Iskolakezdés - Nagyon alsó hangon 15 ezer forintért

Publikálás dátuma
2016.08.09. 18:37
Illusztráció/Thinkstock
Három hét múlva becsengetnek, a szülőknek idén is több tízezer forintos költségekkel kell számolniuk a tanszerek beszerzésénél, sok családnak ez komoly anyagi gondokat okoz. Egy friss felmérés szerint egy gyerekre átlagosan minimum 10-20 ezer forint közötti összegeket költenek. Ugyanakkor a szülők támogatásokat is igényelhetnek, valamint a munkaadó is segíthet.

Nem olcsó dolog az iskolakezdés, s bár a családok már a nyár eleji beiratkozáskor megkapták a szükséges eszközlistát, a leendő elsősök szülei közül sokan csak augusztusban szembesülnek azzal, hogy hirtelen több tízezer forintot is ki kell adniuk. Bár a lista intézményenként eltérő lehet, az alapfelszerelések mindenhol ugyanazok. A bevásárlóközpontokban a nyár utolsó hónapjában szinte minden az iskolakezdésről szól, de a különböző iskolaszerek széles kínálata általában már július végén megjelent a polcokon. Az igazi nagy roham az utolsó hetekben, általában augusztus 20. után szokott kezdődni.

Növekvő kiadások

Az iskolaszerek vásárlása alkalmával egy család egy gyermekre átlagosan 10 és 20 ezer forint közötti összeget költ el, ám ha iskolatáskára is szükség van, ez akár a duplájára is nőhet - áll a REGIO Játék friss felmérésében. Az online kutatás során összesen 1135, 6 és 14 év közötti gyermekkel rendelkező szülőt kérdeztek meg a tanévkezdéshez kapcsolódó teendőkről és kiadásokról. Kiderült: ez nagyjából egybevág a Központi Statisztikai Hivatal tavaly szeptemberben publikált adataival, melyek szerint augusztusban és szeptemberben az évi átlagot jelentő 10,8 ezer forintról 16,2 ezer forintra növekszik a háztartások iskoláztatási kiadása. Az összegek természetesen a gyerekszámtól függően változnak, az egy iskolás gyermeket nevelők körében a kiadások mintegy 38 ezer forintot tettek ki; minél több gyerek van egy háztartásban, egy főre annál kevesebb jut az iskolakezdési kiadásokra. Mindez persze a család anyagi helyzetétől is függ: a Provident Pénzügyi Zrt. ügyfelei között végzett kutatása szerint válaszadók negyede számára komoly anyagi gondot okoz az iskolakezdés; 46 százalékuk válaszolta azt, hogy "csak kissé" megterhelő, harmaduknak egyáltalán nem jelent problémát a többletköltségek kifizetése.

Az iskolában kell kérelmezni!

Az iskoláskorú gyerekeket nevelő családok kedvezményekben is részesülhetnek, az alsó tagozatosok pedig ingyen kapják a tankönyveket. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, vagyis mintegy 700 ezer kisdiák számára a tankönyvek mellett minden taneszköz - a vonalzótól a tornafelszerelésig - ingyenesen jár, azokat az intézményeknek kell biztosítaniuk.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló kormányrendelet azt is kimondja: az intézményekben a kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint a szülő nyilatkozhat úgy, hogy nem tud fizetni, ebben az esetben az iskolának, jobban mondva a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak kell állnia a költségeket. A köznevelési törvény szerint ,,a tanuló joga, hogy családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a törvényben meghatározott, a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól". A kedvezményeket az iskolában, lehetőleg írásban kell kérelmezni.

A munkáltató is segíthet

Annak, hogy sok család augusztus végére hagyja az iskolai eszközök beszerzését, a legtöbb esetben anyagi okai vannak. sokan ilyenkor kapják kézhez a munkáltatójuktól az iskolakezdési utalványokat. Az iskolakezdési támogatást mindkét szülő megkaphatja a gyerek után, mértéke gyerekenként 33 300 forint. Az utalványt a tanév első napját megelőző 60. naptól év végéig biztosíthatja a munkáltató a munkavállalójának vagy társas vállalkozás a személyesen közreműködő tagjának. A speciálisan erre a célra szóló utalványok a törvényi feltételeknek megfelelően tankönyv, taneszköz, ruházat termékkörökre használhatók fel.

