Előfizetés

Újra támad a kolera?

Publikálás dátuma
2016.08.13. 07:12
Illusztráció: Thinkstock
A Vibrio baktériumnemzetség szaporodása előtt egyre kevesebb az akadály a tengerek parti vizeinek felmelegedése miatt. Ez pedig előre vetíti a kolerajárványok visszatérését - írja a hazipatika.hu.

A baktériumnemzetség több faja komoly megbetegedéseket okozhat embereknél, amelyek között a Vibrio cholerae baktérium által előidézett kolera talán a legveszedelmesebb - olvasható a New Scientist magazinban. Mivel a baktériumcsoport a melegebb vizekben érzi jól magát elsősorban, így a globális éghajlatváltozás nyomán melegedő tengervíz befolyása a kórokozók terjedésére fontos kérdéssé vált a tudósok számára.

A kolera az egyik legsúlyosabb, bélrendszert érintő bakteriális fertőzés, mely esetenként akár órák alatt halálhoz vezethet. Bár a legtöbben csak a történelemkönyvekben találkoznak vele, a világ egyes részein még mindig rendszeresen vannak járványok. Rita Colwell mikrobiológus szerint az egyik leginkább érintett térség jelenleg Észak-Európa minősül, ahol a Balti-tenger melegedése miatt várhatóan emelkedni fog a vibriók által előidézett fertőzések száma a jövőben.

A probléma természetesen nem csak Európát érinti. Hasonlóan negatív folyamatokról számolt be az Amerikai Járványügyi Központ, amely Alaszka környékéről jelentett megbetegedéseket, pedig a térség korábban a vibriók számára élhetetlen volt az alacsony vízhőmérséklet miatt.

Vihart kavart az egyházi törvény - Nem adják fel Iványiék

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2016.08.13. 07:03
Iványi: a kritikai hangok elhallgattatásával próbálkozik a hatalom FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Az ellenzék visszautasítja a kormányszóvivő vádját, hogy miattuk nem lett jobb az amerikai kormány nemzetközi egyházi jelentésében több ponton kifogásolt magyar törvény, amely 350 kisegyházat fosztott meg korábbi státusától. Iványi Gábor nem adja fel a harcot, hogy visszaszerezze egyháza 1981-ben, a szocializmus idején elismert jogosítványait.

A kormány bűnös és hitvány módon játszik az egyházügyi törvény módosításának kérdésével, minden újabb javaslattal távolabbra tolja a korábbi státusuktól megfosztott egyházak jogainak visszaállítását – így értékelte Iványi Gábor a kormányszóvivő kijelentését, hogy az ellenzék hibájából nem lehetett tavaly ősszel megváltoztatni a sokat kifogásolt jogszabályt. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője szerint hálát lehet adni Istennek, hogy az ellenzék elutasította a fideszes képviselők javaslatát, amely a taglétszám mellett a felajánlott adókhoz kötötte volna a jogaiktól 2012 januárjától megfosztott magyarországi kisegyházak újbóli elismerését. A szegények megsegítésében erőn felül teljesítő egyház vezetője a Népszavának úgy fogalmazott: ha az ellenzék belemegy a kétharmados törvény újabb módosításába, ők majd valamikor 2024 után kaphatták volna vissza azokat a jogaikat, amelyeket még 35 évvel ezelőtt a kommunista hatalom idején harcoltak ki maguknak. Egyházi státusukat 1981 októberében ismerte el az akkori egyházügyi vezetés, a 2012-es jogfosztást pedig már a hazai és a nemzetközi bíróságok is törvénytelennek minősítették.

A kérdés azért került ismét napirendre, mert az amerikai külügyminisztérium ezen a héten kiadott éves jelentése a vallásszabadság helyzetéről a világban, kiemelten foglalkozott a magyarországi gyakorlattal. Az összefoglaló egyetlen pozitív megállapítása, hogy a magyar alaptörvény biztosítja a vallásszabadságot, ezt követően azonban kritikai megjegyzések sorozata következik a szövegben. Az amerikai kormány arra emlékeztet: annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság (AB) tavaly több határozatában is alkotmányellenesnek minősítette, vagy az Emberi Jogok Európai Egyezményével összeegyeztethetetlennek találta a vallásról szóló törvény bizonyos cikkeit, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) pedig 2014-es határozatában kimondta, hogy a törvény sérti a társulási jogot, a magyar kormány nem vonta vissza azt az intézkedést, amelyben törölték több mint 350 magyarországi „bevett” egyház korábbi lajstromba vételét. A jelentés azt is hozzáteszi, hogy a parlament nem teljesítette tavaly az Alkotmánybíróság által megszabott október közepi határidőt sem a vallásszabadságról szóló törvény aggályos, alkotmányellenes cikkeinek módosítására. Az amerikai külügyi jelentés azt is megemlíti, hogy az új törvény életbe lépése óta 12 egyház kérte a legtöbb jogot biztosító „bevett” egyházi státus megadását, de a parlament annak ellenére nem szavazott a beadványokról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) valamennyi kérelmet jogosnak találta. A nemzetközi elemzés arra is kitér, hogy a kormányzati támogatások 90 százalékát a négy történelmi egyház, a római katolikus, a református, az evangélikus egyház és a zsidó közösség kapja, a kisebbségi vallási csoportok állami támogatáshoz való hozzáférése korlátozott. Azt is erős kritikával illetik, hogy a magyar állam feltételei alapján az Európai Szociális Alapból kizárólag a katolikus egyház juthat pályázati pénzekhez.

