Putyin;ukrán válság;

FOTÓ: Getty Images

- Putyin: a terrort választotta Ukrajna

Ukrajna veszélyes játékba kezdett, a terrort választotta a béke helyett, ezért nincs értelme annak, hogy megtartsák a tervezett tárgyalásokat a kelet-ukrajnai rendezésről - jelentette ki szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azon közlésére reagálva, amely szerint a Krímben az ukrán katonai hírszerzés terrorakcióit hiúsították meg.

Putyin az FSZB által jelentett diverziós kísérleteket "ostobának" és "bűnösnek" nevezte. Az elnök szerint az akciók megakadályozása során az orosz fegyveres szolgálatok két tagja életét vesztette. Véleménye szerint az ukrán vezetés az ilyen akciók révén a belső gazdasági problémákról próbálta meg elterelni a figyelmet, valamint arról, hogy "folytatja tulajdon népe kirablását".

"Természetesen ilyen feltételek mellett értelmetlen találkozni a normandiai formáció keretei között, különösen Kínában, mert mindezek alapján úgy tűnik, hogy azok az emberek, akik annak idején magukhoz ragadták a hatalmat Kijevben, és továbbra is maguknál tartják azt, a kompromisszumkeresés helyett, ahelyett, hogy keresnék a békés rendezés módját, a terror gyakorlatára tértek át" - fogalmazott az orosz elnök a Szerzs Szargszján örmény elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Kijev korábban azt javasolta, hogy a "normandiai négyek" - Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország - vezetői a G20-csoport szeptember elején tartandó hangcsoui tanácskozása alkalmából tanácskozzanak ismét. Moszkva eredetileg elfogadta az indítványt. Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak konkrét lépéseket kell tennie "a mai ukrajnai kormány" magatartásának megváltoztatása érdekében, ha érdekelt az ukrajnai kérdés megoldásában, a békés rendezésben.

Szavai szerint Oroszország mindent megtesz avégből, hogy szavatolja az állampolgárok és az infrastruktúra védelmét a krími régióban. Az FSZB a nap folyamán korábban azt közölte honlapján, hogy a Krímben terrortámadásokat akadályozott meg, amelyeket az ukrán védelmi tárca felderítő főosztálya készített elő. A kommüniké szerint vasárnapra virradóra Armjanszk város közelében tűzharcban egy orosz és ukrán állampolgárokból álló diverzáns csoportot fogtak el, majd felszámolták a kijevi védelmi tárca krími ügynökhálózatát.

Az orosz szolgálat szerint hétfőre virradóra két újabb ukrán katonai "diverzáns-terrorista" egység áttörését akadályozták meg az ukrán határnál, amit Ukrajnából erős tűzzel igyekeztek fedezni. Az FSZB közölte, hogy a készülő terrortámadások célja a régió "társadalmi és politikai helyzetének destabilizálása volt a(z orosz) szövetségi és helyi hatalmi szervek megválasztására való felkészülés időszakában".

Az ukrán védelmi minisztérium válaszában közölte, hogy az FSZB valótlan állításai az orosz katonai egységek átcsoportosítását és agresszív tevékenységét kívánják igazolni, valamint elterelni a krímiek és a nemzetközi közösség figyelmét arról, hogy a félszigetet katonai támaszponttá alakítják át. A tárca szerint alaptalan az a vád, hogy a félszigetet Ukrajna területéről tűz alá vették volna.

Oroszországban szeptember 18-án tartják a választásokat. Az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet Moszkva 2014 tavaszán csatolta el, a helyi népszavazás döntésére hivatkozva. Az orosz lépést a világ államainak túlnyomó többsége nem ismeri el.

"Pontosan ki számít migránsnak? Az Európából betelepülő tanuló - ne adj' isten az Erdélyből, Délvidékről vagy Kárpátaljáról betelepülő magyar - vagy a tízéves kora óta itt élő, nálunk tanuló kínai kislány annak számít-e, vagy csak az, aki a háború sújtotta Szíriából, Afganisztánból, Líbiából menekült el?" - írta Facebookon Pukli István miután kiderült, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) az Emberi Erőforrások Minisztériumára hivatkozva azt kérte, az igazgatók jelezzék, hány "migránst" iskoláztak be tavaly szeptember óta, mennyien fejezték be a tanévet és hány diáknak maradt fenn a jogviszonya a tanév befejezése után is.