Kopaszok akciója az NVI-nél - Leborotválták az "i"-t az igazságról

Az igazságról elveszett az "i" - a híres Hofi-idézet kézzelfogható valósággá vált, miután a magyar jogrendszer végképp megroppant azzal, hogy egy, állampolgárok milliói által látott, a média által rögzített, megkérdőjelezhetetlen bűncselekmény-sorozatot az arra hivatott nyomózóhatóságok nem vizsgálnak ki. A hírhedt kopasz-ügyben ugyanis a rendőrség és az azt a felügyelő hatóság, az ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást, szemben a legfelsőbb bírói fórum ítéletével.

A Kúria ítélete szerint 2016. február 23-án Nyakó Istvánt a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) a kopaszok megakadályozták abban, hogy leadhassa a vasárnapi zárva tartás eltörléséről szóló népszavazási kezdeményezését. Az ítélet a Büntető Törvénykönyv 350. paragrafus 1. bekezdés e pontja szerinti bűncselekmény megvalósulását rögzíti. Ezzel szemben a Budapesti Rendőr-Főkapitányság (BRFK) korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztálya, valamint a nyomozást felügyelő ügyészség szerint semmilyen bűncselekmény nem történt, ezért a nyomozást megszüntették.

Kopaszoknak szabad

- Fenyegető fellépés (ajtón állás, "rendre" utasítás,)

- Fizikai befolyásolás (feltartás, beszólogatás)

- Visszaélésszerű joggyakorlás (indokolatlan jelenlét)

"A két megállapítás homlokegyenest szemben áll egymással. Az egyik hazugság. Vajon hogyan lehetséges, hogy amit az egész ország és a Kúria látott, az a Fidesz által irányított ügyészség és rendőrség szerint meg sem történt" - tette fel a kérdést az MSZP. A szocialista Nyakó István szerint pedig "a kopaszok elleni nyomozást a Fidesz megrendelésére szabotálták hosszú hónapokon keresztül, majd a Fidesz megrendelésére szüntették meg, a szálak ugyanis olyan fideszes körökhöz vezetnek, például Kubatov Gáborhoz, a Fidesz alelnökéhez, akiket az ügyészség nem akart lebuktatni". Úgy vélte: a nyomozás megszüntetése "félelmetes és gyalázatos üzenet" minden magyar ember számára, hiszen azt jelenti, hogy az ügyészég és a rendőrség semmit nem fog tenni a jövőben, ha valakit "kigyúrt verőemberek" fenyegetnek és akadályoznak meg alkotmányos jogai gyakorlásában. A hatóságok szerint ezt bárkivel meg lehet csinálni akár már holnap, akár 2018-ban a választások napján - tette hozzá Nyakó, aki szerint ez nem személyes ügy, hanem minden magyar választópolgár ügye, függetlenül attól, hogy baloldali, jobboldali vagy liberális szavazó.

Kérdésre elmondta: a rendőrség úgy döntött, hogy nem is élhet panasszal a határozat ellen, mert ezt csak az ügy sértettjei tehetik meg, ő viszont nem sértett, hiszen nem történt bűncselekmény. Ugyanakkor jelezte: nem hagyja annyiban az ügyet, ennek ellenére panasszal fordul az ügyészséghez. "Derüljön ki, hogy az ügyészség áll az egész ügy háta mögött az első perctől kezdve" - fogalmazott, hozzátéve: szerdán az igazságszolgáltatást megtámadta "Polt Péter ügyészsége és a Fidesz rendőrsége", ezért az igazság és az igazságszolgáltatás "nem ér már egy fabatkát sem".

Pintér Sándornak és Papp Károlynak azonnal le kell mondania

Pintér Sándor belügyminiszternek és Papp Károly országos rendőrfőkapitánynak azonnal le kell mondania, miután a rendőrség a mai napon bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a választási irodánál történt incidens, a Nyakó István MSZP-s politikussal szemben verőemberek által elkövetett választási bűncselekmény kapcsán. A Fidesz érintettsége nyilvánvaló, melyet a rendőrség még csak nem is vizsgált - írta Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke közleményében. Fél évszázada nem történt Magyarországon választási bűncselekmény. Az előző, elnyomó rendszer legsötétebb időszakait idézi, hogy most mégis minden következmény nélkül maradhat a Fideszhez köthető bűneset. Nyilvánvaló, hogy Nyakó Istvánt alapvető állampolgári jogaiban korlátozták verőemberek, amikor fizikailag akadályozták meg őt abban, hogy leadja népszavazási kezdeményezését. Az Együtt teljes szolidaritást vállal Nyakó Istvánnal. Elfogadhatatlan az MSZP-s politikussal, a magyar jogállammal, a magyar demokráciával és a magyar választási rendszerrel szemben elkövetett erőszakos cselekmény. Ilyen típusú erőszakos választási bűncselekmény az elmúlt 50 évben nem fordult elő. Elfogadhatatlan, hogy a bűncselekmény politikai szálait a rendőrség nem vizsgálta, noha egyértelmű a kormánypárt érintettsége, az elkövetett bűncselekmény politikai motiváltsága - írta az ellenzéki párt vezetője.

Az eljárást a rendőrségi döntés, a Kúria határozata, az eseményről beszámoló, nem cáfolt sajtóhírek alapján rekonstruáljuk.

Február 23.

