-400 millió forintjába kerülhet idényenként az angol bajnokság. Kérdéses ugyanakkor, hogy Vajnának honnan volt minderre pénze, hiszen a TV2-csoport így is nyakig ül az adósságban: a kaszinótulajdonos-kormánybiztos már a tévétársaság megvásárlásához is 6,7 milliárd forintos hitelt vett fel az állami tulajdonú Eximbanktól, később pedig újabb egymilliárdot működésre. Ráadásul ezek után azt is elnézték neki, hogy Romániába költözteti csatornáit, nyilvánvalóan anyagi, adóoptimalizálási megfontolásokból.

Az sem világos, miként fog összeállni szinte a semmiből egy új sportadó, pedig az angol bajnokság augusztus 13-án rajtol. Olyan megoldás is lehetséges, hogy ameddig nem áll fel a Spíler TV stábja, a csoport többi adóján menjenek a meccsek. Ez sem lenne különleges a piacon, hiszen az Európa Liga meccseit például az RTL a kisebbik csatornáján, az RTL2-n vetíti. Egyébként korábban arról lehetett hallani, hogy Vajna tévéje két új sportadót indít, ám erről hónapok óta nem tudni semmit, előfordulhat, hogy a kormánybiztos végül megelégszik egyetlen sportadóval. A Premier Leauge mérkőzései mellett sajtóinformációk szerint, a tenisz Grand Slam-tornák mellett a MotoGP, valamint a Forma-1 is feltűnhet majd a TV2 környékén.

Nincs kizárólagosság

A médiatanács 2011-ben fogalmazott meg sportközvetítésekkel kapcsolatos rendelkezést, mely szerint audiovizuális médiaszolgáltató nem gyakorolhatja a kizárólagos közvetítési jogot a kiemelt események esetében akkor, ha a társadalom több mint 20 százaléka nem jutna hozzá előfizetési díj megfizetése nélkül a tartalomhoz. Ezek magában foglalja az olimpiai játékokat, a FIFA férfi labdarúgó világbajnokságot és az UEFA férfi labdarúgó Európa-bajnokságot, a férfi labdarúgó nemzeti válogatott mérkőzéseit, az UEFA Bajnokok Ligája döntőjét, illetve az UEFA Bajnokok Ligája és Európa Liga selejtezőinek, csoportkörének és egyenes kieséses szakaszának magyarországi klubcsapat részvételével zajló mérkőzéseit. A listán szerepelnek még kézilabda-, vízilabda-, kosárlabda- és jégkorong-mérkőzések, kajak-kenu verseny, úszóverseny, valamint a Forma-1 Magyar Nagydíj futama.

A Forma-1-es közvetítések jelenleg az köztévé tulajdonában vannak, és a futamok egy éve közmédia saját sportcsatornáján, az M4-en láthatóak. Ám az ötéves szerződés idén lejár, a TV2-nek pedig nem titkolt célja, hogy a komoly közönségarányt magáénak tudó világbajnoki sorozatot saját műsorára tűzze. Ha valóban a TV2-höz kerülne a magyar F1-es közvetítés, érdekes háttérvonulata lehet a történetnek Palik László szerepvállalása. Az ex-kommentátort korában több alkalommal is látták a csatorna Róna utcai székházában, de tagadták, hogy beleszólása lenne a felesége által vezetett Tények hírszerkesztői feladataiba. Ezek után elképzelhető, hogy Palik már saját jövőjén dolgozik, és mint Bernie Ecclestone jogtulajdonost személyesen is ismerő üzletember, akár fontos szerepet játszhat a közvetítési jogok megszerzésében. A Forma-1 egyébként 2012-ben került át a konkurens RTL-től az MTVA-hoz, a kereskedelmi tévé akkor "gazdasági megfontolásokból" nem pályázott.

A közmédiánál úgy tűnik kevesebbet morfondíroztak a gazdasági kockázatokon, hiszen az M4 Sport tavalyi indulása rengeteg pénzébe került az adófizetőknek. Akkor érdeklődésünkre sajtóiroda szűkszavú válaszában tudatta: az M4-hez kapcsolódó beruházások 1,25 milliárd forintba kerültek - bár megkeresésünkben kértük, ezeket nem részletezték. Emellett a csatorna fenntartása 1,199 milliárdba kerül havonta: műsorterjesztésre 75 millió, gyártási és humán erőforrási költségekre 1,121 milliárd forint (ebből 772 millió a jogdíj) illetve üzemeltetési és IT költségekre 3 millió megy el. Tehát az M4 éves fenntartása mintegy 12-13 milliárdot emészt fel, s ebbe olyan költségeket is érdemes beleszámolni: a Népszabadság információi szerint az MTVA tavaly ősztől évadonként legalább egymillió eurót fizet a labdarúgó Bajnokok Ligája közvetítési jogáért, a hároméves csomag ára így megközelíti az egymilliárd forintot.

Kifizetődő biznisz

A nagy nézőközönséget vonzó sportesemények közvetítése olybá tűnik még a sok százmilliós jogdíjak ellenére is kifizetődőek a kormányzati médiának. A nézettségi adatok szerint ugyanis a TV2 "bulvárosított" propagandahíradóját egyre kevesebben nézik, s az M1 Híradó is a várakozásokon alul teljesít, de a nagy sportesemények bevonzzák a nézőket a csatornákra, így pedig például egy reklámszünet tökéletes alkalom lehet arra, hogy prezentálják a nézőknek a kormány aktuális üzeneteit. Erre találta ki a köztévé az "egyperces híradót", amelyet - a kvótanépszavazásos kampányfilmek mellett - szinte óránként levetítenek az M4-en. Az mini-híradóknak azért van jelentősége, mert a sportadón rengeteg embert érhetnek el vele: például az M4 az Európa-bajnokság 31 napja alatt 23 napon közvetített élő mérkőzést, ezalatt naponta átlagosan 2,7 millióan kapcsoltak a csatornára - s a szünetekben láthatták az egypercest.