Vasárnapi zár: újra próbálkozik a kormány

A kormánypártok mindenáron módosítani akarnak a kiskereskedelmi foglalkoztatási szabályokon, ám eddig nem sikerült egyértelműsíteni, milyen irányú is lesz a változás.

Az egy évet élt és a tavasszal megszüntetett vasárnapi boltzár óta rendre felmerül, hogy ha már a nyitvatartási idő korlátozásával nem sikerült "csapást" mérni a nemzetközi áruházláncokra, milyen más módot válasszanak. Azon könnyen felülemelkedik a Fidesz és a KDNP is, hogy az eddigi intézkedések főként a megmenteni kívánt hazai kis- és középvállalkozó kereskedőket sújtották.

Ősszel a parlament elé terjesztik a kiskereskedelmi munkavégzésre vonatkozó szabályozást - jelentette be Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője tegnap egy más témában tartott sajtótájékoztatón. A részletekről jelenleg tárgyalnak az érdekképviseletekkel és többféle javaslat is szóba került. Ezek között szerepel, hogy csak meghatározott számú napon kelljen dolgozni, azaz "mindenki nyitva lehet", de a munkavállalónak például csak évi hat vasárnapi kötelezettsége legyen. Hozzátette, hogy a szombati munkavégzéshez is szabályt kell kötni, hogy a kereskedelmi dolgozóknak ne töredezzen szét a hétvégi munkarendjük. Ezen felül a nemzeti ünnepek, munkaszüneti napok szabályozását is rögzíteni kell, mert ez az eredeti törvényben is benne volt - jelezte.

A vasárnapi boltzár ellen népszavazási kezdeményezéssel is fellépő szocialisták úgy értelmezik Kósa bejelentését, hogy a Fidesz ismét vasárnapi zárva tartásra akarja kényszeríteni az üzleteket. Ehelyett azt várják a kormánypártoktól, hogy adják vissza a bolti dolgozóknak a 100 százalékos vasárnapi bérpótlékot, amit a boltzár megszüntetésével egy időben csökkentettek le 50 százalékra.

Sajtóinformációk szerint szerint az ősszel beterjesztendő törvénymódosítás a szocialisták kívánságának eleget is tenne, sőt a kormány sávos bérpótlék bevezetését is megfontolandónak tartja. Vasárnap délig járna a 100 százalékos pótlék, utána viszont két óránként egyre többet kellene fizetni a dolgozónak. Emellett garantálnák a dolgozóknak szakszervezetek által is követelt havi két szabad vasárnapot.

Szatmáry Kristóf miniszteri biztos korábban a Magyar Időknek adott interjúja alapján azonban ennél többről is szó lehet. Konkrétumokat ugyan nem tartalmazott nyilatkozata, az az azonban kiderült, hogy újabb piacbefolyásoló intézkedésekre készül a kormány a kiskereskedelemben, a cél feltehetően a nemzetközi láncok megregulázása. Újra előkerülhet a kötelező foglalkoztatási kvóta, bizonyos termékek körében kötelezően előírt hazai arány, és nem zárható ki egy új, a multikkal szembeni büntetőadó lehetősége sem.

Szerző

Eltűnt kormányzati ígéretek a "modern városoknak"

Publikálás dátuma
2016.08.09. 07:20
Veszprém az egyik legnagyobb vesztese az alaptalan ígérgetéseknek – hiába várnak többek között az új völgyhídra is FOTÓ: NÉPSZAV
Pillanatnyi fellángolásnak bizonyultak a kormány nagyszabású tervei az útfejlesztésekről és a megyei jogú városok felzárkóztatásáról. A visszavont állami beruházások a Modern Városok Program több tételét is érintik. Veszprém az egyik legnagyobb vesztese az alaptalan ígérgetéseknek, ahol már az időközi választások óta nem valósultak meg a remélt beruházások. A kormányfő csaknem 2000 milliárd forintnyi fejlesztést jelentett be, amelyeknek nem látni a finanszírozását.

