Orbán-unoka - Itt az első fotó Ráhel kislányáról!

Publikálás dátuma
2016.08.14. 18:41
Forrás: Facebook/Orbán Ráhel
Ahogy lapunk is beszámolt róla, júniusban született meg Orbán Ráhel kislánya, Tiborcz Alíz, eddig azonban nagy volt a titkolózás az első Orbán-unoka körül. Most úgy tűnik, megtört a jég, közzétették ugyanis az első nyilvános fotót a babáról Ráhel Facebook-oldalán.

hvg.hu szúrta ki, hogy új, nyivános elérésű fotó került ki arra a Facebook-oldalra, amelyet valószínűleg Orbán Ráhel kezel. Az első Orbán-unoka már június 20-án világra jött, eddig azonban nem hoztak nyilvánosságra képet róla.

A portál megjegyzi, hogy a korábbi információ, miszerint a kis Alíz sok hajjal született, a fotó alapján helytállónak tűnik.

A fotót profilképnek állította be az oldal kezelője, ezért válhatott teljesen publikussá, ha maga a Facebook-oldal nem is az. A bejegyzést lapunk is megosztotta, ám azóta már eltávolították, de a profilképként beállított fotót még megnézheti, ha ide kattint!

Szerző

Haldokló egészségügy - Milliárdossá duzzadnak a kórházak adósságai

Publikálás dátuma
2016.08.14. 18:13
Illusztráció: Thinkstock
Nagy a csend a kórházi adósságok rendezése körül, pedig az összes állami intézmény tartozásának több mint 76 százaléka az egészségügyben keletkezik, havonta most is ütemesen nő, év végére megint elérheti a 70 milliárd forintot. A kormány próbálkozásai az intézmények gazdálkodásának megváltoztatására nem komolyak, pedig csak három kórházban sikerült nullára faragni az adósságot.

Még nem lehet látni, hogy az augusztus elsejétől bevezetett új, a korábbiakhoz képest valamivel rugalmasabb elszámolási rendszer milyen hatással lesz a kórházi adósságokra, jelentős javulást azonban nem várnak a szakértők, mert csak a béremelések korábban másra nem költhető összegét építették be az ellátások és beavatkozások költségeinek elszámolásába, nem kaptak pluszforrást a terület intézményei. Érdemi változást a kormány szerint a kancellári rendszer bevezetése hozhat, bár egészségügyi gazdálkodási szakemberek szerint változatlan állami finanszírozás mellett ez is csak a kis lyukak befoltozását fogja elérni az intézmények költségvetésében.

Az sem javít – sőt, van ahol ront – a helyzeten, hogy az augusztus 5-én megjelent, intézményekre lebontott lista szerint vannak olyan kórházak és szakrendelők, ahol csökkentették azoknak az ellátásoknak az arányát, amelyeket száz százalékban megtérít az egészségbiztosító (ez a teljesítményvolumen-korlát, a tvk), ha ennél több beteget látnak el, csak csökkentett összeget kapnak, sőt egy határ fölött ingyen kezelhetik a pácienseket. Összességében több mint 8 százalékkal kevesebb lett a teljes egészében térített lehetősége az intézményeknek, amit biztosan próbálnak is betartani, hiszen ingyen sehol nem szeretnének dolgozni. Jó esetben ez azt jelenti, hogy nem végeznek el olyan felesleges beavatkozásokat, nem kérnek olyan nem feltétlenül szükséges laborvizsgálatokat, vagy röntgen és CT-felvételeket, amilyeneket eddig nyugodt szívvel elvégeztek. Kórházi berkekben az a hír járja, hogy a fizetett kapacitásokat azért merte csökkenteni a kormány, mert több intézményben magasabb volt a keret a valóban felhasználtnál, de ez egyrészt nem volt általános, másrészt rosszabb esetben a tvk csökkentés akár azzal is járhat, hogy a keret kimerülése után elküldik a hozzájuk forduló betegeket.

