Biciklisek - Csökken a fajlagos baleseti arány

Publikálás dátuma
2016.08.13 07:08

Egyre többen választják a kerékpáros közlekedést, a biciklisek okozta balesetek száma azonban évek óta lényegében stagnál. A kerékpáros közlekedésbiztonság terén Magyarország a nyolcadik helyen végzett az Európai Kerékpáros Szövetség felmérésében, Németországot és Ausztriát is megelőzve.

Továbbra is a személygépkocsik okozzák a legtöbb sérüléssel járó közúti közlekedési balesetet, ám a második helyen 2015-ben már nem a teherautók, hanem a kerékpárok álltak: a közúti balesetek 11 százalékát (1819 eset) biciklisek okozták, legalábbis a rendőrség statisztikái szerint. Az autósok ennek ötszörösét okozták tavaly, a közúti balesetek 63 százalékát (10 222 eset). A bringásokat a teherautósofőrök követik, ők a balesetek 9 százalékáért (1533 eset) voltak felelősek. A gyalogosok és a motorosok együtt sem okoztak annyi balesetet, mint a biciklisek, de a buszsofőrök és a mopedesek is "csak" a balesetek öt százalékáért felelősek együttesen. A gyalogosok mellett a kerékpárosok a legvédtelenebbek: 2015-ben a közúti balesetben életét vesztett személyek mintegy 35 százalékát ez a két csoport alkotja.

A biciklis balesetek száma tavaly valamivel csökkent a 2014-es adatokhoz képest, akkor 1897 sérüléses baleset jutott a hatóságok tudomására. A statisztikákat vizsgálva azt láthatjuk, hogy a balesetek száma lényegében stagnál: 2013-ban 2005, 2012-ben 1970, 2011-ben 1814 volt a kerékpárosok által okozott balesetek száma. Az adatok vizsgálatánál azt is szem előtt kell tartani, hogy a bringások által okozott balesetek száma úgy nem nő számottevően, hogy egyre többen választják a kerékpáros közlekedést. A Főmterv és a BKK felmérése szerint csak a fővárosban megtízszereződött a biciklisek száma az elmúlt húsz évben, a kerékpár szabadidősből munkába járó eszközzé vált. A "drótszamarasok" száma 2010 után nőtt ugrásszerűen, a növekedés azóta is folyamatos. Ennek ellenére a kerékpáros balesetek száma lényegesen lassabban nő a fővárosban, mint maga a forgalom, vagyis a fajlagos baleseti arány csökken.

A legtöbben azért választják a biciklizést, mert gazdaságos, emellett környezettudatos és testmozgásnak is kiváló. Ugyanakkor nem veszélytelen: a tavalyi biciklis baleseteknél 594 főnél diagnosztizáltak nyolc napon túl gyógyuló sérülést, kétszer ennyi személynél pedig könnyű sérülést. A leggyakrabban - majdnem minden második esetben - a baleset úgy történt, hogy a keresztirányból érkező jármű elütötte a kerékpárost. A biciklis balesetben meghaltak száma 83 fő volt tavaly, 2014-ben 98. Uniós viszonylatban Magyarország a középmezőnybe tartozik a halálos közúti balesetben meghalt személyek számát illetően, a legtöbb halálos baleset Lettországban és Romániában, a legkevesebb Máltán, Hollandiában és az Egyesült Királyságban történt az Eurostat adatai szerint.

A kerékpáros közlekedésbiztonság terén Magyarország a nyolcadik helyen végzett tavaly az Európai Kerékpáros Szövetség felmérésében, megelőzve Németországot, Ausztriát és Franciaországot is. A vizsgálat során öt szempontot vettek figyelembe: kerékpárhasználatot, kerékpáros turizmust, biztonságot, kerékpárpiacot és az érdekképviseletet. Az eredmények szerint a legtöbben Hollandiában kerékpároznak, legbiztonságosabban bringázható ország Luxemburg és Málta. Magyarország kerékpárhasználat tekintetében a harmadik helyet szerezte meg, a felmérés szerint a magyar lakosság 22 százalékának a kerékpár a leggyakrabban használt közlekedési eszköze.

