Áttörés Assange-ügyben

Quito és Stockholm hosszú idő után egyezségre jutott: a svéd ügyészek Ecuador londoni nagykövetségén hallgathatják ki a Wikileaks leleplező portál alapító-főszerkesztőjét. Julian Assange 2012 júniusában kapott menedékjogot Ecuadortól, négy éve él a követségen egy kis szobában. Előzőleg majd két évig volt házi őrizetben Nagy-Britanniában.

Az ecuadori külügyminisztérium közleménye szerint a közeljövőben meghatározzák a meghallgatás napját. A közlemény emlékeztetett, Quito kezdettől felajánlotta Svédországnak, hogy a követség területén hallgassák ki a Wikileaks-főnököt, Stockholm azonban ragaszkodott ahhoz, hogy Svédországban kell megtörténnie a kihallgatásnak.

A Wikileaks-alapítót kétrendbeli nemi erőszakkal vádolják, a svéd ügyészség emiatt akarja kihallgatni a 44 éves ausztrál férfit. Assange azért vonult be Ecuador londoni nagykövetségére, mert attól tartott, ha a brit kormány kiutasítja, s felteszik egy Stockholm felé tartó gépre, Svédország majd kiadja az Egyesült Államoknak.

A Wikileaks többszázezer titkos amerikai diplomáciai dokumentumot hozott nyilvánosságra, s a leleplező portál főnökét bíróság elé állíthatnák. Chelsea (korábban Bradley) Manning amerikai kiskatonát, aki az anyagokat kiszivárogtatta a Wikileaks portálnak, 35 év börtönre ítélték.

Az ENSZ önkényes fogvatartás ügyében illetékes munkacsoportja nemrégiben határozatban sürgette, hogy Nagy-Britannia és Svédország tegye lehetővé Assange Ecuadorba távozását. Az ausztrál férfi azonban nem hagyhatja el az ecuadori követséget. Ha kilépne, azonnal őrizetbe vennék. A követség őrzése 2012 júniusa és 2015 októbere között több mint 12 millió fontjába került a brit rendőrségnek.