Kishantos nyert, de nem jut földhöz

A Kúria ismét Kishantosnak adott igazat, most abban a perben, amelyet Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdasági alelnöke, a 9000 hektáros, német tulajdonú Mezőfalvai Zrt. vezérigazgatója indított a ökogazdaság ellen jó hírneve megőrzéséért.

A per 2013-ban indult, kiváltó oka pedig az volt, hogy Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője, amikor 2013-ban bejelentette, hogy a 452 hektáros területükre meghirdetett állami földpályázat során egy négyzetmétert sem nyertek, nem átallott a nyertes pályázók hátterét is feltárni.

Az erről tartott sajtótájékoztatón mutatta be Ács Sándorné, hogy a összefüggés van aközött, hogy az egyik későbbi nyertes, a Mező Capital Kft.-ben levő részesedését azért értékesítette Zászlós Tibor, hogy az részt vehessen a kishantosi földekre kiírt pályázaton. (A Mező Capital időközben Ménesmajor Manufaktúra kft.-re változtatta a nevét.) Az a megállapítás is zavarta Zászlóst, hogy Ácsné szerint azért késett a pályázatok eredményének kihirdetése, mert azzal meg akarták várni az agrárkamarai választások végét, ahol alelnökké választották a Mezőfalvai Zrt. vezérigazgatóját. A jó hírnév megsértése miatt a kishantosi gazdaság képviselői ellen indított pert első fokon megnyerte a Ménesmajor és Zászlós. Az alperes kishantosiak Fővárosi Ítélőtáblánál fellebbezték meg a számukra elmarasztaló ítéletet, amelyik minden pontban vagy megváltoztatta a döntést, vagy nem tartotta megalapozottnak a kifogást. Ezt követően már Zászlósék fordultak a Kúriához, amelyik helyben hagyta az Ítélőtábla döntését.

A kishantosi biogazdaság sorra nyeri a földpályázatok miatt korábban általa, vagy ellene indított pereket, ám ezek mondhatni erkölcsi győzelmek, mivel egyik bírói fórum sem állítja már helyre az eredeti állapotot. Áprilisban szintén a Kúria mondta ki, hogy gyakorlatilag állami földcsalás áldozata lett a mintagazdaság, jogtalanul vették el az általa bérelt 452 hektárnyi területet. Azonban hiába van papírja a Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak, hogy az Nemzeti Földalapkezelő (NFA) törvényt sértett a kishantosi földek pályáztatásakor 2013-ban, és hiába tette semmissé a Kúria az egyik új bérlő, a Mező Vidék Bt. és az NFA közötti szerződést, a vitatott földterületet nem Kishantos kapta, hanem az időközben lezajlott földprivatizáció során másnak értékesítette a földalapkezelő.

A kishantosi gazdaság jelenleg egy hektáron gazdálkodik és folytatja a biotermesztés népszerűsítését.