Előfizetés

Leonard Cohen új albuma

Ősszel nyolcvankét éves korában új albummal jelentkezik Leonard Cohen Grammy-díjas kanadai énekes-dalszerző, tudatta a rajongókkal a művész hivatalos Facebook-oldala.

Azt írták, a You Want It Darker című albumon "felejthetetlen új dalok" szerepelnek, s azon kevés kiváltságosok, akik belehallgathatták már a munkába, "mesterműnek", illetve "klasszikus Cohen-szerzeményeknek" nevezték a dalokat.

Az előadó 14. stúdiólemezének hírére a művész 2,2 millió felhasználó által követett oldalát ellepték az örömöt kifejező hozzászólások: egy 22 éves brit fiatalember azt osztotta meg, hogy nyilvános helyen kezdett örömujjongásban, egy másik rajongó pedig azt javasolta Cohennek, kezdjen olyan soha véget nem érő koncertturnéba, mint amilyent az éppen október-novemberben több különböző amerikai államban koncertező Bob Dylan folytat.

Leonard Cohen múzsája, Marianne Ihlen július 29-én, 81 éves korában hunyt el. A közelmúltban került nyilvánosságra az a megkapóan őszinte és szép levél, amelyet Cohen írt a So Long, Marianne című világslágere ihletőjének, miután megtudta, hogy az egykori szerelme halálos beteg.

A szerelem költőjének tartott alkotó hatvan éve tartó pályafutása elején költőként indult, de különböző lírai szerzeményei, amelyeket néha saját gitár vagy billentyűs kísérettel énekelt el, a folk és a soft rock műfaj hallhatatlan slágereivé váltak. Az évek során milliós példányszámban keltek el lemezei, fellépett a világ legtöbb országában. Költői munkásságáért megkapta a rangos spanyol kitüntetést, az Asztúria Hercege-díjat.

Kapcsolódó
Leonard Cohen múzsáját gyászolja

Örömzene a Balkán hercegével

Mészáros Márton
Publikálás dátuma
2016.08.15. 07:45
Goran Bregovic teljesen megszédítette a közönséget FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/VINCENZO LOMBARDO
Goran Bregovic sokak számára a legendás szerb filmrendező, Emir Kusturica filmjeinek zeneszerzőjeként ismert, pedig a világhírű szerb zenész saját zenekarával, egyedi hangzást és partihangulatot szállítva, körbeturnézta a fél világot. A hatvanhat évesen is energikus Bregovic nagyszerű koncertet adott a Szigeten, de hiába ígért temetési hangulatot, a közönséget nem lehetett eltántorítani az esküvők örömorgiájától.

Goran Bregovic nem szorul különösebb bemutatásra a magyar közönség előtt, ez nyilvánvaló. A szerb-horvát zeneszerző, aki mellesleg énekes, gitáros és még sok minden, rendszeresen jár vissza a Sziget Fesztiválra, ahol ezúttal is hatalmas örömzenét csinált.

A világszerte turnézó Bregovic annyira népszerű hazánkban is, hogy a magyar könnyűzene fesztiválra már régóta visszajáró fellépőként érkezik. Itt volt nálunk tavaly is, akárcsak az elmúlt tizenhárom évben sok egyéb alkalommal. De nem csak a Szigeten, hanem például hat éve Pécsett, a Dóm téren is nagy sikerű koncertet adott – a hangulat mellett a siker fokmérője az is, hogy akkor is több ezer ember hallgatta majd’ kiugorva bőréből.

Így volt ez most, a Sziget Fesztivál második napján is. Goran Bregovic és az általa alapított-vezetett Wedding & Funeral Orchestra a Világzenei Színpadot péntek este fél tíztől foglalhatta el. Manu Chao, a népszerű francia-spanyol zenész ugyanebben az időben kezdte szórakoztatni közönségét a pár percnyi sétára lévő Nagyszínpadon, ez pedig választás elé állította a fesztiválozókat. Habár a jórészt latin zenét játszó, és határozott politikai véleményét két dal között megosztó Manu Chao több embert vonzott, a balkáni zene nagyágyújának sem volt oka szégyenkeznie.

Miután a Goran Bregovicra és az egyedi zenekarára váró közönség elé lépett egy konferálással megbízott úr, két – magyarul és angolul elmondott – tőmondatban bemutatta az előadót. „Mindenki tudja, hogy ennek a balkáni hagyománynak a legfontosabb zeneszerzője Goran Bregovic. Fogadják nagyon sok szeretettel” – kérte, bár teljesen felesleges volt a banális felhívás.