A biciklisták biztonsága érdekében a rendőrség idén is folytatja tavaly indított országos balesetmegelőző akcióját, együttműködve a kerékpáros érdekvédelmi szervezetekkel.

Petíció a kerékpársávokért
Több szakmai és civil szervezet közös petíciót írt a Fővárosi Önkormányzatnak és Tarlós István főpolgármesternek azért, hogy megvalósuljon a Bartók Béla úti kerékpársáv és korzó. A fővárosi vezetés ugyanis úgy döntött - a nyilvánosság kizárásával -, hogy a korábbi tervekkel ellentétben nem a helyiek és a szakmai szervezetek egyetértésével elkészült terveket valósítják meg. A levélírók emlékeztetnek: az eredeti tervek szerint a Bartók Béla úton a buszokat beterelték volna a középső villamossínekre, ezen kívül irányonként 1-1 sávot kaptak volna az autósok, mellette pedig 1-1 kerékpársáv is elfért volna.
A korábbi terv FORRÁS: MAGYAR KERÉKPÁROSKLUB

A korábbi terv FORRÁS: MAGYAR KERÉKPÁROSKLUB

"A jelenlegi beruházás azonban nem az eredeti tervek szerint halad, a Fővárosi Önkormányzat az irányonkénti két forgalmi sáv megtartását helyezte kilátásba akár a járdák szűkítésének, fák kivágásának árán is" - írják a civilek, hozzátéve: ez azért is abszurd, mert a villamosmegállókat az akadálymentesítés miatt ki kellett szélesíteni, ezért az út több pontján sincs elég hely a két sávnak. Az pedig a járdák terhelését növeli, ha a gyalogosok mellett a biciklisek is a járdára kényszerülnek.
A petícióban ezért azt kérik, hogy a főváros az eredeti terveknek megfelelően, kerékpársávok kialakításával, járdaszűkítés és fakivágások nélkül fejlessze a Bartók Béla utat. A petíciót aláírta a helyi kulturális- és vendéglátóhelyeket tömörítő Bartók Béla Boulevard, a Magyar Kerékpárosklub, a Kortárs Építészeti Központ, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Közlekedési Klub, a Magyar Urbanisztikai Társaság, és a Magyar Tájépítészek Szövetsége.



Szerző

Odaadták a HÉV-et a MÁV-nak, le is állt az M2 és a gödöllői HÉV összekötésének tervezése

Publikálás dátuma
2019.04.24 06:22
TÁVLATI TERVEK A kettes metrót és a gödöllői HÉV vonalát összekötnék az Örs vezér téren, az így létrejövő vonal elágazása lenne
Csúszik az M2-es metró és a gödöllői HÉV-vonal összekötésének tervezése, a gondot az okozza, hogy a HÉV-ek kikerültek a főváros fennhatósága alól, most nem tudni, hogy a MÁV-HÉV Zrt. vagy a BKK-BKV lesz a projektgazda - írja a szerdai Világgazdaság. Az M2-es metró és a H8-as HÉV Örs vezér téri összekapcsolása csak első ránézésre szól a hiányzó százméteres vágánykapcsolat megépítéséről, valójában sokkal bonyolultabb projekt, hiszen olyan új járművekre lesz szükség, amelyek mindkét vágányt képesek használni - emlékeztet az újság, hozzátéve, hogy a fejlesztés a 2021 utáni európai uniós költségvetési ciklusban valósulhat meg, a teljes projekt költségvetése 2015-ös árakon számolva 278,6 milliárd forint. A Főmterv Zrt. még tavaly hozzákezdett a tervezési munkához, amelyre 1,9 milliárd forintot kapott. Az előzetes terveket már 2018-ban megküldte véleményezésre a cég, azzal, hogy januárban várja a válaszokat is, ám ezt a BKV és a MÁV-HÉV nem tudta teljesíteni. A fejlesztéssel 300 ezer ember közlekedése javulhat. A fejlesztés során a teljes gödöllői vonalat, állomásait, biztosítóberendezéseit felújítanák. A tervek szerint a két vonalat felüljárón kötnék össze, és az Örs vezér tere magasállomás lenne. Az M2-es metró Rákosfalváig járna, az új HÉV-szerelvények pedig egészen a Déli pályaudvarig használnák a metróalagutat, ezért a beszerzendő járműveknek képesnek kell lenniük mind az alsó-, mind a felsővezetékes üzemmódra. 
Témák
HÉVmetró