Nagy vihart kavartak a Magyar Közlönyben július 29-én megjelent kormányhatározatok, amelyekben rengeteg, államilag támogatott beruházás megépítését vonta vissza a kabinet. A döntés azért is váltott ki döbbenetet, mert a döntéshozók korábban nagy dérrel-dúrral harangozták be többek között az M1-es és M7-es autópálya kibővítését, hogy aztán néhány héttel később visszamondják azokat. A kormányhatározatok több ponton érintik a Modern Városok Program beruházásait is, elsősorban az útépítéseket. Így például Kecskemét vagy Szombathely elkerülő útjainak megépítésétől is visszakozik a kormány, de a többi város úthálózatának fejlesztését is átgondolja. A cél az, hogy a költségvetés helyett minél inkább uniós forrásokat használjanak fel ezeknél a fejlesztéseknél, ám az nehézséget jelent, hogy az EU kizárólag az európai úthálózat elemeinek építéséhez járul hozzá, elkerülő utakhoz nem.

Tovább egyeztet az önkormányzat
Elkötelezettek vagyunk abban, hogy minden tervezett veszprémi fejlesztés megvalósuljon – írta Veszprém polgármestere egy korábbi nyilatkozatában. Porga Gyula úgy fogalmazott, az önkormányzat felveszi a kapcsolatot a Nemzetgazdasági Minisztériummal és további egyeztetéseket kezdeményez az érintett beruházásokról. Hozzátette, a város fejlesztéseire a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 11,5 milliárd forintot biztosít, valamint a kiemelten fontos útfejlesztésekre az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programon keresztül próbálnak forrásokat szerezni. A polgármester elmondása szerint a Modern Városok Program további beruházásainak előkészítése is folyamatban van.

A Modern Városok Programot még 2015-ben indította el Orbán Viktor miniszterelnök. Az intézkedéscsomag célja a megyei jogú városok felzárkóztatása, fejlesztése, ám a gyakorlatban csupán a vidéki lakosságot célzó impozáns kampányműsorról van szó. Ennek során a kormányfő látványos sajtótájékoztató keretében jelenti be a városi lakosságnak azokat a tervezett fejlesztéseket, amelyekben az adott önkormányzat polgármesterével korábban megállapodtak. A bejelentett beruházások között sok hasonlóság volt: minden városnál szerepelt egy új sportcsarnok vagy uszoda felhúzása, új ipari park létrehozása vagy a meglévő bővítése, útépítés, a település bekötése a gyorsforgalmi hálózatba, vagy éppen közös vasút- és buszállomás (ún. intermodiális csomópont) kialakítása.

A miniszterelnöki roadshow első állomása Sopronban volt 2015. március 25-én, abban az évben ezt még 12 másik követte Egertől kezdve Székesfehérváron át egészen Nagykanizsáig. 2016-ban pedig további 6 város került sorra, így a 23 megyei jogú város közül már csak négybe nem látogatott el Orbán. Sokatmondó, hogy a fideszes vezetésű Győr mellett pont az ellenzéki polgármesterek által irányított Szeged és Salgótarján, valamint Lázár János szülővárosa, Hódmezővásárhely vár még a kormányfői ígérethalmazra.

Sok város sopánkodhat a mostani döntés után, ám a legrosszabbul vélhetően Veszprém járt, ahol a 2014 utáni kormányzati ciklusban már két alkalommal is fűvel-fával kecsegtette a lakosságot a kormány, mégsem láttak belőle még egy forintnyi fejlesztést sem. A 2015-ös időközi országgyűlési választás kiéleződő kampányában a Fidesz jelöltje, Némedi Lajos, valamint a kormány is nagy ígéretekkel rukkolt elő: felmerült a városközpontban álló húszemeletes toronyház felújítása, a 8-as út Veszprémet elkerülő szakaszának megépítése, de kormányhatározat rendelkezett az évtizedek óta tervezett veszprémi uszodáról is. Ezzel szemben a független jelölt Kész Zoltán győzelme után egyik beruházás sem haladt előre. Miután idén májusban Orbán Viktor a Modern Városok Program keretében Veszprémbe látogatott, ismét felcsillant a remény, hogy változhat a helyzet. A sajtótájékoztatón szintén nagyszerű ígéretek hangoztak el: rendezik a szentkirályszabadjai repülőtér adósságát, új ipari park épül szakképzési központtal kiegészülve, felújítják a Csermák Antal Zeneiskolát, valamint a Petőfi Színház épületét is A sportlétesítményekkel kapcsolatban a miniszterelnök ígéretet tett a Veszprém Aréna bővítésére, a futballstadion felújítására, és természetesen a hőn óhajtott uszoda felépítésére is. Az úthálózat részeként két új kerékpárutat építenek Zirc és Csopak irányába, új völgyhíd épülhet és az uszoda kiszolgálásra új összekötő szakaszt terveznek a 8-as és a 82-es főút közé. Ugyanakkor a 2015-ös kampányban megígért déli elkerülő út ügyét egyelőre elhalasztotta a kormányfő.