A közönség, meghallva Bregovic nevét, rögvest kiabálásba, éljenzésbe kezdett. Pár perccel később pedig már a színpadon volt kilenc zenész: többségükben fúvósok, két tarka bolgár népviseletbe öltözött vokalista asszony, a fókuszban pedig dob és cintányérok előtt a fiatal roma énekes, mellette a mester fehér szmokingban, kezében kisméretű gitárral. (A sztár szinte végig ült, egy-egy jópofán megkomponált hatás erejéig pattant fel. Közben pedig énekelt, gitározott, dobot ütött, de jelenlétével, cigánybárós tekintélyével, elegáns kézmozdulataival, indulatszavaival legalább annyit tett, mintha körbetáncolta volna a színpadot.)

Hogy nevén nevezzem a dolgot: nem vacakoltak sokáig, nem udvariaskodtak, nem beszéltek különösebben a közönséghez. Miközben elült a szűnni nem akaró tapsvihar, elfoglalták helyüket, s egyből neki kezdtek az egyik legnagyobb slágerüknek. Nyitószámul választani a Gas, Gas című szerzeményt, felér a közönség maradéktalan felperzselésével. Az első sorból csak jól megválasztott ütemben tudtam egyszer-egyszer hátra pillantani, mivel a cigány nyelven szóló dal alatt dübörgött az Óbudai-sziget gyepe.

Fiatalok és idősebbek közösen rázták magukat, ugráltak a magasba, dalolták azt, amit hallottak. Persze, a közönség soraiban a lobogtatott zászlókból ítélve szerbek, horvátok, macedónok és románok is voltak, sokan tovább mentek a Gas, Gas... refrén kurjantásánál.

Az ütős nyitány után sorjában következtek Bregovic közönségének kedvencei. Ahogyan arra az együttes neve is utal, esküvő és temetés az a tartomány, amelyben a hatvanhat éves mester elhelyezte életművét. Mégis, két dalt leszámítva, az összes előadott produkció szinte fizikailag is lángra lobbantotta a közönséget, mintsem búslakodásra sarkallta. A líraibb, emelkedettebb dalok is szépek voltak, de általában a temetési érzet is olyan volt, mint amilyen egy őrületes buli izzó hangulata.

Az egyedi zenekar elképesztő energiával szórakoztatta a közönséget. Széles repertoárjukból olyan másfél órányi anyaggal készültek, amivel táncra ingerlik a lábakat. A vulkánerejű banda már megszokhatta, hogy a közönség megvesz értük, mégis jól láthatóan kisfiús mosoly csillant meg Bregovic arcán, amikor a fesztiválozók egy-egy jól elcsípett, vagy régóta ismert refrént felkaptak.

„Hop, hop, hop, kici, kici, ale, ale, cici, dirli, di, di, di” – kántálta a Kichi kichi című dalnál a sok ember. Ugrottak a magasba, rögtönzött tánctérré alakítva a lábuk előtti szűk kis területet, fel-le dobálták kezüket a közönség felszabadult tagjai. Mi sem mutatja jobban a koncert hatását: a balkáni kavalkád közepette még a koncerten nehezen oldódó, hozzám hasonló anti-partiőrültek is jól érezhetik magukat.

Ha már előbb bedobtam az esküvőket és temetéseket, a koncert vége felé meglepetésszerű lánykérésbe csöppentünk. Egy húszas évei közepén járó fiatalember a színpadra félszegen kiálló barátnője kezét kérte meg, majd a halkan elsuttogott igent követően a fehér szmokingos Goran Bregovic barátságos kézfogását, puszijait fogadhatták. Az örömteli pillanaton felbuzdulva a mindig mosolyogó zenekarvezető-zeneszerző betanította az Artilleria mindenki által énekelhető részét, majd ezzel a dallal kedveskedve köszöntötte a friss jegyeseket.

A koncert igazi tetőpontját a zárásként eljátszott két sláger, a Bella Ciao és a Kalashnikov szolgáltatta. A vad, állatias öröm, a közönség a két éneklő zenészt elnyomó teli torokból zengő dalolása egy őrületes Kusturica-filmbe varázsolt minket. (Goran Bregovic szerezte három Emir Kusturica rendezte filmnek – a Cigányok ideje, az Arizonai álmodozók, az Underground című munkáknak – a zenéjét.) „Ha nem őrülsz meg, nem vagy normális” – kiáltotta a ragyogó produkció vége felé a világzene sztárja.

