A kormány szeptember elsejétől a feje tetejére állítja a szakképzést, az új rendszerhez szükséges módosítások dokumentumait azonban csak mostanában, a tanítás megkezdése előtt egy hónappal kezdték el megjelentetni. Az átalakításokat lényegében széleskörű egyeztetés nélkül vezénylik le, igaz, az új szabályozásokhoz szükséges rendeletmódosítás véleményezésére nagyvonalúan két napot határoztak meg - ez azonban a nyári szabadságolások közepén annyit tesz, mintha semmit sem adtak volna.
Az ősztől életbe lépő változtatásokat azzal kezdik, hogy az eddigi iskolatípusokat átalakítják, átnevezik: a szakközépiskolák szakgimnáziumok, a szakiskolák pedig szakközépiskolák lesznek. Hónapokig ez volt az egyik legkonkrétabb információ amellett, hogy a közismereti óraszámokat is radikálisan, mintegy 600 órával lecsökkentenék a szakgimnáziumokban az eddigi szakközépiskolai óraszámokhoz képest. Ez nemcsak a jelenlegi nemzeti alaptanterv teljesítését, de a diákok pályamódosítását is lehetetlenné teszi.
Az óraszámokkal kapcsolatban azonban továbbra sincsenek végleges döntések, a szakmai kerettantervek és közismereti kerettantervek óraterve jelenleg csak munkaanyagként ismert - írta augusztusi hírlevelében a Civil Közoktatási Platform (CKP). A tervek szerint például heti hat közismereti órájuk lenne a 9-11. évfolyamon tanulóknak, szakértők szerint ilyen alacsony óraszámok mellett nem lehet a diákokat felkészíteni az érettségire. Ugyanakkor maguk a közismereti és a szakmai alapozó tárgyak kerettantervei még munkaanyag formájában sem ismertek - figyelmeztetett a CKP, hozzátéve: ezek nélkül hivatalosan meg se kezdődhet a tanítás.
Vagyis továbbra sem biztos, miből hány órát kell majd tanítani, a tartalomról pedig még fogalmuk sincs az iskoláknak, tanároknak - három hónappal a tanévkezdés előtt. A Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) Szakképzési Kollégiumnak elnöke úgy véli, a kormány a tanárok áldozatkészségére támaszkodik majd, akik szerinte mindent el fognak követni azért, hogy még a kaotikus viszonyok közepette is használható tudást adjanak át tanítványaiknak. Szenes György lapunknak elmondta: ma már azt is eredménynek tartaná, ha a változtatásokat, a kerettantervek bevezetését legalább egy évvel elhalasztaná a kormány, pedig az egész koncepciót "úgy, ahogy van" elutasítja.
Mint arról lapunk is beszámolt, múlt kedden az Emberi Erőforrások Minisztériuma elérhetővé tette azt a rendeletmódosítást, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a pedagógusok bizonyos mértékig eltérhessenek a kerettantervektől. Az elhagyható ismeretanyagokkal kapcsolatban az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) dolgoz majd ki ajánlásokat (ezek törvényességéhez volt szükség rendeletmódosításra), az ígéretek szerint ezek is csak augusztus közepére készülnek el. Maga a rendelet azonban nem fogalmaz egyértelműen: egyrészt a szöveg értelmében a tanárok gyakorlatilag bármit megváltoztathatnak, csak a nemzeti alaptanterv (nat) részei kötelezőek, másrészt nem mondja ki, hogy csak az OFI ajánlásait figyelembe véve lehet eltérni a kerettantervektől. A Civil Közoktatási Platform pedig arra mutatott rá: nem világos, hogy mindez hogyan lesz értelmezhető a szakgimnáziumokra, ahol az óraszámok csökkentésével nem lehet előírni a nat kötelezőségét. "Bár a CKP üdvözli a tanári autonómia irányába tett lépést, véleményünk szerint a tartalmi szabályozás és a kapcsolódó előírások (pl. a tanfelügyelet, a tankönyvszabályozás) átfogó, szakmai egyeztetéssel kísért áttekintése lenne szükséges a valódi változásokhoz" - írták.
Az MPT korábban tartalmas szakmai anyagban kifogásolta a terveket, egyben arra kérte a kormányt, mondjon le a szakközépiskolák és a szakgimnáziumok bevezetéséről, a szakképzés szükséges modernizációjának tervét pedig a szakma képviselőivel tárgyalják újra. A Pedagógusok Szakszervezete közleményben szólította fel a kabinetet arra, hogy legalább egy évvel halassza el a kerettantervek bevezetését. Még a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is bírálta a terveket, az átalakítások bevezetésének elhalasztását kérve. Semmilyen jel nem utal arra, hogy a kormány akár csak fontolóra vette volna a szakmai kifogásokat, a nem megfelelően előkészített, társadalmi egyeztetés nélküli változások életbe lépnek szeptembertől. Pedig Szenes György szerint épp a nagy sietségnek nincs semmilyen szakmai indoka.
"A helyi tanterveket is már régen meg kellett volna írni, jóváhagyni, a jelenlegi helyzetben ez lehetetlen. Egy normális országban jóváhagyott tanterv nélkül nem lehetne tanítani" - fogalmazott Szenes. A kormány azt ígéri, a kerettantervek napokon belül elérhetővé válnak; vagyis a tantestületeknek lesz két hetük arra, hogy felkészüljenek. Szenes szerint ez teljesen abszurd. "Az új, komplex természettudományos tantárgy (amelynek keretében összevontan oktatják majd a fizikát, a kémiát, a biológiát és a földrajzot - a szerk.) esetében ráadásul nincs gyakorlat, nincsenek tankönyvek sem. Erre komoly felkészülés kellene, amit egy-két hónap alatt sem lehet megoldani. Rendszerszinten a normális átfutási idő minimum két év" - állítja a szakértő. Mindez a továbbtanulás szempontjából is aggályos, nem tudni, a megváltozott tantárgyak és követelmények miként jelennek meg a felvételi pontszámok számításánál.