Az összefoglaló készítői azt is kiemelik, hogy Magyarországon több tucat antiszemita megnyilvánulás történt a vizsgált időszakban, továbbá az európai migrációs válság fokozódásával nőtt a muzulmán-ellenesség az országban. Az itteni muzulmán közösség tagjai fizikai és szóbeli támadásokról és fenyegetésekről számoltak be, a fejkendőt viselő nők azonban a támadásokat félelmükben nem is jelentették a rendőrségen.

A magyar egyházügyi szabályozással kapcsolatos kifogások önmagukban is súlyosak, de ami az összes érintettnél kiverte a biztosítékot, az a kormányszóvivő reagálása volt. Kovács Zoltán ugyanis a felvetett gondokra reagálva egyszerűen áttolta a felelősséget az ellenzékre, amikor kijelentette, hogy a Fidesz ugyan megpróbálta megváltoztatni a törvényt, de a kétharmados jogszabály elfogadásához az ellenzék nem járult hozzá. A cinikus kifogásra Bárándy Gergely úgy reagált: az ellenzéknek épp abban áll a felelőssége, hogy rossz törvényeket, jogsértéseket ne fogadjon el. A szocialista képviselő emlékeztetett rá, hogy a javaslat megismerése után egyeztettek kis és nagy egyházakkal egyaránt, de egyik sem tartotta elfogadhatónak a tervet, pártja sem támogathatta azt. Az elutasítás szerinte arra is figyelmezteti a kormánypártokat, hogy meg kell tanulniuk tárgyalni és kompromisszumokat kötni, hiszen a folytatás, vagyis az új szabályozás kidolgozása nem az ellenzék, hanem a kormány feladata. Miközben tárgyalnának az új egyházügyi törvény terveiről, a Fidesz biztos lehet benne, hogy az MSZP ragaszkodik az egyházak egységes elbírálásának elvéhez – tette hozzá Bárándy.

Hasonlóan látja a helyzetet Ikotity István is, aki szerint nagyon gyenge érv az ellenzékre tolni a felelősséget a kormány kudarcáért, hiszen a kialakult helyzetért a mostani vezetés kompromisszumképtelensége és önfejűsége a felelős elsősorban. Az LMP képviselője arra emlékeztetett, hogy - bár egy ilyen súlyú szabályozásnak szerinte a lehető legszélesebb konszenzuson kellene alapulnia - a kormánypártok tárgyalni sem voltak hajlandóak más javaslatokról. A Fidesz továbbra sem biztosított volna védelmet az önkényes jogalkalmazással szemben, vagyis apró szépségtapaszokat akartak csak rányomni a sokat kifogásolt törvényre, de érdemi változtatásba nem akartak belemenni - értékelte a történteket. Őket is sok, jogai visszaállításáért küzdő felekezet kereste meg a vita idején, érzik tehát a kérdés súlyát, ezért Ikotity is azt jelezte lapunknak, bármikor nyitottak lennének tárgyalni az egyházi szabályozásról.

A Fideszben nem született új javaslat az egyházi kérdések szabályozására, bár nem tudni, mi zajlik a színfalak mögött, hiszen a tavalyi módosító csomagot is teljes titokban készítették elő az Igazságügyi Minisztériumban, majd adták át kormánypárti képviselőknek, akik végül saját nevük alatt nyújtották be a parlamentnek. Ha nem történik semmi, a kormány és a magyar parlament is folyamatos törvénysértést követ el azzal, hogy egyházakat foszt meg korábban megszerzett jogaiktól és nem állítja vissza 2012 január előtti státusukat.