Tolmáccsal jár Kisvárdára az ukrajnai „magyar” beteg

Publikálás dátuma
2019.04.24 06:00
Vannak, akik csak számításból lettek kettős állampolgárok
Fotó: Konyhás István
Egyre feszültebb a helyzet Kisvárdán, a határ túloldaláról ugyanis mind többen jönnek át orvosi kezelésre. Köztük sok olyan ukrán-magyar kettős állampolgár, aki tolmáccsal érkezik, mert egy szót sem tud magyarul.
A kisvárdai kórházban nagyjából minden hatodik, hetedik ellátott beteg ukrán-magyar kettős állampolgár lehet, egy részük ráadásul egy szót sem beszél magyarul. Ez nem hivatalos statisztika, hiába kerestük ugyanis ottjártunkkor a kórház igazgatóját, titkársága ígérete ellenére sem akkor, sem azóta nem kaptunk visszahívást. Beszéltünk azonban ott dolgozókkal, tőlük tudjuk az arányszámot. Volt, aki szerint a gyerekosztály előtti parkoló gyakran van teli ukrán rendszámú autóval, ez is alátámasztja a számokat. Egy, a váróban megszólított ajaki beteg arról panaszkodott, hogy egyre tovább tart kivárniuk a sorukat, mert „protekciós” ukránok soron kívül bemennek a helyiek előtt. Szavai szerint a módosabbak jönnek át, nagy terepjárókkal, jól öltözötten, sok pénzzel, magas jattal. Amíg ott voltunk, magunk is láttunk nem egy, a kórházba be- vagy onnan kijövő ukrán rendszámú autót. – Nézzen körbe, a mieink arca fáradt, megtört, mindenki utálja ezt a helyzetet, de tudja, hogy nem változtathat rajta. A kocsmában odacsapunk az asztalra, hogy rajtunk élősködnek a határ túloldalán lévők, de aztán elmegyünk, oszt ugyanúgy Orbán Viktorra húzzuk az ikszet, mert ez úgyse lesz jobb, akárki jönne helyette – dohog egy másik megszólított, egy gyulaházi férfi. – Ha valaki hőbörög, meg utálkozik, megkapja, hogy nem szereti a magyarokat, a véreit, a balsorstól üldözött kárpátaljai magyarokat. Hát, azok már rég Európában vannak, ha volt eszük, csak ugródeszkának használták a magyar útlevelüket. Nálunk meg itt maradtak a csóró ukránok, akik már nem is a magyar területekről jönnek, hanem jóval azon túlról, munkaközvetítőn keresztül, ide a kisvárdai baromfi-feldolgozóba. Aztán, ha majd összeszednek egy kis pénzt, ők is továbbmennek Németországba. S vannak a nyugdíjasok, akik a havi háromszázezer forintos magyarországi nyugdíjukból vígan ellébecolnak otthon, ahol ennek a töredékéből meg lehet élni, ha meg valami betegségük van, átruccannak ide kezeltetni magukat. No meg a gazdagabbak, akik az itteni orvosi kezelést, fürdőt, kozmetikust veszik igénybe, s kifizetik a pluszpénzt, hogy soron kívül kerüljön rájuk a sor – mondja. A magyar jogszabályok szerint a nyugdíjasok – legyenek bár kettős állampolgárok – biztosítottnak számítanak, s így a legtöbb egészségügyi szolgáltatás ingyenesen jár nekik. Aki nem biztosított, az pedig megválthatja jogosultságát az egészségügyi szolgáltatásra: a járulék összege 2019-ben havi 7500 forint, ennyit kell befizetni az államkasszába, hogy azt követően már ingyenesen vehessék igénybe az orvosi ellátást. Három nő ballag a szakrendelőket összekötő folyosón: egy középkorú és két idősebb. Előbbi csinos, lila kiskosztümöt és hozzá illő bőrtáskát visel, a rúzsa is hasonló árnyalatú. A másik kettő – hetven és nyolcvan év közöttinek tűnnek – kényelmes pamutnadrágban, kötött