- A támogatás alapvető fontosságú, hiszen a családok több mint felénél ilyenkor 10-30 százalékkal nőnek a havi kiadások, minden ötödik szülőnél pedig 30-50 százalékkal is megdobhatja a havi költségvetést a tanévre való felkészülés - mondta Gyaraki Dávid, a REGIO Játék marketingvezetője.

Állami hozzájárulás

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok 5800 forintos Erzsébet-utalványt kapnak augusztus végéig, ezzel is enyhítve a kiadásokat - mondta Novák Katalin. A család-és ifjúságügyért felelős államtitkár a Magyar Időknek. A nyár utolsó hónapjában minden család megkapja a szeptemberben esedékes családi pótlékot, GYET-et, illetve a GYES-t, ami egy nagycsalád esetében (3 gyermek felett) 50-80 ezer plusz forintot jelent. A kormány ezen intézkedését Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke korábban "nagyon csúnya dolognak" nevezte, szerinte a kabinet jó szándéka visszafelé sülhet el azzal, hogy előre odaadják az amúgy is járó támogatást - szeptemberben ugyanis így nem kapnak pénzt, ami "szociális nonszensz".

Néhány tipp a vásárláshoz

- Bár sokan szeretik egy helyen letudni a vásárlást, érdemes körülnézni a különböző boltokban, bevásárlóközpontokban, és összehasonlítani az árakat

- Nem biztos, hogy a gyereknek már az első tanítási napon mindenre szüksége lesz; több tanszert érdemes lehet kicsit később beszerezni, amikhez a leárazások alkalmával olcsóbban is hozzájuthatunk

- A tanszerlistán akadhat olyan tétel is, amit akár másoktól is kölcsönkérhetünk, valamint érdemes körbekérdezni az ismerősök körében, nem maradt-e olyan tanszerük, ami az ő gyerekeiknek már nem kell, így "megörökölhetők"

- Csábítóak az éppen aktuális divatnak megfelelő termékek, de sokat spórolhatunk, ha az egyszerűbb füzetekkel, tollakkal is beérjük. Egy egyszerűbb spirálfüzetet lehet kapni 50-60 forinttól, a "menő" mesefigurás termékek akár háromezer forintba is kerülhetnek. A füzetek többsége ráadásul sok esetben ártól függetlenül azonos minőségű, 80 grammos papírból készül, csak a borítójuk más, így lényegében azt kell megfizetni.

Jótékony önkormányzatok
Szeptemberhez közeledve a tanévkezdéshez nyújt segítséget Budapest VIII. kerületének önkormányzat az első évfolyamos józsefvárosi kisdiákok szüleinek: 5000 forint értékben vehetnek át iskolakezdési utalványt augusztus 9-től a Polgármesteri Hivatalban. Az önkormányzat közlése szerint az utalványok 2016. december 31. napjáig használhatók fel, így a későbbiekben is hasznosak lehetnek, ha netán már minden szükséges eszközt és felszerelést megvásároltak. Az utalványokat kizárólag a gyermek törvényes képviselője, akadályoztatása esetén meghatalmazottja veheti át, az érintetteknek postai úton kiküldött meghatalmazás kitöltésével. A gyermek abban az esetben is jogosult a támogatásra - iskolalátogatási igazolás bemutatása mellett -, ha nem kerületi intézménybe jár.
Óvoda és iskolakezdési támogatással segíti a családokat Balatonföldvár is. Az óvodások 10, míg az általános iskolások és családjaik gyermekenként 12 ezer forint támogatásban részesülhetnek. Az összegre a balatonföldvári lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezők, életvitelszerűen a településen élő szülők jogosultak.

Szerző
Frissítve: 2016.08.09. 22:35

Sok hajléktalan és egyre több üres lakás - Ezt így hogy?

Publikálás dátuma
2016.08.09. 16:39
Népszava fotó/Illusztráció
Tovább nőtt az üres lakások aránya Magyarországon, a 2001-es 9,2 százalék, illetve a 2011-es 10,9 százalék után tavaly elérte a 12,7 százalékot, számuk mintegy 560 ezer volt - adja hírül a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai alapján az MTI. 

A hajléktalanok számszerű adatairól nincsenek információink, civil szervezetek időnként megpróbálják őket megszámolni, de ez csak részben sikerülhet, a hatóságoktól való félelem miatt ugyanis sokan rejtőzködve próbálnak túlélni. Aki azonban nyitott szemmel jár, akár csak a főváros belső kerületeiben, minden bizonnyal úgy érzékeli, hogy a populáció növekszik.  