Iványi Gábor kérdésünkre elmondta, hogy a nemzetközi bíróságon megnyert perek után a magyar állam egyelőre csak azt az összeget fizette ki nekik, ami a 2011-ben felajánlott és visszatartott 1 százalékokból a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek járt, de technikai számukat, ami ismét feljogosítaná őket az adóbevételek gyűjtésére, annak ellenére nem kapták vissza a NAV-tól, hogy megnyerték a pert az adóhatóság ellen. Az egyházi vezető azt is hozzátette, hogy oktatási és szociális intézményeik visszatartott működési költségeit is csak 2014 év végéig fizette ki nekik a magyar állam, most kénytelenek voltak ismét Strasbourghoz fordulni, hogy hozzájussanak a tavalyi támogatásokhoz is.

Közben folyamatosan a kritikai hangok elhallgattatásával próbálkozik a hatalom, amikor támadja azokat a kisegyházakat, amelyek harcolnak az igazukért - emlékeztetett Iványi, hozzátéve, hogy ennek ellenére ő nem adja fel a küzdelmet mindaddig, amíg újra tisztességes szabályok alapján, szabadon működhetnek.

Vihart kavart az egyházi törvény - Nem adják fel Iványiék

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2016.08.13. 07:03
Iványi: a kritikai hangok elhallgattatásával próbálkozik a hatalom FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Az ellenzék visszautasítja a kormányszóvivő vádját, hogy miattuk nem lett jobb az amerikai kormány nemzetközi egyházi jelentésében több ponton kifogásolt magyar törvény, amely 350 kisegyházat fosztott meg korábbi státusától. Iványi Gábor nem adja fel a harcot, hogy visszaszerezze egyháza 1981-ben, a szocializmus idején elismert jogosítványait.

A kormány bűnös és hitvány módon játszik az egyházügyi törvény módosításának kérdésével, minden újabb javaslattal távolabbra tolja a korábbi státusuktól megfosztott egyházak jogainak visszaállítását – így értékelte Iványi Gábor a kormányszóvivő kijelentését, hogy az ellenzék hibájából nem lehetett tavaly ősszel megváltoztatni a sokat kifogásolt jogszabályt. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője szerint hálát lehet adni Istennek, hogy az ellenzék elutasította a fideszes képviselők javaslatát, amely a taglétszám mellett a felajánlott adókhoz kötötte volna a jogaiktól 2012 januárjától megfosztott magyarországi kisegyházak újbóli elismerését. A szegények megsegítésében erőn felül teljesítő egyház vezetője a Népszavának úgy fogalmazott: ha az ellenzék belemegy a kétharmados törvény újabb módosításába, ők majd valamikor 2024 után kaphatták volna vissza azokat a jogaikat, amelyeket még 35 évvel ezelőtt a kommunista hatalom idején harcoltak ki maguknak. Egyházi státusukat 1981 októberében ismerte el az akkori egyházügyi vezetés, a 2012-es jogfosztást pedig már a hazai és a nemzetközi bíróságok is törvénytelennek minősítették.

A kérdés azért került ismét napirendre, mert az amerikai külügyminisztérium ezen a héten kiadott éves jelentése a vallásszabadság helyzetéről a világban, kiemelten foglalkozott a magyarországi gyakorlattal. Az összefoglaló egyetlen pozitív megállapítása, hogy a magyar alaptörvény biztosítja a vallásszabadságot, ezt követően azonban kritikai megjegyzések sorozata következik a szövegben. Az amerikai kormány arra emlékeztet: annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság (AB) tavaly több határozatában is alkotmányellenesnek minősítette, vagy az Emberi Jogok Európai Egyezményével összeegyeztethetetlennek találta a vallásról szóló törvény bizonyos cikkeit, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) pedig 2014-es határozatában kimondta, hogy a törvény sérti a társulási jogot, a magyar kormány nem vonta vissza azt az intézkedést, amelyben törölték több mint 350 magyarországi „bevett” egyház korábbi lajstromba vételét. A jelentés azt is hozzáteszi, hogy a parlament nem teljesítette tavaly az Alkotmánybíróság által megszabott október közepi határidőt sem a vallásszabadságról szóló törvény aggályos, alkotmányellenes cikkeinek módosítására. Az amerikai külügyi jelentés azt is megemlíti, hogy az új törvény életbe lépése óta 12 egyház kérte a legtöbb jogot biztosító „bevett” egyházi státus megadását, de a parlament annak ellenére nem szavazott a beadványokról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) valamennyi kérelmet jogosnak találta. A nemzetközi elemzés arra is kitér, hogy a kormányzati támogatások 90 százalékát a négy történelmi egyház, a római katolikus, a református, az evangélikus egyház és a zsidó közösség kapja, a kisebbségi vallási csoportok állami támogatáshoz való hozzáférése korlátozott. Azt is erős kritikával illetik, hogy a magyar állam feltételei alapján az Európai Szociális Alapból kizárólag a katolikus egyház juthat pályázati pénzekhez.

