Rousseff a vád szerint meghamisította a költségvetési törvényt, s a parlament hozzájárulása nélkül vett fel hiteleket egy állami banktól. Rousseff azt állítja, amit tett, bevett gyakorlat volt, s nem követett el semmiféle törvénytelenséget.
A hajnalig tartó vitában többen úgy vélték, a felelőtlen, átláthatatlan kormányzás miatt Dilma Rousseff nem érdemes arra, hogy visszatérjen az ország élére. A szenátus a szükséges 54-nél több, 59 igen szavazattal, 21 nem ellenében jóváhagyta, hogy a korábban meghatározott menetrend szerint meginduljon a per az államfő ellen.
Az olimpia zárása utáni héten kezdődik a tárgyalás a szenátusban, a legfelsőbb bíróság elnöke, Ricardo Lewandowski vezetésével. Tíz tanút hallgatnak meg, s minden szenátor szót kap majd. Dilma Rousseff leváltásához kétharmados többségre lesz szükség.
Ha Dilmát leváltják, a jelenlegi ideiglenes elnök tölti ki elődje hivatali idejét, s 2018-ban tartják a következő elnökválasztást. Rousseffet nem vádolják korrupcióval, várható utódát, az eddigi alelnököt, Michel Temert viszont igen.
Az alelnök komoly szerepet játszott Dilma menesztésének előkészítésében, az általa vezetett Brazil Demokratikus Mozgalom Pártja a kormányzó Munkáspárt szövetségese volt, de ellenzékbe vonult, s így tudták megindítani az alkotmányos vádemelési eljárást.
A szenátusi vita idején többezren vonultak az utcára Sao Paulóban, s 11 másik állam városaiban is tartottak tüntetéseket a Temer vezette ideiglenes kormányzat ellen.