Áttörés Assange-ügyben

Quito és Stockholm hosszú idő után egyezségre jutott: a svéd ügyészek Ecuador londoni nagykövetségén hallgathatják ki a Wikileaks leleplező portál alapító-főszerkesztőjét. Julian Assange 2012 júniusában kapott menedékjogot Ecuadortól, négy éve él a követségen egy kis szobában. Előzőleg majd két évig volt házi őrizetben Nagy-Britanniában.

Az ecuadori külügyminisztérium közleménye szerint a közeljövőben meghatározzák a meghallgatás napját. A közlemény emlékeztetett, Quito kezdettől felajánlotta Svédországnak, hogy a követség területén hallgassák ki a Wikileaks-főnököt, Stockholm azonban ragaszkodott ahhoz, hogy Svédországban kell megtörténnie a kihallgatásnak.

A Wikileaks-alapítót kétrendbeli nemi erőszakkal vádolják, a svéd ügyészség emiatt akarja kihallgatni a 44 éves ausztrál férfit. Assange azért vonult be Ecuador londoni nagykövetségére, mert attól tartott, ha a brit kormány kiutasítja, s felteszik egy Stockholm felé tartó gépre, Svédország majd kiadja az Egyesült Államoknak.

A Wikileaks többszázezer titkos amerikai diplomáciai dokumentumot hozott nyilvánosságra, s a leleplező portál főnökét bíróság elé állíthatnák. Chelsea (korábban Bradley) Manning amerikai kiskatonát, aki az anyagokat kiszivárogtatta a Wikileaks portálnak, 35 év börtönre ítélték.

Az ENSZ önkényes fogvatartás ügyében illetékes munkacsoportja nemrégiben határozatban sürgette, hogy Nagy-Britannia és Svédország tegye lehetővé Assange Ecuadorba távozását. Az ausztrál férfi azonban nem hagyhatja el az ecuadori követséget. Ha kilépne, azonnal őrizetbe vennék. A követség őrzése 2012 júniusa és 2015 októbere között több mint 12 millió fontjába került a brit rendőrségnek.

Szerző

Orosz–török közös harc Szíriában

Törökország közös orosz-török katonai fellépésre tett javaslatot az Iszlám Állam elleni harcban, jelentette be tegnap Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter. 

Az AFP hírügynökség beszámolója szerint csütörtökön egy háromtagú, a hadsereget, a külügyminisztériumot és a hírszerzést képviselő török delegáció érkezett Moszkvába a katonai együttműködés részleteinek kidolgozása céljából. Cavusoglu hangsúlyozta, hogy kezdettől közös fellépést szorgalmaztak, „hiszen az ellenség is közös”.

A két ország azonban mindeddig ellentétes álláspontot képviselt a szíriai politikai rendezés kapcsán, Ankara Bassar el-Aszad szír elnök egyik legnagyobb ellenfele volt, miközben Moszkva épp az államfő legfontosabb támogatójának számít. A NATO-tag Törökország az amerikai vezetésű nyugati koalíció oszlopos tagjának számít.

A török-orosz közös fellépésről a nagy kibékülést hozó keddi szentpétervári találkozón egyezett meg elviekben Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök.

Szerző

Nem csökken a dzsihád vonzereje

Publikálás dátuma
2016.08.12. 07:33
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Nem véletlen, hogy az utóbbi években Franciaországban követték el a legtöbb terrormerényletet, az Iszlám Állammal (IS) szimpatizálók száma is Franciaországban legmagasabb az európai országok közül. Eddig 1200 francia állampolgár állt be a terrorcsoport harcosai közé.

A terrorfenyegetéseket elemző belgiumi központ (OCAM) adatai szerint 2012-es megalakulása óta 36 500 külföldi csatlakozott az IS-hez. Európában Franciaországot a brit és a német állampolgárok követik, ahonnan 600-600 ember távozott, hogy részt vegyen a szervezet harcaiban.

A külföldi, Szíriában és Irakban harcoló dzsihádisták számát tekintve összességében Tunézia áll az élen, ahonnan legkevesebb 3000-en csatlakoztak, Szaúd-Arábiából több mint 2500-an, az Oroszországi Föderációból pedig mintegy 1500-an, akárcsak Marokkóból és Jordániából. Belgiumból 457-en harcolnak a terrorcsoport soraiban.

Az Iszlám Államnak Belgium területén legkevesebb 157 nyilvántartott támogatója van az elemző központ és a belga titkosszolgálatok adatai szerint. A terrorcsoport vonzása nem csökkent annak ellenére sem, hogy az utóbbi időben több, súlyos vereséget szenvedett és komolyan visszaszorult a kalifátus területe. 2016 első felében is 10 százalékkal emelkedett a Szíriába indulók száma Franciaországból.

Szerző