Ügyészségi vizsgálat vár Mengyi "Voldemort" Rolandra?

Publikálás dátuma
2016.08.15. 14:34
Forrás: Mengyi Roland/Facebook
Az MSZP sürgeti, hogy az ügyészség indítson eljárást a korrupcióval gyanúsítható Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselővel szemben. Bárány Balázs, a szocialisták elnökségi tagja a Legfőbb Ügyészség épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján azt kérdezte Polt Péter legfőbb ügyésztől, miért késlekednek egy ennyire fekete-fehér ügyben, ahol világosan kiderült, hogy egy fideszes parlamenti képviselő kenőpénzt követel azért, hogy közbenjárjon egy pályázat sikeréért.

Az MTI híradása szerint a politikus reményét fejezte ki, hogy az ügyészség hamarosan kikéri a kormánypárti képviselő mentelmi jogát, bár megjegyezte: korábban az bizonyosodott be, hogy az ügyészség nem kapkod eljárást indítani azokban az ügyekben, amelyekben fideszesek érintettek. A 168 óra cikkéből tizenegy napja tudható, hogy Mengyi Roland kétszer ötmillió forint kenőpénzt kért egy pályázat sikeréhez, a "Mengyi-modell szerint pedig az uniós források 90 százaléka megy a haverok zsebébe és pusztán 10 százalék jut valódi fejlesztésekre" - fejtette ki Bárány Balázs. Az MSZP elnökségi tagja megjegyezte azt is, ezzel párhuzamosan tizenegy napja nem világos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tudott-e arról, mi történt a pártjában. Bárány Balázs szerint ha a kormányfő tudott Mengyi Roland ügyéről, akkor maga is bűnös, amennyiben nem, akkor pedig alkalmatlan a feladatára.

Az Index ma egy alapos összeállítást készített arról, hogy ki is lehet valójában Mengyi Roland, az  Egy milliárdos táskahordójából lett politikus c. cikkben. 

Megírtuk: Mengyi tagadta az egész Voldemort-sztorit és azt mondta, áll bármilyen vizsgálat elé. Futó Barnabás, a fideszes politikus ügyvédje azt állította, hogy a lehallgatási anyagokban csak utalnak Mengyire, de ő maga nem beszél, a 168 Óra legfrissebb cikkében azonban olyan lehallgatási jegyzőkönyvet is közölt, ahol Mengyi a telefonbeszélgetés egyik résztvevője.

Szerző
Frissítve: 2016.08.15. 20:10

Újabb nyomozás az ORÖ ellen

Három hónapos aktatologatás, gondolkodás, feljelentés-kiegészítés után, végül mégis elrendelték a nyomozást az ORÖ ellen, amiért a szervezet saját képviselőknek menti ki vagyonát – tudta meg a RomNet.

A lap még május közepén írt arról az Országos Roma Önkormányzat képviselőinek nyilatkozatai alapján: az ORÖ az 1,6 milliárd forintos fizetési kötelezettségük teljesítése előtt kimentené az összes ingó és ingatlan vagyonát, hogy különféle programokba álcázva felélje azt. A több mint másfél milliárdos adósság mellett az ORÖ-nek közel 500 millió forintos egyéb adóssága van, egy részük miatt büntetőeljárás is indult, de azok törlesztését sem teljesítette eddig. Az ORÖ mindezek tudatában és ismeretében a Híd a munka világába projekt keretében az Emmi vizsgálata szerint jelentősen túlárazva, a program szempontjából alkalmatlan ingatlanokat átadta a korábban Farkas Flórián által alapított és vezetett foglalkoztatási szövetkezetnek. Mindezek mellett az ORÖ 2,5 millió forintos „kölcsönt” is adott az idén januártól Berényi László ORÖ-s képviselő, egykori fideszes országgyűlési képviselő által vezetett szövetkezetnek.

A roma önkormányzat a Mentorhálózatán keresztül mindemellett havi 450 ezer forintot fizet saját képviselőinek a 32 megyei iroda fenntartására, amelyekben látható és érdemi munkát nem végeznek, az alkalmazottak pedig havi 200-250 ezer forintos bért is kapnak. Irodafenntartást és megbízási szerződést viszont csak a Farkas Flóriánhoz közel álló képviselők, és a miniszterelnöki biztos által kijelölt új elnök, Balogh János emberei kaptak idén februártól, visszadátumozott szerződéssel, ezeket az összeget az elmúlt 7 hónapban folyamatosa át is utalták. Az irodák bérleti díját túlnyomó többségében a képviselők saját bankszámlájára utalják, és a képviselők - beleértve a Szabolcs-Szatmár Bereg megyében, Ibrányban élő Balogh János elnököt is - saját családtagjaikat alkalmazzák havi 200 ezer forintos fizetéssel. A RomNet birtokába került dokumentumok szerint van olyan képviselő, aki közel havi egymillió forintot kap az ORÖ-től megbízási díj és irodafenntartás címszó alatt.

