Tudta? Megint hazudnak

Nagyon is hatásos a kampány, amelyet valójában a törvényi megfogalmazásba teljességgel beillően politikai hirdetések formájában, közpénzből finanszírozva folytat az Orbán-kormány. Az állami és kormányközeli médiából már hetek óta ömlik a gyűlölet, pedig csak szombaton kezdődik a hivatalos kampányidőszak, ám a nyilvánvaló jogszabály-sértés ellen egyetlen illetékes hatóság sem lép fel.

A választási eljárásról szóló törvény szerint: "kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a plakát, jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés, politikai reklám és politikai hirdetés, választási gyűlés." Továbbá: "A politikai hirdetés az ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom."

Ehhez képest a kormányzati médiakamapányok a kabinet és a Fidesz szerint nem is minősülnek kampánynak, vagy politikai hirdetésnek, ezzel szemben "tájékoztatásnak", vagy - sőt - társadalmi célú hirdetésnek. Az október 2-i népszavazás előtti ötvenedik naptól kezdődően, azaz szombattól sugározhatnak ingyenesen politikai reklámot az állami és a kereskedelmi rádiók, valamint televíziók. A nyomtatott és az internetes sajtó számára ugyancsak ekkor nyílik meg a lehetőség arra, hogy politikai hirdetést tegyen közzé az Állami Számvevőszéknél előzetesen bejelentett tarifa alapján, ahogyan az elektronikus médiumok is jelezhetik, ha ingyen műsoridőt szánnak ezekre a reklámokra. Egyelőre csak az ATV jelezte, hogy kész erre. Ugyanakkor az írott és internetes sajtó szinte valamennyi fontosabb szereplője vállalta, hogy az ÁSZ-hoz bejelentett tarifája alapján kész kampányhirdetések közzétételére, nem mintha a kormány "tájékoztatási eszközeit", így a szlogeneket és kampányelemeket jelképes összegért nyilván megvásárló Fidesz politikai hirdetéseire lehetne számítani ebben a kampányban.

Mindeközben az állami és a kormányközeli médiából már hetek óta ömlik a kvótareferendumra felkészítő "tájékoztatás", amelynek adóforintokból fedezett költségeiről majd csak utólag ad, ha egyáltalán ad valódi "tájékoztatást" a kabinet. Lapunk ugyanakkor megírta, a hivatalos népszavazási mozgósításra szánt összeg már idáig elérheti a 7 milliárd forintot, miközben a referendum lebonyolítása 4,3 milliárd forint lesz. További 40 millió forinttal növelték meg azt a 3 milliárdos keretszerződést, amiből Rogán Antal szomszédjának, Csetényi Csabának az érdekeltségei végzik a kvótaellenes népszavazás tájékoztató kampányát - tudta meg eközben a Magyar Nemzet. A lap szerint azt nem tudni, hogy eddig mire és mennyit költöttek annak ellenére, hogy az adatvédelmi hatóság vezetője szerint ez közérdekű adat lenne.

Az összegből fizetik persze a kabinet egyéb, központi reklámjait is, de azokat a "tájékoztatásokat" és "társadalmi célú hirdetéseket" is, amelyek a népszavazáson a "nemmel" történő voksolásra buzdítanak, azaz a kormány és a Fidesz politikai programjának megfelelő voksolásra. Eközben az is kiderült: a minisztériumok 7 hónap alatt 7,2 milliárd forintot költöttek kampányra és propagandára, ebben az összegben nincs is benne a Miniszterelnökség és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A közvélemény nyilván alaposan tájékoztatva érzi magát, s noha voltak erre vonatkozó ellenzéki és civil kezdeményezések, a kormányzati médiakampány jogsértéseit egyetlen illetékes hatóság, vagy választási szerv sem vizsgálja.