Hajnalban 15-20, Kubatov Gábor fideszes pártigazgatóhoz köthető kidobó szállta meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) fővárosi, Alkotmány utcai épületét. Minden bizonnyal az volt a céljuk, hogy megakadályozzák, hogy az MSZP nyújtson be elsőként népszavazási kezdeményezést a kötelező vasárnapi boltzár ellen. Az épület kapujánál már összetűzésbe kerültek a jogait gyakorolni kívánó Nyakó Istvánnal és Lukács Zoltánnal, akik a kopaszokat követve, ám Erdösi Lászlónét jóval megelőzve érkeztek az épülethez. A feszült, a kopaszok által fenyegetővé tett légkörben órákat vártak arra, hogy a Kúria honlapján megjelenjen az a végzés, amely megnyitja az utat egy újabb népszavazási kérdés benyújtása előtt. A kérdést végül elsőként a magánszemély, Erdösiné tudta leadni, megelőzve Nyakót, akit több kopasz fizikailag feltartott. Az esetet az NVI biztonsági kamerái rögzítették, az elkövetők nemcsak ezeken a felvételek, de számos sajtóképviselő fotóin és videóin is felismerhetővé, beazonosíthatóvá váltak. A Fidesz elhatárolódott a történtektől, míg ellenzéki pártok szerint diktatúrákba illő bűncselekmény történt.

Február 26.

Nyakó István feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségnek címezve, valamint 21 magánszemély is Nyakó feljelentésében leírt cselekmények miatt bejelentést, illetve feljelentést tett a rendőrség és az ügyészség különböző szerveinél. Valamennyi beadvány hivatkozott az eseményekre, melyet a sajtó és az NVI kameriái is rögzítettek, s valamennyi feljelentés úgy összegezte az eseményeket, hogy a kopaszok fizikailag akadályozták Nyakót jogai gyakorlásában. A rendőrség a mostani határozatában is megállapítja: "A cselekmény megvalósulása esetén alkalmas a Btk. 350. § (1) bekezdés e) pontjába ütköző és az (1) bekezdés szerint minősülő a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény gyanújának a megállapítására."

Nyilván nem volt szemmel látható a túlerő FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Március 1.

A feljelentések alapján a Fővárosi Főügyészség feljelentés kiegészítést rendelt el a Btk. 350. § (1) bekezdés e) pontjába ütköző és a szerint minősülő a választás, a népszavazás és európai polgári kezdeményezés elleni bűncselekmény bűntette elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, melynek lefolytatására a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályát jelölte ki. Nyakó és más feljelentők bizonyítékokat szolgáltattak az eljáráshoz.

Március 4.

Ügyészi utasításra a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozást rendelt el a február 23-án az NVI-nél történtek miatt, ismeretlen tettes ellen. A büntetőeljárás elrendelését követően a Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban NVB) nevében Patyi András, az NVB elnöke, illetve az NVI nevében Pálffy Ilona, az NVI elnöke is feljelentést tett ugyanezzel a gyanúval, az eljárásokat később egyesítették.

Április 6.

A Kúria megváltoztatta az NVB döntését és hitelesítette Nyakó népszavazási kérdésének aláírásgyűjtő ívét. A bíróság szerint ugyanis Erdősi Lászlóné az NVI előterében tartózkodó, a szocialista politikust akadályozó csoport jogellenes magatartása miatt tudta leadni elsőként kérdését. A Kúria megállapította, hogy az esélyegyenlőség és a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményét - a határozatban foglaltakon túl - az is sérti, hogy február 23-án az NVI székházában tartózkodó ismeretlen személyek akadályozták Nyakót az országos népszavazás kezdeményezéséhez fűződő jogának gyakorlásában. A legfelsőbb bírói fórum megvizsgálták az NVI biztonsági kameráinak felvételeit, melyek alapján nemcsak az elkövetők azonosíthatóságát, az elkövetett bűncselekményt, de még a választási eljárási törvény alapján érthető "visszaélésszerű joggyakorlást" is a terhükre rótta. A Kúria ítélete alapján a rendőrség kötelességévé az elkövetők azonosítása vált.

Április 12.

Idén aznap volt bolondok napja, hiszen az Országgyűlés a kormány javaslatára április 12-én visszavonta a boltok kötelező vasárnapi zárva tartására vonatkozó törvényt, miközben a kopaszokat továbbra sem hallgatta ki egyetlen nyomozóhatósági szerv sem.

Április 20.

Nyakó folytatólagos tanúkihallgatása alkalmával benyújtott egy feljelentés kiegészítésként értékelt beadványt, amelyben újabb bizonyítékokat tárt a nyomozóhatóságok elé. Az ügyben eljáró alezredessel végignézték az NVI térfigyelő kamerái által készített videókat, ám - mint az a jegyzőkönyvből kiderült - az őt kihallgató rendőr ezt követően is csupán azt kérdezte, hogy tudna-e személyleírást adni a kopaszokról, megjegyezte-e valamilyen különleges ismertetőjegyüket. Nyakó és Lukács Zoltán egyébként az eljárás során többször is tanúvallomást tett az ügyben, valamint átadták az eljáró hatóságoknak a rendelkezésre álló bizonyítékokat is.

Június 30.

Újból, ekkor már szeptember 1-ig meghosszabbították a nyomozást az ügyben. A Fővárosi Főügyészség azt közölte, hogy a nyomozás meghosszabbítására azért volt szükség, mert az ügyben a bizonyítékok elemzése, értékelése még zajlik, és ezek elvégzéséhez újabb határidő szükséges.

Augusztus 17.

A BRFK közölte, hogy a nyomozást lezárja. "Hatóságunk a nyomozást lefolytatta, az ügy érdemi eldöntéséhez szükséges valamennyi személyi, tárgyi és okirati bizonyítékot beszerezte, azokat az ügy valamennyi körülményére tekintettel" úgy értékelte, hogy bűncselekmény nem történt. Gyanúsítotti kihallgatásra sem kerülhetett sor az ügyben, hiszen ha nincs bűncselekmény, nincs kit gyanúsítani sem.

A Btk. szerint

350. §126 (1) Aki a választási eljárásról szóló törvény vagy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés során e) arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.