Összességében tehát semmit nem javult a kórházak finanszírozása, ami azt eredményezi, hogy a kórházak tartozása hamarosan ismét eléri a tavalyi majdnem 60 milliárd forintos konszolidáció mértékét - erősítette meg nemrég a Népszavának az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója. Holchacker Péter júniusban arról tájékoztatott, hogy nincs tárgyalás a beszállítók és az egészségügyi államtitkárság vagy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) között az adósságrendezésről és ilyen hír azóta sem érkezett. A nagy adósságrendezés után tavaly év végén az Egészségbiztosítási Alap maradványaiból a kasszasöpréskor ráadásul további hét-nyolcmilliárdos segítséget kaptak az intézmények, ám már ennek sem látszik az eredménye. Az egészségügyi intézmények tartozása június végén megközelítette az 52 milliárdot és a beszállítók számításai szerint, ha nem történik semmi, év végére megint 70 milliárdnál járnak majd. Az újabb konszolidáció biztosra vehető, ezt egy hetekkel ezelőtti tájékoztatóján a kancelláriaminiszter is elismerte, de egyelőre semmit nem tudni ennek időpontjáról vagy feltételeiről.

Közben a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai cáfolhatatlanul igazolják, hogy a tartozás ütemesen kúszik felfelé, havonta 3-4 milliárddal emelkedik az összege. Az állam által fenntartott intézmények tartozásállományának június végi listája azt mutatja, hogy a bírósági, rendvédelmi, oktatási vagy szociális terület kifizetetlen számlái a teljes adósságállománynak mindössze a 23,9 százalékát teszik ki, a többit ismét az egészségügy halmozta fel. Ez a terület a 68,2 milliárdos teljes adósságállományból 51,8 milliárdos beszállítói tartozást gyűjtött össze.

Valahogyan azért még operálnak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS

Valahogyan azért még operálnak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS

A klinikákat is működtető nagy egyetemek közül egyedül a debreceni tartozásai csökkentek, Szegeden csak minimálisan, Pécsen és a Semmelweis Egyetemen azonban százmilliókkal nőtt a tartozás májusról júniusra. Az Országos Onkológiai Intézet adósságai közelítenek az egymilliárdhoz, a bűvös határt azonban mások már régen átlépték. Fölötte van az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, a debreceni Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet, a budapesti Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet, a Csongrád Megyei Dr. Bugyi István Kórház, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, a Tolna Megyei Balassa János Kórház, a váci Jávorszky Ödön Kórház, vagy a tatabányai Szent Borbála Kórház.

Ezek az intézmények júniusban is növelték adósságállományukat, míg a milliárdos tartozásból valamennyit sikerült ledolgozni a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban és a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban. Ezeknél az intézményeknél is rosszabb a helyzet a Honvédkórházban, vagy a Békés Megyei Központi Kórházban, ahol hosszabb ideje 3 milliárdot meghaladó a tartozás, vagy a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ költségvetésében, ahol az adósság már csak 42 millióra van a 3 milliárdtól.

Mindössze 3 olyan intézmény volt június végén a magyar egészségügyben, ahol sikerült nullára faragni a tartozásokat. A bravúrt az edelényi Koch Róbert Kórház és Rendelőintézet, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház, és a budapesti Szent Margit Kórház tudta megcsinálni.

Most túl nagy a csend a kórházi tartozások körül, de ősszel nem úszhatja meg a kormány, hogy ismét kitalálja az egészségügyi beszállítókkal szembeni adósságok rendezésének módját, hosszabb távon pedig végre el kellene gondolkodni rajta, meddig lehet kiéheztetni egy ágazatot.

Súlyos a szegregáció Magyarországon

Publikálás dátuma
2016.08.14. 18:04
Illusztráció: Molnár Ádám/Népszava
Legalább 1300-1400 szegregált településrész van Magyarországon, amelyek lakói hátrányos helyzetűnek számítanak - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.

Czibere Károly elmondta: a kormány az ilyen összetett szociális problémákkal küzdő embereknek segítene a komplex telepprogrammal, amely folytatására augusztustól 91 milliárd forint áll rendelkezésre. Megjegyezte, hogy azért is van szükség az ilyen átfogó programokra, mert azt tapasztalták, a szociális problémák gyakran nem külön-külön, hanem halmozottan jelentkeznek és bizonyos területeken koncentrálódnak. 

Az államtitkár pénteken egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a karitatív szervezetek, egyházak, civilek, önkormányzatok bevonásával megvalósuló telepprogramok lényege nem lakásépítés vagy felújítás, hanem a közösségfejlesztés. Hozzátette: a szociális munka eszköztárával diagnózist állítanak fel, feltárják a problémáikat, majd saját erőforrásaik feltérképezése után megerősítik a közösségeket.

Szerző