Egyre több embert fordítanak vissza a német határon

 Németországban egyre több belépésre jelentkező embert fordít vissza a határellenőrzést végző szövetségi rendőrség, és a kitoloncolások száma is emelkedik kedden ismertetett kormányzati adatok szerint.

A Neue Osnabrücker Zeitung című lap a szövetségi parlament (Bundestag) nagyobbik ellenzéki pártja, a Baloldal írásbeli kérdésére adott kormányzati válaszról készített összeállításban kiemelte, hogy 2016 első fél évében 13 324 embertől tagadták meg a belépést a határon vagy repülőtéren, ami 50 százalékos emelkedés a tavaly egész évben regisztrált 8913 esethez képest.

A legtöbb embert - 10 629-et - a német-osztrák határon fordítottak vissza. A Franciaországgal közös határon 240, a Hollandiával közös határon 118 embertől tagadták meg a belépést, repülőtéri határterületekről pedig 2030 embert nem engedtek be Németországba.

A visszautasítottak legnagyobb csoportja nagyjából 25 százalékos részaránnyal afgán állampolgár volt, utánuk a szíriaiak, az irakiak, az irániak és az albánok csoportja következik.

A január-júniusi időszakban 13 743 jogosulatlan menedékkérőt toloncoltak ki az országból. Tavaly egész évben 20 888, 2014-ben pedig 10 884 embert toloncoltak ki Németországból. Az idén a kitoloncoltak 75 százalékát a nyugat-balkáni térségbe szállították vissza.

A szövetségi belügyminisztérium kimutatása alapján az önkéntes hazatérési programok révén távozók száma is emelkedik. Az első fél évben 30 553 elutasított menedékkérő költözött haza ilyen programok támogatásával. A legnagyobb csoportot 9349 fővel az albánok alkotják, de iraki és afganisztáni állampolgárok is nagyobb számban - 3322, illetve 2305 fő - tértek haza önként. Tavaly egész évben 37 220 jogosulatlan menedékkérő távozott önkéntesen Németországból.

Szerző

Madrid: a harmadik választás sem hozna megoldást

Ha harmadszor is megismételnék a parlamenti választásokat Spanyolországban, ismét maradna a patthelyzet, derült ki az El País című lapban közzétett friss felmérésből.

A CIS közvéleménykutató adatai szerint az újabb voksoláson is a konzervatív Néppárt (PP) végezne az első helyen, a szavazatok 32,5 százalékát szerezné meg, hajszállal kevesebbet, mint június 26-án. A szocialisták majd tíz ponttal lemaradva, 23,1 százalékot érnének el, s a PP-vel szembeni kemény fellépésük nyomán a júniusi 22,7 százalékhoz képest csak alig-alig tudnák növelni támogatottságukat. A radikális baloldali Unidos Podemos népszerűsége viszont visszaesne a júniusi 21,1 százalékhoz képest, legközelebb csak 19,6 százalék szavazna a választási szövetségre, a kis katalán középpárt, a Ciudadans is tovább csúszna lefelé, már csak 12 százalék voksolna rájuk.

A felmérésből az derül ki, hogy a nagy szavazói tömbök kitartanak választásuk mellett, a nagy pártok szavazói több mint 80 százalékban úgy nyilatkoztak, nem változtatnának a voksukon. Azaz, számottevően nem módosulnának az erőviszonyok, így nem sok értelme lenne harmadszor is urnákhoz szólítani a spanyolországi választókat.

Szerző

Száz halott Etiópiában

Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet adatai szerint már száz körül jár az Etiópiában kirobbant tüntetéshullám áldozatainak száma. A legsúlyosabb összecsapások helyszíne – jelentette a BBC – az afrikai ország északi részén található Bahir Dar városa, ahol mintegy 30 halottat követeltek a rendőrséggel történt összecsapások.

A tiltakozások fő kiváltó oka két tartomány, Oromia és Amhara mind kilátástalanabb gazdasági helyzete. E két régió még az elmaradottnak számító afrikai államban is kirívóan szegény, az életszínvonal jócskán elmarad a főváros, Addisz Abeba környékéhez képest. A sorozatos demonstrációkra a rendfenntartó erők egyre keményebb választ adtak, az Amnesty International beszámolója szerint éles lőszert vetettek be a felvonulók ellen. A kormány illetékesei szerint azonban „belső és bizonyos külhoni ellenségek, illetve a szociális média aktivistái” okolhatók a történtekért. A tüntetők letartóztatása az erőszak elharapódzásának megakadályozását szolgálta – magyarázta az eseményeket a kormány szócsövének tekintett Fana Broadcasting Corporation (FBC) hírügynökség. Az Addisz Abeba legjelentősebb szövetségesének tartott Egyesült Államok egyelőre eddig csupán nyilatkozatokkal reagált a történtekre: Washington „mély aggodalmának” adott hangot az erőszakcselekmények miatt, ugyanakkor a Fehér Ház fontosnak nyilvánította azt is, hogy ne csorbuljanak a tüntetők emberi jogai.

Szerző