A kormány visszakozáshulláma a dunántúli megyeszékhelyet is érzékenyen érintette: visszavonták ugyanis az aranyosvölgyi viadukt, valamint a 8-as és a 82-es út közötti összekötő szakasz állami támogatását. Teljesen meg vagyunk rökönyödve a városban – nyilatkozta lapunknak Kész Zoltán. A veszprémi országgyűlési képviselő szerint az összekötő szakasz ügye duplán fajsúlyos, hiszen a veszprémi úthálózat tehermentesítése mellett ez az út vezetne a Modern Városok Programban meghirdetett új uszodához és jégcsarnokhoz. Út híján ezek az épületek pusztán a mezőre épülnének, így megkérdőjeleződik a sportlétesítmények ígérete is. A 2. számú völgyhíd elmaradása azért súlyos csapás, mert ez északi irányba vezette volna el a városon áthaladó autóforgalmat. Déli irányban a 8-as főút veszprémi szakaszának négysávosítása, vagy a déli elkerülő út megépítése jelentett volna megoldást, ám ezek végül bele sem kerültek az ígérethalomba. A képviselő szerint érzékeny pontot jelent még az M7-es autópálya sávszélesítésének elmaradása, bár ez inkább a megyéhez és nem a városhoz kötődik.

A hirtelen veszprémi visszakozás okait Kész egyszerre látja a városon belül, valamint országos szinten. Egyrészt az országos pártvezetés nem elégedett a veszprémi Fidesz-iroda teljesítményével. Túl vannak egy elveszített választáson, a fideszes alpolgármesterrel szemben felmerült korrupciós vádakról pedig az egész város beszél. Mindezek mellett egyébként is csekély a pártszervezet lobbitevékenysége.. Másrészt azonban országos szinten is látható az állami vezetés kapkodása, amelyre jó példa az M1-M7 sávbővítésének váratlan bejelentése, majd még váratlanabb visszavonása. Kész szerint a fejlesztések elmaradásával a közlekedés továbbra is megoldatlan, az említett beruházásokat nem most, hanem 5-10 évvel korábban kellett volna megcsinálni. A képviselő arra is figyelmeztet, hogy a kapkodások láttán már a lakosság körében is nagy az elégedetlenség. A 2006 óta napirenden lévő vízi létesítményt már csak délibáb-uszodának nevezi a népnyelv, a jól csengő ígéreteket pedig nem veszik komolyan az emberek.

Bár Veszprém helyzete különlegesen balszerencsés a 2015-ös kampány elmaradt ígéretei után, nem csak az ő kárára döntött a kormány. Kecskeméten például mégse fogják négysávossá bővíteni az 52-es főút M5-ös autópálya és Kecskemét, Nagykörút közötti szakaszát, de ugyanígy Szombathelyen sem támogatja a kormány a várost elkerülő utak teljes körű előkészítését.