Főként, hogy nemcsak a reklámok, hanem a kormányzati szereplők megjelenése és megszólalása is szinten folyamatos a kvótakampányban. "A betelepítési kvóta elleni népszavazás az első alkalom arra, hogy egy ország véleményt nyilvánítson" - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója ismét, papagájszerűen ismételve a kabinet kampányszlogenjeit. Bakondi György a köztelevízióban hangsúlyozta: "a választásnak komoly üzenete van Európa számára, és a szavazás után a magyar Országgyűlésnek jogszabályban meg kell jelenítenie az eredményt". Bakondi állította, a jogrendszerben egy átmeneti időszakra vonatkozó tételes jogszabály várható, ha és amennyiben eredményes és érvényes a népszavazás, amely ezt a népakaratot világos tiltásként és világos jogkövetkezményként is megfogalmazza. Noha már az is kérdéses, Bakondi mitől olyan biztos a népszavazás végeredményében, lapunk már tegnap megírta: Valki László nemzetközi jogász semmiféle jogi lehetőséget nem lát arra, hogy az üzenetértékű jogszabály-alkotáson túl bárminemű joghatása legyen nemzetközi kötelezettségeinkre a gyűlöletreferendumnak. Ez legfeljebb csupán egy rossz, elutasító üzenet lehet az Európai Uniónak arról, hogy Magyarország semmiféle kompromisszumra nem hajlandó a menekültpolitika ügyében, még akkor sem, ha a kabinet állításával szemben valójában a Lisszaboni Szerződés 63-as cikkelye a közös uniós politika részévé teszi azt.

Ám, hogy az adófizetők pénzéből elköltött milliárdok a mindenféle érdemi eredmény nélküli gyűlöletkeltést kiválóan szolgálják, azt sorban a második közvélemény-kutatás erősíti meg. A Tárki eredményei szerint ugyanis a kvótanépszavazáson szavazók 71 százalék nemmel szavazna, és a legnagyobb csoportot a társadalomban az egyértelmű nemmel szavazók teszik ki. A felmérés persze a nizzai terrortámadás másnapján, így felfokozott hangulatban kezdődött, ezért az intézet szerint összességében nehéz megjósolni a referendumon való részvételt, de a kutatás szerint jelenleg a felnőtt lakosság 43 százaléka gondolja úgy, hogy biztosan, 27 százalék pedig úgy, hogy valószínűleg részt fog venni a népszavazáson. Kilenc százalék mondta, hogy valószínűleg nem mennek el, 14 százalék biztosan nem menne el, és 7 százalék volt a bizonytalanok száma. Ha elmennek szavazni, akkor 71 százalék szavazna nemmel, vagyis a kormány által propagált verzió szerint, mindössze 13 százalék igennel, és 16 százalék nem tudja, vagy nem akarta megmondani, hogy mire ikszelne. A legnagyobb csoportot valószínűleg az "eltökélt nemek" alkotják, akik mindenképp részt vennének és nemmel voksolnának, ez 37 százalékot tesz ki, 21 százalék hajlik rá, hogy elmenjen, és akkor nemmel fog szavazni, és további 13 százalék a "passzív nemek" aránya, vagyis azoké, akik valószínűleg nem mennek el, de ha mégis, akkor ők is nemmel szavaznának. Vagyis egyértelmű többségben vannak a nemek.

Hát, hat

Nem kell nagyobb bizonyíték az Orbán-kormány "tájékoztatási" sikerére, mint hogy megrendezett migránsvadászattal és -kitoloncolással fűszerezték a falunapokat a székelyföldi Kommandó községben (Comandau). A Sepsiszentgyörgyön megjelenő regionális napilap, a Háromszék portálja szerint a helybéli fiatalok által rendezett "paródia" nagy népszerűségnek örvendett.

A Sikeres falunapok Kommandón címmel, Bokor Gábor által jegyzett cikk úgy kezdődött: "Kisebb incidens zavarta meg vasárnap a Kommandói Napok eseménysorát. Szíriai fagylaltos furgonokba bújt migránsok érkeztek a falu határába, áttörték a Grenzkommando vámot. A szolgálatos határőrök végül sikeresen megállították az illegális fuvarozókat, előállították a határt törvénytelenül átlépő szíriaiakat. Azok spontán tüntetésbe kezdtek, eurót, Németországot és nőket követelve. A hatóságok azonban kitartottak, feltoloncolták őket a kommandói gőzös szerelvényére, és elküldték »Merkel nagymamájukhoz«".

A gyomorforgató játékban Ice Cream Syria (Szíriai fagylalt) "művésznéven" szerepet kapott az a Magyarországról indult teherautó, amelynek rakterében 71 megfulladt menekült holttestére bukkantak a rendőrök tavaly augusztusban az ausztriai Parndorf mellett. Az egyik szemtanú a kommentjében kiemelte, hogy a játékban "a megregulázott, rendre utasított »migránsok« közül sokat cigánygyerekek játszottak".