Jön a kémper ítélete

Heteken belül ítéletet hirdethet a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa az úgynevezett kémügyben, amelyben a Gyurcsány-kormány egykori titokminisztere, Szilvásy György, továbbá a nemzetbiztonság két volt vezetője, Galambos Lajos és Laborc Sándor mellett egy biztonság­technikai cég tulajdonosa ül a vádlottak padján - írta a Magyar Idők.

 Vadócz Attila hadbíró, az eljáró katonai tanács elnöke az ítélet kihirdetésének napját szeptember 9-re tűzte ki. A megismételt elsőfokú pert zárt ajtók mögött tárgyalják, mert az ügy minden részlete államtitok, az ítéletnek is csak a rendelkező része nyilvános. Az iratanyagot 2040-ig titkosították. A Debreceni Törvényszék tavaly júliusi elsőfokú ítéletében Galambos és Szilvásy kémkedésért 2 év 10 hónapot kapott. Laborcot kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt egy év börtönre ítélték, két évre felfüggesztve. P. László harmadrendű vádlottat, az orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát az államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentették. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2015 júniusában megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt megsemmisítette az elsőfokú ítéletet és új eljárás lefolytatására utasította a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsát.

Szerző
Témák
Szilvásy kémper

Vizsgálja az ügyészség a Voldemort-ügyet

Nem hallgatta még ki Mengyi Rolandot az őt érintő állítólagos korrupciós ügyről a Központi Nyomozó Főügyészség. 

A Hír TV-nek Simon Richárd helyettes szóvivő azt mondta, mentelmi joggal rendelkező személy után egyelőre nem nyomoztak, de vizsgálják a fideszes képviselő felelősségét. Korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a mentelmi jogra hivatkozva tette át a nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészségre. Simon azt mondta, megvizsgálják, hogy a NAV állásfoglalása, véleménye megfelel-e a valóságnak, valóban felmerül-e az ügyben mentelmi joggal rendelkező személy felelőssége. Egy hete a 168 Óra írta meg – nyomozati iratok és lehallgatási jegyzőkönyvek alapján –, hogy a fideszes Mengyi, akit Voldemort nagyúrként kellett szólítani- állítólag „alkotmányos költségként” kenőpénzt kért vállalkozóktól nyertes uniós pályázatokért.

Szerző

Feljelent a hézagos vagyonnyilatkozatú államtitkár

Bár fenyegetőzött vele, végül nem kért helyreigazítást Tasó László közlekedésfejlesztési államtitkár a Direkt36 oknyomozó projekttől, amely bemutatta, milyen hiányosságok vannak a fideszes politikus vagyonnyilatkozataiban. Feljelentést tett viszont zaklatás miatt: a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a Direkt36-tal közölte, hogy meg is indították a nyomozást, amely egyelőre ismeretlen tettes ellen folyik.

Az egykori nyíradonyi polgármester évekig nem tüntetett fel több földterületet, majd amikor mégis felvezette azokat a vagyonnyilatkozatába, nem külön helyrajzi számmal tette. Tasó több mint 14 hektárnyi földjével kapcsolatban közölt pontatlan vagy hiányos adatokat. A számára megítélt földalapú és hasonló támogatásokat is úgy tüntette fel, hogy vagyona kisebbnek tűnt a ténylegesnél. Tasó ügyvédje nem reagált a Direkt36 kérdéseire, így nem tudni, pontosan mi volt a feljelentésében. Az államtitkár ugyanakkor több esetben is panaszkodott zaklatásra a róla szóló cikkekkel kapcsolatban. Zaklatásnak tekintette például azt, amikor az Index videós stábja a Direkt36 cikke után a politikus lakóhelyén, Nyíradonyban kérdezősködött, legalábbis erre utalt egy, azóta eltávolított Facebook-bejegyzésben.

A törvény szerint zaklatás az, ha valaki "rendszeresen vagy tartósan háborgat valakit" abból a célból, hogy megfélemlítse vagy a "magénéletébe, illetve mindennapi életébe önkényesen beavatkozzon". Ezért egy év börtönbüntetést is ki lehet szabni. Bodolai László, az Index ügyvédje a Direkt36-nak azt mondta, hozzájuk nem érkezett megkeresés a zaklatás ügyében és nem tud róla, hogy valaha munkájukat végző újságírók ellen zaklatás miatt eljárás indult volna. Tasó korábban legalább nyolc alkalommal fenyegette nyilvánosan a Direkt36-ot és más szerkesztőségeket azzal, hogy pereket indít ellenük. Megígérte, hogy büntetőfeljelentést tesz, illetve személyiségi jogi pert indít, és helyreigazítást is kezdeményez. "A szándékos félretájékoztatás és lejárató szándékú provokáció újabb rohama ellen büntetőfeljelentéssel és helyreigazítási perrel veszem fel a küzdelmet" – írta például a Facebook-oldalán.

Szerző