A most a RomNet birtokába került, 2016. augusztus 9-én kelt határozatokból kiderül, a nagy feljelentő Tényi István beadványa végül az adónyomozókhoz került, akik úgy határoztak, az LMP antikorrupciós szóvivője, Hadházy Ákos által 2015. február 24-én költségvetési csalás gyanúja miatt tett büntetőfeljelentése kapcsán elrendelt nyomozáshoz csatolják az újabb ügy dokumentumait. A NAV megítélése szerint a RomNet által közölt cikkek alapján az ORÖ nem fedezetelvonást, hanem költségvetési csalást követhetett el Balogh János elnöksége alatt. Ennek a bűncselekménynek a büntetési tétele viszont jóval magasabb.

A NAV jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás gyanújával nyomoz már több mint másfél éve, ezek során többször is tartottak iratlefoglalást és házkutatást az ORÖ irodáiban, tanúkat hallgattak ki, de az ügynek még nincs gyanúsítottja. A nyomozás határidejét legutóbb októberig hosszabbította meg a nyomozóhatóság. ( Forrás: RomNet)

Ezzel már nem kampányolnak
Mégsem használná fel a kormány a cigány-felzárkóztatás kérdését a kvóta-népszavazási kampányban - írta a Magyar Nemzet, amely emlékeztetett: Trócsányi László, igazságügyi miniszter korábban azt mondta, hogy Magyarország már csak azért sem tudja befogadni a "gazdasági menekülteket", mert gondoskodnia kell 800 ezer cigány felzárkóztatásáról. Orbán Viktor pedig a nagykövetek értekezletén állt elő tavaly szeptemberben ezzel a magyarázattal. "Nekünk is az adottságunk - függetlenül, ki mit gondol róla, szereti-e a túrós csuszát, vagy nem -, hogy együtt élünk néhány százezer romával, amit valahol valaki eldöntött, ezt mi megörököltük, ezzel kell együtt élnünk, de mi nem várjuk el senkitől, hogy ők is éljenek együtt nagyszámú roma kisebbséggel, mi nem szólhatunk ebbe bele" - fogalmazott akkor a miniszterelnök. Azonban napjainkban a Farkas Flórián miniszterelnöki biztos nevével fémjelzett hazai romaintegrációt oly mértékben szőtte be a korrupció gyanúja, hogy a kormány számára már beszélni is kínos e témáról.

Szerző
Témák
nyomozás ORÖ
Frissítve: 2016.08.15. 20:06

A baloldali szavazókon múlik a kvótareferendum érvényessége

Publikálás dátuma
2016.08.15. 14:07
Az Együtt távolmaradásra buzdító "plakátja" a Facebook-on
Akár érvényes is lehet az október 2-án esedékes kvótareferendum – derül ki a Republikon Intézet legújabb közvélemény-kutatásából.

A választókorú népesség 42 százaléka biztosra ígéri részvételét, további 27 százaléka pedig saját állítása szerint valószínűleg részt vesz majd a népszavazáson. Fontos azonban tudni, hogy a részvételt a kutatások – így Republikoné is – hajlamos felülbecsülni. A kutatás során rákérdeztek, hogy a választók részt vennének-e az MSZP által kezdeményezett földreferendumon – amire végül sor sem kerül majd. A megkérdezettek 28 százaléka e – meg nem rendezendő – népszavazáson is „biztosra”, 26 százaléka „valószínűre” ígérte részvételét. Vagyis, a magas részvételi szándék nem feltétlenül eredményez majd ténylegesen érvényes népszavazást.

Úgy tűnik, a választók szintjén nem képez érdemi törésvonalat a kérdés: miközben több hazai ellenzéki párt is nyilvánossá tette álláspontját a kérdésben és bojkottot javasolt, a baloldali szavazók jelentős része is úgy nyilatkozott, hogy elmenne szavazni, és a többi választótól az igen/nem szavazatok arányában sem különböznek érdemben - írják az összegzésben. 

Ezzel együtt az érvényesség a baloldali pártok szavazóin múlhat: az MSZP és a DK távolmaradásra buzdító üzenete egyelőre nem jutott el választóikhoz: a két ellenzéki párt szimpatizánsainak abszolút többsége is részt venne a népszavazáson. Amennyiben e pártok sikerrel győznék meg szavazóikat a bojkottról, a népszavazás érvénytelen lenne.

A Gyurcsány Ferenc DK-elnök Facebook-oldalán látható "plakát"

A Gyurcsány Ferenc DK-elnök Facebook-oldalán látható "plakát"

A Fidesz-KDNP kormányt preferáló megkérdezettek körében gyakorlatilag egyhangú a ’nem’ opciót választók aránya (92%), de a Jobbik-szavazók (86%) és a baloldali-liberálisok többsége (60%) is nemmel voksolna.

A teljes népességben és a szavazáson részvételüket ígérők között egyaránt 7 százalék azok aránya, akik az ’igen’ opciót választanák; az ilyen módon történő voksolásra mindezidáig csak a Fodor Gábor vezette MLP buzdított, az igenek lehetséges aránya így messze meghaladja a liberális párt támogatottságát.

Az érvénytelen szavazat leadása gyakorlatilag csak a baloldali-liberális szavazók körében mérhető opció; 7% tervez így voksolni.

Szerző