pulóverben és lapos talpú cipőben van. Ukránul beszélgetnek, azt vitatják meg, igyanak-e egy kávét még a büfében, vagy induljanak egyből a kocsihoz. A középkorú nőhöz fordulok, megkérdem, beszél-e magyarul. Bólint, hogy igen, s noha érzékelhető némi akcentus, folyékonyan átvált erre a nyelvre. – Kezelésre jöttek? – Igen, a két asszonytól vért vettek, kell majd egy következő vizsgálathoz. – S ön? – Nem vagyok beteg, csak kísérem őket és tolmácsolok nekik. – Honnan érkeztek? – Ők Ungváron túlról, nekem pedig van lakásom Ungváron meg Nyíregyházán is, hol itt vagyok, hol ott. – Van tb-kártyájuk, vagy fizettek a kezelésért? – Nekik nem kell fizetni, mert nyugdíjasok. Ha nem azok lennének, akkor havi hétezerötszáz forintba kerülne a biztosításuk, tolmácsoltam már olyannak is. – Ezek szerint kettős állampolgárok, s van magyar lakcímük? – Persze, másképp nem is működne. Be vannak jelentkezve rokonokhoz, ismerősökhöz. A határ túloldalról majdnem minden nő idejár szülni, még akár a járulékot se kell fizetniük, mert ez sürgősségi ellátásnak számít. Az itteni orvosok meg szeretik az ukrán nőket, mert sokkal több borravalót adnak, mint a szabolcsi cigány asszonyok. – Nem találja igazságtalannak, hogy olyanok vesznek igénybe ingyenes orvosi ellátást, akik sosem fizettek az államnak társadalombiztosítási vagy egyéb járulékot, viszont élvezik a több sebből vérző, de azért az ukránnál még mindig jóval színvonalasabb magyar egészségügyi rendszer nyújtotta előnyöket? – kérdem a nőtől, s fel vagyok rá készülve, hogy a provokatív felvetésre már nem válaszol, faképnél hagy. A szemembe néz, s teljes nyugalommal válaszol. – Tudja, nekem ez az egész nem tetszik. Az én felmenőim egy része magyar, de én nem kértem magyar állampolgárságot, ukrán maradtam, miközben jó néhány évet itt is dolgoztam, s fizettem a járulékokat. Én nem akarom meglopni azt az országot, ami nekem munkát adott, ahol a gyerekeim születtek. Ha Orbán Viktor ezen változtatni akarna, akkor tudna. Csak időnként meg kéne nézni a kettős állampolgárok útlevelét, hány pecsét van beleütve, milyen gyakran jönnek-mennek a határ két oldalán. Mert tudja, mit csinálnak? Amikor megkapják a nyugdíjat, valamelyik rokon vagy megbízható barát összeszedi a bankkártyákat, meg a kódokat, átjön Záhonyig, és az első automatánál felveszi a pénzt, amit még ott átvált euróra vagy dollárra. Ukrajnában már csak ez ér valamit, nem a helyi valuta. A magyar nyugdíj odaát luxus életmódot biztosít, minek jönnének át ide élni, a drágaságba? Kisvárdára meg az jön, akinek orvosra is szüksége van, vagy vásárolni akar. – S mi van a lakcímkártyákkal? Azok is kamu címre szólnak? – Van ukrán, aki a magyar részen vett egy kis lakást vagy egy rozzant házat, s hozzá jelentkeznek be az ismerősök, akik persze ezért fizetnek is egy kis pénzt. Egy itteni magyar többet kérne. De ezt is lehetne ellenőrizni: én havonta ötvenezer forint rezsit fizetek a másfél szobás lakásomért Nyíregyházán, mert az év nagy részében ott élek, csak néha megyek haza Ungvárra. Ha valaki csak pár ezer forintot fizet egész évben a fűtésért meg a villanyért, akkor lehet tudni, hogy nem él bent a házban. Akkor az a cím kamu.
Frissítve: 2019.04.24 06:00