Margitot, Gyulát és a 3 gyereket utcára rakták
Margitot, Gyulát és az általuk nevelt három gyereket három nappal azelőtt értesítette a végrehajtó a lakáskiürítésről, hogy el kellett hagyniuk azt a székesfehérvári önkormányzati bérlakást, ahova néhány hónapja költöztek. Az önkormányzat egy telepfelszámolási program keretében költöztette át a családot.  Székesfehérváron Margitékon kívül is még sok hasonló helyzetben lévő család él - adja hírül A Város Mindenkié civil szervezet. A székesfehérvári gondokról lapunk is írt.

Az üres ingatlanok csaknem fele ötezer lakosnál kisebb népességű településeken található, ahol a lakáspiaci kereslet hiánya a hasznosítás legfőbb akadálya - mondta el a felmérést ismertető keddi budapesti sajtótájékoztatón Székely Gáborné, a KSH lakásstatisztikai osztályának vezetője. A magyarországi lakásviszonyokat vizsgáló, tavaly október-novemberben készült reprezentatív felmérés adatai szerint Magyarországon 2,7 millió lakóépületben 4,4 millió lakás található, kevéssel több a négy évvel korábbinál. Az otthonok átlagos alapterülete 80 négyzetméter, fenntartásuk havi költsége 40 ezer forint.

Pszichiátriai kezelés alatt álló gyerekeket lakoltattak ki
Az eset még tél előtt, közvetlenül a kilakoltatási moratórium életbe lépése előtt történt Budapesten: a Kőbányai Önkormányzat egy héttel a téli kilakoltatási moratórium kezdete előtt utcára tett egy háromgyermekes családot. A három gyerek közül kettő súlyos pszichiátriai beteg egy korábbi családi tragédia miatt, folyamatos kezelés alatt állnak. Az anya, akit most kilakoltattak, a folyamatos felügyeletre szoruló gyerekeket egyedül neveli, ezért nem tud elmenni dolgozni, és nem tud piaci alapú albérletet megfizetni. Magyarországon törvény tiltja, hogy pusztán anyagi okok miatt (például hogy a szülő nem tudja fizetni a lakhatásukat) emeljenek ki gyermekeket a családjukból- hívja fel a figyelmet az AVM.

A felmérés 516 településen csaknem tízezer háztartás közreműködésével készült, még a lakáspolitikai intézkedések tavaly év végi bejelentése előtt, így az eredményekben az azóta bekövetkezett változások hatása még nem jelenik meg - közölte Németh Zsolt, a KSH társadalomstatisztikai elnökhelyettese. Az adatok szerint az üres lakások aránya Budapesten és Közép-Magyarországon a legalacsonyabb, nem éri el a 7 százalékot. Az országos átlag alatti a mutató Közép-Dunántúlon, az ország többi régiójában viszont 15 százalék fölötti, Észak-Magyarországon pedig a 18 százalékot is meghaladja.

A felmérés idején a lakások 9 százalékában laktak bérlők, 6 százalék magánlakást bérelt, 3 százalék élt önkormányzati bérleményben. Budapesten a bérelt magánlakások aránya meghaladta a 10 százalékot, az önkormányzati bérlakásoké pedig 6 százalék körül volt. Székely Gáborné kiemelte, jellemzően a nagyon alacsony, illetve a nagyon magas jövedelműek bérelnek magánlakásokat. A lakások 39 százalékában elégedettek maradéktalanul a lakók az ingatlan minőségével. Az otthonok 37 százalékában volt ugyan felújítás, de továbbiakat tartanak szükségesnek az ott élők, és 24 százalék az az arány, ahol bár szükséges lenne, de nem történt felújítás a elmúlt tíz évben.

Megjelent a kilakoltatás-ellenes "kisokos"
Megjelent A Város Mindenkié kisokosa, amelynek célja, hogy minél több kilakoltatást lehessen megakadályozni. A kisokosban jogi és érdekvédelmi információkat adunk a kilakoltatás menetéről és a megelőzés módjairól a lakásvesztés veszélyében élő embereknek- olvasható az Utcajogász blogon. Rendkívül fontos ugyanis, hogy mindenki tisztában legyen a jogaival, és persze a kötelezettségeivel is. Minél előbb kér jogi segítséget a bajban lévő, annál valószínűbb, hogy sikerül megőrizni a lakhatást. Az un. kisokos a segítséget nyújtó szervezetek listáját is tartalmazza.