Az összefoglaló készítői azt is kiemelik, hogy Magyarországon több tucat antiszemita megnyilvánulás történt a vizsgált időszakban, továbbá az európai migrációs válság fokozódásával nőtt a muzulmán-ellenesség az országban. Az itteni muzulmán közösség tagjai fizikai és szóbeli támadásokról és fenyegetésekről számoltak be, a fejkendőt viselő nők azonban a támadásokat félelmükben nem is jelentették a rendőrségen.

A magyar egyházügyi szabályozással kapcsolatos kifogások önmagukban is súlyosak, de ami az összes érintettnél kiverte a biztosítékot, az a kormányszóvivő reagálása volt. Kovács Zoltán ugyanis a felvetett gondokra reagálva egyszerűen áttolta a felelősséget az ellenzékre, amikor kijelentette, hogy a Fidesz ugyan megpróbálta megváltoztatni a törvényt, de a kétharmados jogszabály elfogadásához az ellenzék nem járult hozzá. A cinikus kifogásra Bárándy Gergely úgy reagált: az ellenzéknek épp abban áll a felelőssége, hogy rossz törvényeket, jogsértéseket ne fogadjon el. A szocialista képviselő emlékeztetett rá, hogy a javaslat megismerése után egyeztettek kis és nagy egyházakkal egyaránt, de egyik sem tartotta elfogadhatónak a tervet, pártja sem támogathatta azt. Az elutasítás szerinte arra is figyelmezteti a kormánypártokat, hogy meg kell tanulniuk tárgyalni és kompromisszumokat kötni, hiszen a folytatás, vagyis az új szabályozás kidolgozása nem az ellenzék, hanem a kormány feladata. Miközben tárgyalnának az új egyházügyi törvény terveiről, a Fidesz biztos lehet benne, hogy az MSZP ragaszkodik az egyházak egységes elbírálásának elvéhez – tette hozzá Bárándy.

Hasonlóan látja a helyzetet Ikotity István is, aki szerint nagyon gyenge érv az ellenzékre tolni a felelősséget a kormány kudarcáért, hiszen a kialakult helyzetért a mostani vezetés kompromisszumképtelensége és önfejűsége a felelős elsősorban. Az LMP képviselője arra emlékeztetett, hogy - bár egy ilyen súlyú szabályozásnak szerinte a lehető legszélesebb konszenzuson kellene alapulnia - a kormánypártok tárgyalni sem voltak hajlandóak más javaslatokról. A Fidesz továbbra sem biztosított volna védelmet az önkényes jogalkalmazással szemben, vagyis apró szépségtapaszokat akartak csak rányomni a sokat kifogásolt törvényre, de érdemi változtatásba nem akartak belemenni - értékelte a történteket. Őket is sok, jogai visszaállításáért küzdő felekezet kereste meg a vita idején, érzik tehát a kérdés súlyát, ezért Ikotity is azt jelezte lapunknak, bármikor nyitottak lennének tárgyalni az egyházi szabályozásról.

A Fideszben nem született új javaslat az egyházi kérdések szabályozására, bár nem tudni, mi zajlik a színfalak mögött, hiszen a tavalyi módosító csomagot is teljes titokban készítették elő az Igazságügyi Minisztériumban, majd adták át kormánypárti képviselőknek, akik végül saját nevük alatt nyújtották be a parlamentnek. Ha nem történik semmi, a kormány és a magyar parlament is folyamatos törvénysértést követ el azzal, hogy egyházakat foszt meg korábban megszerzett jogaiktól és nem állítja vissza 2012 január előtti státusukat.

Iványi Gábor kérdésünkre elmondta, hogy a nemzetközi bíróságon megnyert perek után a magyar állam egyelőre csak azt az összeget fizette ki nekik, ami a 2011-ben felajánlott és visszatartott 1 százalékokból a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek járt, de technikai számukat, ami ismét feljogosítaná őket az adóbevételek gyűjtésére, annak ellenére nem kapták vissza a NAV-tól, hogy megnyerték a pert az adóhatóság ellen. Az egyházi vezető azt is hozzátette, hogy oktatási és szociális intézményeik visszatartott működési költségeit is csak 2014 év végéig fizette ki nekik a magyar állam, most kénytelenek voltak ismét Strasbourghoz fordulni, hogy hozzájussanak a tavalyi támogatásokhoz is.

Közben folyamatosan a kritikai hangok elhallgattatásával próbálkozik a hatalom, amikor támadja azokat a kisegyházakat, amelyek harcolnak az igazukért - emlékeztetett Iványi, hozzátéve, hogy ennek ellenére ő nem adja fel a küzdelmet mindaddig, amíg újra tisztességes szabályok alapján, szabadon működhetnek.