Az addigra már teljesen felspannolt közönség nem hagyta cserben kedvencét, a dolgok rendje és módja szerint a meghatározott időben harsogta – magyarul – az utolsó slágerbe, hogy: "támadás!" Maradandó élmény az ilyen egymásra találás. Tüzes, mint a puskapor, akár ezt is mondhatnánk a koncertre, ha már az említett dal kontextusától nem akarunk nagyon eltérni.

A fellépés után nehezen keveredtem ki az élményből, amellyel a balkáni zene jóképű, rakoncátlan hercege megajándékozta hallgatóságát. Miközben elhagytam a tömeget, arra gondoltam, milyen fantasztikus az, ahogyan a Goran Bregovic és a Wedding & Funeral Orchestra játszi könnyedséggel, grandiózus életörömmel bizonyította: elég trombita, harsona, szaxofon, gitár és remek énekes a fergeteges hangulathoz. Így, ahogyan ez a kis csapat mutatta, csak így éri meg élni az életet.

Halálos betegen a színpadon
John Newman brit énekes tavaly a Volt Fesztiválon, a soproni Lővér kempingben, előző évben pedig a Strand - Nagyon Zene Fesztiválon, Zamárdi strandján koncertezett.
Idén annak ellenére vállalta a fellépést a Sziget Fesztiválon, hogy alig néhány nappal korábban jelentette be: négy évvel az első tumor eltávolítása után újra agydaganattal küzd.
A 26 éves zenész, aki eddigi pályafutása alatt már 1,5 millió lemezt adott el az Egyesült Királyságban, igazán szerethető koncertet nyújtott pénteken rajongóinak. Slágereit szenvedélyesen, a több tízezres közönséggel végig élénk kapcsolatot tartva adta át.

Elhunyt a Star Wars legendás sztárja

Publikálás dátuma
2016.08.14. 22:44
FOTÓ: Anthony Harvey/Getty Images
83 éves korában meghalt Kenny Baker brit színész, aki a Star Wars-filmekben R2-D2-t, a robotot játszotta. 

Kenny Baker az angliai Birminghamben született 1934. augusztus 24-én, Kenneth George Baker néven. A Kenny Baker nevet filmes karrierje kezdetén vette fel. Pályafutása alatt összesen 37 alkotásban kapott szerepet. Első alkalommal az 1960-ban készült Circus of Horrors c. horrorban láthattuk Dwarf szerepében.

Az 1977-es Star Wars IV: Egy új remény tette híressé, amelyben ő játszotta el R2D2-t. Mindössze 111 centiméter magas volt, ezért alakíthatta a kis robotot. Hat Star Wars filmben játszotta a csipogva-csicseregve beszélő, találékony robotot.

Megromlott egészségi állapota miatt a hetedik epizódban már csak tanácsadóként segédkezett. A színész az utóbbi hónapokban tolószékbe kényszerült, az Ébredő erő Los Angeles-i bemutatójára sem tudott elmenni.

Unokahúga, Abigail Shield a színész haláláról így nyilatkozott a The Guardiannek:

“Nem ért minket váratlanul a hír, ennek ellenére nagyon szomorú. Hosszú és teljes életet élt, sok vidámságot köszönhetünk neki. Nagyon jó dolog, hogy ennyire népszerű volt és büszkék vagyunk rá, hogy ennyit elért!

Amikor gyerek volt, nem voltunk biztosak benne, hogy egyáltalán megéli a pubertást. Abban az időben egy ilyen kis embernek nem volt igazán egyszerű élete, de ennek ellenére döbbenetes karriert futott be. Sajnos az utolsó pár évben nagyon beteg volt, így már számítottunk rá, hogy nemsokára elveszítjük őt. Az egyik unokaöccse, aki vigyázott rá, találta meg szombat reggel. Komoly tüdőproblémai miatt gyakran tolószékbe kényszerült. A Star Wars premierre is meghívást kapott, de sajnos túl beteg volt a az utazáshoz. Szerencsére nemrég találkozott George Lucassal, mikor a rendező Manchesterben járt” - idézte a gyászoló rokon írását a MoziMánia.