A Belvárosban is "bandáznak" a patkányok

Publikálás dátuma
2016.08.11. 11:41
A kép illusztráció FOTÓ: Thinkstock
Egyre többen és egyre több helyről jelezték, hogy patkányt láttak Budapesten. A fővárosi önkormányzatnál azonban megnyugtattak: a patkányirtás folyamatos, a rágcsálók jelenléte nem jelent közegészségügyi veszélyt - írja a Magyar Idők.

Az I., V., VII. és VIII. kerületben élők közül sok olvasó panaszolta: nemcsak szürkületkor és éjjel, hanem a nappali órákban is találkoztak patkányokkal, s érkeztek beszámolók az Erzsébet tér és a Deák tér füves területein „bandázó” rágcsálókról is. A fővárosi önkormányzatnál azt mondták, a hozzájuk érkező bejelentéseket minden esetben továbbítják a Bábolna Bio Kártevőirtó és Szolgáltató Kft.-hez, ez a cég végzi ugyanis a patkányirtást Budapesten, immár évtizedek óta.

Papp György, a cég részlegvezetője szerint a patkányok elleni küzdelem egy soha véget nem érő hajsza. Egyrészt mert rendkívül gyors az állatok szaporodási ciklusa: 3 hónapos korukban ivarérettek, a 21 napos vemhesség végén pedig 6–10 utódot is a világra hoznak. Másrészt mert egy 525 négyzetkilométeres városban mindig lesznek olyan elhanyagolt területek, amelyek ideális feltételeket biztosítanak a szaporodáshoz, harmadrészt mert egyetlen települést sem lehet úgy elzárni, hogy a nálunk honos vándorpatkányok ne találnák meg az utat vagy ne hurcolnának be belőlük új egyedeket.

További részleteket itt olvashat!

Szerző

Szabadság Szigete

A Sziget elsősorban a szabadságot jelenti, ami pedig ezer szállal összefonódik a kreativitással, a művészi önkifejezéssel – mondta lapunknak Gerendai Károly, a szerdán kezdődött 24. Sziget Fesztivál főszervezője. A mára Európa-hírűvé vált rendezvény nem sokkal fiatalabb a rendszerváltásnál. Utóbbi szintén a szabadság, a tolerancia, az egymás tisztelete és elfogadása illúzióját ébresztette sokunkban, és azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy ebben sajnos csalódnunk kellett.

Az elején magyar Woodstock-ként emlegetett fesztivál azonban szerencsére sok mindent megőrzött az alapértékeiből. Ha ma besétálunk a Hajógyári-szigetre a fesztivál idején, azt tapasztalhatjuk, hogy pillanatok eltűnnek az etnikai és nyelvi határok. És ebben az egészben van valami teljesen természetes, a jelenség nélkülöz bármiféle erőltetést, központi akaratot. Az illiberláis államot hirdető közegben egy szigeten tíz napra megvalósul a nálunk átokszóvá vált liberalizmus. Gondoljunk csak a kisebbségi tematikákat preferáló Magic Mirror sátorra, vagy az Afrika falura. A másság, a sokszínűség elfogadása magától értetődő a Szigeten és ez nagyon jó dolog. A szervezők ígérete szerint az idén a menekült kérdéssel foglalkozó programok is hangsúlyos helyet kapnak.

Persze az elmúlt évek alatt sokat változott a Sziget Fesztivál. Egyrészt továbbra is a fiatalok a megszólítottak, de egyre inkább a középgeneráció Szigete lett az egyhetes együttlét. És ehhez a változáshoz hozzátartozik, hogy szinte teljesen eltűnt a kezdetekre jellemző diáksziget hangulat, ma már szinte minden a fogyasztásról szól. De ezzel a tendenciával nem érdemes szembe menni, vagy háborogni rajta. Örömteli viszont, hogy újra fontosabb szerephez jutnak a zene mellett a társművészetek, az utcaszínház, a cirkusz, a tánc, a képzőművészet, vizuális kultúra. Ez azért is üdvözlendő, mert ezek a művészeti ágak nélkülözik a nyelvi korlátokat, igényes programokat kínálnak, miközben könnyen befogadhatók - és nem mellesleg - korábban sokan ezekért jártak a Szigetre.

A szervezők láthatóan próbálnak figyelni a biztonságra, ez a szempont mára szintén felértékelődött. A szabadság biztonság nélkül mit sem ér!

Szerző
Balogh Gyula

Szabadság Szigete

A Sziget elsősorban a szabadságot jelenti, ami pedig ezer szállal összefonódik a kreativitással, a művészi önkifejezéssel – mondta lapunknak Gerendai Károly, a szerdán kezdődött 24. Sziget Fesztivál főszervezője. A mára Európa-hírűvé vált rendezvény nem sokkal fiatalabb a rendszerváltásnál. Utóbbi szintén a szabadság, a tolerancia, az egymás tisztelete és elfogadása illúzióját ébresztette sokunkban, és azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy ebben sajnos csalódnunk kellett.

Az elején magyar Woodstock-ként emlegetett fesztivál azonban szerencsére sok mindent megőrzött az alapértékeiből. Ha ma besétálunk a Hajógyári-szigetre a fesztivál idején, azt tapasztalhatjuk, hogy pillanatok eltűnnek az etnikai és nyelvi határok. És ebben az egészben van valami teljesen természetes, a jelenség nélkülöz bármiféle erőltetést, központi akaratot. Az illiberláis államot hirdető közegben egy szigeten tíz napra megvalósul a nálunk átokszóvá vált liberalizmus. Gondoljunk csak a kisebbségi tematikákat preferáló Magic Mirror sátorra, vagy az Afrika falura. A másság, a sokszínűség elfogadása magától értetődő a Szigeten és ez nagyon jó dolog. A szervezők ígérete szerint az idén a menekült kérdéssel foglalkozó programok is hangsúlyos helyet kapnak.

Persze az elmúlt évek alatt sokat változott a Sziget Fesztivál. Egyrészt továbbra is a fiatalok a megszólítottak, de egyre inkább a középgeneráció Szigete lett az egyhetes együttlét. És ehhez a változáshoz hozzátartozik, hogy szinte teljesen eltűnt a kezdetekre jellemző diáksziget hangulat, ma már szinte minden a fogyasztásról szól. De ezzel a tendenciával nem érdemes szembe menni, vagy háborogni rajta. Örömteli viszont, hogy újra fontosabb szerephez jutnak a zene mellett a társművészetek, az utcaszínház, a cirkusz, a tánc, a képzőművészet, vizuális kultúra. Ez azért is üdvözlendő, mert ezek a művészeti ágak nélkülözik a nyelvi korlátokat, igényes programokat kínálnak, miközben könnyen befogadhatók - és nem mellesleg - korábban sokan ezekért jártak a Szigetre.

A szervezők láthatóan próbálnak figyelni a biztonságra, ez a szempont mára szintén felértékelődött. A szabadság biztonság nélkül mit sem ér!

Szerző
Balogh Gyula