Kihalt, 25 millió éve élt delfinfajt azonosítottak

Publikálás dátuma
2016.08.17. 22:41
A kép illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
Mintegy 25 millió éve élt új delfinfajt azonosítottak amerikai tudósok, a kihalt állat a szakemberek szerint a dél-ázsiai folyami delfin rokona lehetett.

 A mintegy 22 centiméter hosszú, részleges koponyakövületet Alaszka délnyugati részén találta évtizedekkel ezelőtt Donald J. Miller geológus, és 1951 óta a washingtoni Smithsonian Természettudományi Nemzeti Múzeum gyűjteményében őrizték több mint 40 millió lelet társaságában.

A delfin az északi-sarkvidéktől délre fekvő tengerekben élt mintegy 25 millió éve - írták a múzeum kutatói, Alexandra Boersma és Nicholas Pyenson a PeerJ tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban. 

A példány egy új nemet és fajt képvisel, amelyet a szakemberek Arktocara yakatagának neveztek el. A koponyát körülvevő kőzet korából ítélve a tudósok úgy becsülik, hogy az A. yakataga az oligocén földtörténeti kor késői szakaszában, abban az időben élt, amikor az ősbálnák két csoportra, a sziláscetekre és fogascetekre differenciálódtak - olvasható a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. 

A koponyát tanulmányozva és összevetve azt más - kihalt és ma élő - delfinekkel, Boersma megállapította, hogy az A. Yakataga a fogascetek alrendjébe tartozó dél-ázsiai folyami delfin (Platanista) rokona. A Platanista a delfinek egykoron egy nagy és sokszínű csoportjának egyetlen túlélője. A koponya, amely az egyik legöregebb fosszília a folyamidelfin-félék (Platanistidae) családjából, alátámasztja azt, hogy a Platanista a ma élő fogascetek egyik legöregebb származási vonalához tartozik. 

A dél-ázsiai folyami delfinek közé tartozik a gangeszi (Platanista gangetica) és az indusi folyamidelfin (Platanista minor). Mindkét faj egyedei az oldalukon úsznak, vakok és echolokációs rendszerükkel navigálnak Nepál, India, Banglades és Pakisztán folyóiban.

Szerző

4000 éves baltára bukkantak Ausztriában

 Hegyikristályból faragott, 4000 éves baltára bukkantak az ausztriai Tirol tartományban. Az innsbrucki kutatók szerint ritkaságról és feltehetőleg világszinten is egyedülálló leletről van szó.

A baltát 2900 méteres tengerszint feletti magasságban találták meg a Ziller-völgyi Alpokban, a Pfitscherjoch nevű hágónál. Az újkőkor végén, a bronzkor elején készülhetett, ebből az időszakból egyáltalán nem maradt fenn hegyikristályból készült, nagyobb méretű lelet. A leletet a Bregenzben található Vorarlbergi Múzeumban lehet megtekinteni, a Keleti-Alpok területének tízezer éves bányászatát bemutató tárlaton.

Az innsbrucki egyetem már több éve végez ásatási és kutatási munkálatokat Pfitscherjoch területén. Az eddig feltárt legkorábbi leletegyüttes a középső kőkorszakból, vagyis a 8. és a 6. évezred közötti időkből származó vadásztáborhely volt, ahol nemcsak tűzgyújtóhelyeket, hanem hegyikristályból és tűzkőből készült eszközöket találtak.

A későbbi időkből is számos lelet tanúskodik arról, hogy a környék igen kedvelt átkelőhely volt az Alpokban. A kutatók a terület észak-tiroli oldalán nagy mennyiségű zsírkövet találtak. A leletek arra utalnak, hogy az anyagot helyben dolgozták fel. A régészeti leletek tanúsága szerint Pfitscherjoch területén mintegy 9000 éve már megfordultak emberek.

Szerző
Témák
Ausztria balta

Újra támad a kolera?

Publikálás dátuma
2016.08.13. 07:12
Illusztráció: Thinkstock
A Vibrio baktériumnemzetség szaporodása előtt egyre kevesebb az akadály a tengerek parti vizeinek felmelegedése miatt. Ez pedig előre vetíti a kolerajárványok visszatérését - írja a hazipatika.hu.

A baktériumnemzetség több faja komoly megbetegedéseket okozhat embereknél, amelyek között a Vibrio cholerae baktérium által előidézett kolera talán a legveszedelmesebb - olvasható a New Scientist magazinban. Mivel a baktériumcsoport a melegebb vizekben érzi jól magát elsősorban, így a globális éghajlatváltozás nyomán melegedő tengervíz befolyása a kórokozók terjedésére fontos kérdéssé vált a tudósok számára.

A kolera az egyik legsúlyosabb, bélrendszert érintő bakteriális fertőzés, mely esetenként akár órák alatt halálhoz vezethet. Bár a legtöbben csak a történelemkönyvekben találkoznak vele, a világ egyes részein még mindig rendszeresen vannak járványok. Rita Colwell mikrobiológus szerint az egyik leginkább érintett térség jelenleg Észak-Európa minősül, ahol a Balti-tenger melegedése miatt várhatóan emelkedni fog a vibriók által előidézett fertőzések száma a jövőben.

A probléma természetesen nem csak Európát érinti. Hasonlóan negatív folyamatokról számolt be az Amerikai Járványügyi Központ, amely Alaszka környékéről jelentett megbetegedéseket, pedig a térség korábban a vibriók számára élhetetlen volt az alacsony vízhőmérséklet miatt.

Szerző
Témák
kolera