Újra támad a kolera?

Publikálás dátuma
2016.08.13. 07:12
Illusztráció: Thinkstock
A Vibrio baktériumnemzetség szaporodása előtt egyre kevesebb az akadály a tengerek parti vizeinek felmelegedése miatt. Ez pedig előre vetíti a kolerajárványok visszatérését - írja a hazipatika.hu.

A baktériumnemzetség több faja komoly megbetegedéseket okozhat embereknél, amelyek között a Vibrio cholerae baktérium által előidézett kolera talán a legveszedelmesebb - olvasható a New Scientist magazinban. Mivel a baktériumcsoport a melegebb vizekben érzi jól magát elsősorban, így a globális éghajlatváltozás nyomán melegedő tengervíz befolyása a kórokozók terjedésére fontos kérdéssé vált a tudósok számára.

A kolera az egyik legsúlyosabb, bélrendszert érintő bakteriális fertőzés, mely esetenként akár órák alatt halálhoz vezethet. Bár a legtöbben csak a történelemkönyvekben találkoznak vele, a világ egyes részein még mindig rendszeresen vannak járványok. Rita Colwell mikrobiológus szerint az egyik leginkább érintett térség jelenleg Észak-Európa minősül, ahol a Balti-tenger melegedése miatt várhatóan emelkedni fog a vibriók által előidézett fertőzések száma a jövőben.

A probléma természetesen nem csak Európát érinti. Hasonlóan negatív folyamatokról számolt be az Amerikai Járványügyi Központ, amely Alaszka környékéről jelentett megbetegedéseket, pedig a térség korábban a vibriók számára élhetetlen volt az alacsony vízhőmérséklet miatt.

Szerző
Témák
kolera

Perseida meteorraj - Fotó

Publikálás dátuma
2016.08.12. 16:39

Az év egyik leglátványosabb csillaghullása során az MTI fotóján (Komka Péter) egy meteor látszik az égbolton a hollókői vár felett 2016. augusztus 12-én. A Föld belépett a Perseida meteorraj összetevőit alkotó 109P/Swift-Tuttle üstökös pályája mentén szétszórt porfelhőbe.

Szerző

Itt a nagy csillaghullás

Este tíz óra körül, de különösen az éjfél utáni néhány órában ígérkezik különösen látványosnak a következő napokban a Perseida-csillaghullás. E meteorraj csúcsaktivitása minden évben augusztus 12-13-a körül van, maga a jelenség azonban legalább két hétig tart.

Ilyenkor a Föld 110 ezer kilométer per órás sebességgel halad át a naprendszer azon részén, amit a Swift-Tuttle nevű üstökös beszennyezett a porával. Ezeket a porszemeket ütközéskor a Föld felsöpri magával, a légkörbe jutva felizzanak, fénylő csíkokként látszanak.

A Perseidák az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorraj. A meteorok a Perseus csillagkép irányából sugárzódnak szét, az elnevezés innen eredhet.

Az első megfigyelések a Perseidákról kínai csillagászoknak köszönhetően Kr.u. 36-ból származnak. A Perseidákat Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik, a rómaiak által halálra kínzott ókeresztény mártír után, akinek ünnepnapját augusztus 10-én tartja az egyház.

Mark Bailey, az észak-írországi Armagh megyében működő csillagvizsgáló kutatója szerint az idei év különlegesnek ígérkezik, mert míg az elmúlt években 100-200, idén már 200-300 hullócsillag is átsuhanhat az égbolton egy-két órán belül. Az üstökös pályája ugyanis évről évre változik, így a meteorfelhő porából sem mindig ugyanannyi esik a Föld útjába.

Ha az időjárás megengedi, a megfigyeléshez érdemes sötét helyet keresni, például magas házak tetejét, fénytelen tisztásokat. A Duna-Ipoly Nemzeti Park programokat is hirdetett, pénteken a budai Sas-hegyen este fél nyolctól "Csillagfényes sétát" szerveznek, Tatabányán, a Gerecsében lesz csillagnéző túra (a programokról bővebben: www.dunaipoly.hu).

Szerző