Törökök is segítenek az IS-nek

Minden negyedik személy, aki 2015 végéig Németországból az Iszlám Állam (IS) által ellenőrzött területekre utazott, török gyökerekkel rendelkezik. Ez derül ki a kormánynak abból a válaszából, amelyet a balpárti Bundestag-frakció kérdésére adott. A német szövetségi hatóságok szerint a tavalyi esztendő végéig összesen 760 személy utazott Irakba és Szíriába, hogy segítsék az IS harcát. Közülük minden negyedik vagy török állampolgár, vagy török gyökerekkel rendelkezik. Összesen pontosan 190 személyről van szó.

Az elmúlt évben jelentősen megemelkedett a Németországból az IS területeire utazók száma. Az alkotmányvédelmi hatóság még májusban közzétett adatai szerint 820-an siettek a szélsőséges iszlamisták segítségére, s akartak részt venni a „szent háborúban”. Június végén aztán a német bűnügyi hatóság azt közölte, hogy a 820 személy egyharmada már visszatért Németországba. 140-en pedig életüket vesztették Irakban vagy Szíriában.

Nagy vihart kavart a német kormány egy keddi megnyilatkozása, amelyet szintén a balpárti frakció megkeresése tett közzé. A dokumentum szerint Recep Tayyip Erdogan államfő Törökországa évek óta szorosan együttműködik a közel-keleti iszlamista és terrorista szervezetekkel. A szöveg szerint a török kormánypárt számos akciója, szolidaritási megmozdulása az Egyiptomban betoltott Muzulmán Testvériség, valamint a palesztin Hamász mellett is azt jelzi, hogy a török kormánypárt ideológiailag mennyire kötődnek ezekhez a szervezetekhez.

A jelentést a német belügyminisztérium tette közzé, amely kedden elismerte, hogy a közzététel előtt nem egyeztetett a szociáldemokrata vezetésű külügyminisztériummal. Az SPD politikusa, Rolf Mützenich felszólította a berlini belügyi tárcát, hogy minden információját ossza meg a Bundestaggal. Törökország egyelőre nem ragált a vádakra.

A Balpárt külpolitikai ügyekben illetékes politikusa, Sevim Dagdelen szerint nem fordulhatna elő az, hogy miközben a berlini kormány a nyilvánosság előtt partnernek nevezi Erdogant, egy belső feljegyzésben az általa gerjesztett iszlamiszmusra hívja fel a figyelmet. Katrin Göring-Eckardt, a Zöldek frakcióvezetője szerint a dokumentum egyértelműen bizonyítja: megbukott a menekültügyi megállapodás Törökországgal.

Alexander Graf Lambsdorff, az Európai Parlament alelnöke a Die Weltnek elmondta, az már régen ismert volt, hogy a török kormány ideológiai gyökerei megegyeznek a Hamászéival. Ugyanakkor a NATO-nak hagyatkoznia kell arra, hogy Törökország a terrorellenes harcban is teljesíti szövetségi kötelezettségeit. Az FDP politikusa a Balpártot vádolta azzal, hogy a bizalmas információkról a közvélemény is értesülhetett.

Kiengednek 38 ezer rabot

A török börtönökből felügyelet mellett kiengednek 38 ezer rabot - jelentette be Bekir Bozdag török igazságügyi miniszter Twitter-fiókján a hivatalos közlönyben szerdán megjelent törvényerejű rendeletekre hivatkozva. Bozdag kiemelte: a döntés nem amnesztiát jelent, a feltételes szabadon engedés dátumáig a büntetést "felügyelt börtönön kívül tartózkodás" formájában hajtják végre.

Nem részesülhetnek az engedményben egyebek között azok, akiket gyilkosságért, bántalmazásért, nemi erőszakért, kábítószer-kereskedésért, a nemzetbiztonság, az alkotmányos rend, illetve államtitok megsértéséért, továbbá terrorizmusért ítéltek el. A könnyítés azokra sem vonatkozik, akik a bűncselekményt július 1. után követték el.

Törökországban azonnali hatállyal elbocsátottak több mint 2000 rendőrt a július 15-i puccskísérletet követő tisztogatás újabb lépéseként. Azzal vádolják, hogy kapcsolatban álltak a puccskísérlet állítólagos kitervelőjével, az Egyesült Államokban élő hitszónokkal, Fethullah Gülennel.

Az elbocsátásokról szóló dekrétum a hivatalos közlönyben is megjelent. Összesen 2360 rendőrt, a hadsereg 196 tagját, valamint a BTK technológiai hatáság munkatársait függesztették fel állásukból. Döntés született a TIB távközlési hatóság bezárásáról is. Ankara bezáratta az Özgür Gündem című kurd lapot, amely már a 46. hasonló sorsa jutott lap.