A nem elfogadható minőségű lakások aránya 2003 óta 15-ről 8 százalékra csökkent, ezeknek az ingatlanoknak a száma 320 ezerre becsülhető. Csaknem felük községekben van, lakóik között nagyobb arányban fordulnak elő alacsony státuszú, illetve többgyermekes családok. Ugyanakkor 140 ezerrel 440 ezerre nőtt a dupla komfortos lakások száma, arányuk pedig 8-ról 12 százalékra emelkedett 2003 és 2015 között. 

A lakások mintegy 7 százalékára jellemző a túlzsúfoltság, ez az arány kisebb a korábbinál, a tágas lakások aránya viszont 21-ről 28 százalékra nőtt. Az önkormányzati lakások 27 százaléka, a nagycsaládosok lakásainak 38 százaléka túlzsúfolt. A háztartások legalacsonyabb jövedelmű 10 százalékában a családok egyharmada él szűkös lakásban. A 2005 óta eltelt tíz évben elvégzett felújítások között a nyílászárók cseréje mintegy 690 ezer lakóépület 1,2 millió lakását érintette. A falak tatarozása, illetve külső hőszigetelése 520 ezer lakóépületben készült el, ezekben 980 ezer lakás van. A lakótelep-felújítási programok eredményeképpen 2015-ben a lakótelepi lakások 36 százaléka felújított épületben volt.

Egy átlagos lakás fenntartásának havi költsége 2015-ben mintegy 40 ezer forint volt. A lakásfenntartás a háztartások jövedelmének átlagosan 22 százalékát tette ki; ez az arány 2003-ban ugyanennyi volt, 2010-re 25 százalék fölé emelkedett, ekkor volt a legmagasabb, majd a rezsicsökkentések hatására folyamatosan csökkent. Az adatok szerint az összes háztartás 12 százaléka számolt be arról, hogy van lakáscélú megtakarítása, ugyanakkor a legmagasabb jövedelmi tizedben csaknem minden negyedik családnak van lakáscélra szánt megtakarítása.

Mindenkinek laknia kell valahol
Város Mindenkié 2016. október 8-án szombaton 15 órától új névvel és megújult lendülettel szervezi meg a korábban Üres Lakások Menete néven ismert felvonulást, amiben minél több szervezet és állampolgár aktív és tömeges részvételére számítanak.  
Tavaly ősszel csaknem háromszáz ember tüntetett a méltó megélhetésért és a megfizethető lakhatásért a Magyar Szegénységellenes Hálózattal és A Város Mindenkié (AVM) csoporttal a budapesti VIII. kerületben. A 2015-ös, az ötödik alkalommal megtartott menet "aktualitását," az adta,  hogy az előző napokban  Józsefvárosból több rászoruló családot lakoltattak ki, köztük súlyosan beteg embereket és kiskorú gyermekeket.

Szerző

Hatavanhat bírság a jegybanki alapítványoknak

 A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB)  az MNB Pallas Athéné alapítványaira 66 ügyben 84 millió forint bírságot szabott ki - közölték az alapítványok.

A több mint ezer szerződésállományból 112 szerződést vizsgált a Közbeszerzési Döntőbizottság az alapítványok saját kezdeményezésére és az ügyészség indítványára, ebből a KBD  66 ügyben szabott ki büntetést.

A Pallas Athéné alapítványok az Alkotmánybíróság döntése után május 13-án önként kérték a Közbeszerzési Döntőbizottságot, hogy vizsgálja meg az alapítványok szerződéseit.

A KBD megállapította, hogy az alapítványok által létrehozott három cég piaci alapon végzi a tevekénységét a nyereség realizálása érdekében, így nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá - tájékoztat az alapítványok közleménye.
Az alapítványok a hatóságok döntéseit tudomásul veszik, hiszen az az Alkotmánybíróság döntését követően kialakult új jogi helyzet következménye. Az alapítványok a 8 millió forint feletti beszerzéseikre közbeszerzést írnak ki.

Hangsúlyozták, a vizsgáltatok gyors befejezésével újra az oktatási, értékteremtő szakmai munkára összpontosíthatnak, és felidézték, hogy eddig már több mint 800 oktatási és kutatási támogatásról hoztak határozatot.

Szerző