Több jel is arra utal, hogy a kormány nem gondolta át megfelelően a Modern Városok Programban meghirdetett fejlesztések finanszírozását. A veszprémi országjáráson májusban Orbán még kedélyesen viccelődött ezen: „nem merem összeadni, mert akkor a holnapi kormányülésen Varga miniszter úr lehet, hogy a kardjába dől”. Időközben mások összeadták, például a Heti Válasz újságírója, aki a teljes összeg helyett csak a 2015-ös évben megígért városi beruházások költségeit becsülte meg. A szám így is 1300-1500 milliárd forintra rúg, ami elképzelhetetlenül magas – összehasonlításképpen, a KSH első becslései szerint nagyjából ugyanennyit, 1400 milliárd forintnyi uniós támogatást juttattak Magyarországnak az elmúlt évben. Hasonló számokról beszél Csepreghy Nándor miniszterhelyettes a Portfolionak adott interjújában: ott a teljes projekt büdzséjét 1500-1700 milliárd forintra taksálja, ám arra ő sem tudott válaszolni, hogy pontosan milyen forrásokból fognak megvalósulni a fejlesztések. Az sem világos, hogy a beruházásokat milyen arányban fogják uniós támogatásokból finanszírozni és a központi költségvetésre terhelni. Az ominózus július 29-i Magyar Közlönyben nem csak a beruházások visszavonásáról döntött a kormány, hanem azt is kikötötte, hogy a Modern Városok Programból mindent, amit csak tudnak, uniós forrásokból valósítsanak meg.

A Népszavának múlt héten nyilatkozó Ceglédi Zoltán politikai elemző szerint Orbán Viktor arra használta fel a Modern Városok Programot, hogy az országot járva kampányoljon, helyben erősítse a Fidesz támogatottságát. A fejlesztések bejelentésével ezt az előnyt már megszerezték, a visszavonást pedig nem fogják terjeszteni a saját médiájukban, mondta Ceglédi. Így könnyen lehet, hogy a Modern Városok Program alapvető célja nem is a beruházások elkészülése, hanem azok bejelentése volt – legalábbis erre utal, hogy még a kormány sem rendelkezik pontos adatokkal a költségeket illetően.

Forrás: Népszava


Nem tudnak elmenekülni a civilek

Miután a szíriai lázadóknak sikerült áttörniük a damaszkuszi kormányerők ostromgyűrűjét, nem akarnak megállni, s teljes Aleppót be akarják venni. „A város felszabadításának egy új fázisát jelentjük be” – közölte a dzsihadisták által vezetett szövetség, a Dzsais al-Fath egy közleményben. Megkétszerezik az itt harcoló fegyveresek számát.

Előzőleg az iszlamista Ahrar al-Sam milícia a Twitteren azt közölte, hogy a lázadók felfoglalták Ramussza nevű negyedet Aleppo déli részén, ezzel sikerült áttörniük a kormánycsapatok blokádját.

A londoni székhelyű Szíria megfigyelő központ szerint az ostromgyűrű áttörése ellenére egyetlen polgári személy sem tudott elmenekülni a városból, mert a szabaddá vált délnyugat felé vezető út túlságosan nagy veszélyeket rejt magában. Becslések szerint akár 1,2 millióra is tehető azok száma, akik a városban rekedtek.(Korábbi jelentések 300 ezer civilről szóltak.)

Szakértők rámutatnak, hogy a gyűrű áttörése új szakasz a polgárháborúban. Az Oroszország és Irán által támogatott kormányerők számára eleve súlyos csapással ér fel az új helyzet a hadszíntéren, minden jel arra vallott, hogy az orosz légicsapások által segített, Bassár el-Aszad elnök által fémjelzett kormánycsapatok, lassan, de biztosan urai lesznek a helyzetnek. Az új fejlemény azonban mindenkit váratlanul ért.

Aleppo elvesztése mindkét fél számára súlyos csapással érne fel, ezért is dúlnak olyan elkeseredett harcok a térségben. Az események minden nemzetközi szereplő számára feladják a leckét, hogyan viselkedjenek, kit támogassanak. Moszkva és Washington nem azonos oldalon áll a szíriai konfliktusnak. A Kreml a szíriai kormányt támogatja, az amerikaiak viszont a mérsékeltnek mondott lázadókat, s ezúttal Aleppo ostromáért egyesítették erejüket az iszlám radikálisok és a mérsékeltebb erők. Washington számára ezért veszélyes lenne most nyíltan a lázadók mögé állni. Az Egyesült Államok ezért semleges álláspontot foglal majd el, egyik felet sem támogatja majd nyíltani. Ami Oroszországot illeti, ez esetben egyszerűbb a képlet, hiszen Moszkva eddig is nyíltan Aszad erői mellé állt.

Szerző