Elhunyt Ernst Nolte

Elhunyt csütörtökön Berlinben 93 éves korában Ernst Nolte, a fasizmus történetének egyik legtekintélyesebb német kutatója, a holokauszt okairól folytatott világhírű publicisztikai diskurzus, az úgynevezett történészvita elindítója.

Ernst Nolte a Der Tagesspiegel című berlini lap szerint rövid, súlyos betegség után halt meg.

A tudós 1923-ban született az ország nyugati részén, a Dortmund melletti Wittenben, egyetemi tanulmányokat Münsterben, Berlinben és Freiburgban folytatott filozófia, német és klasszika filológia szakon. Tanulmányai után gimnáziumi tanárként dolgozott és filozófiai kutatásokat végzett, doktori fokozatot 1952-ben szerzett a freiburgi egyetemen.

Nemzetközi tudományos ismertségre az 1963-ban megjelent habilitációs értekezésével, A fasizmus korszaka című művével tett szert. A magyarul 2003-ban megjelent, csaknem 700 oldalas művében az európai fasizmus eredetét és változatait vizsgálta németországi, franciaországi és olaszországi kitekintéssel.

Ersnt Nolte 1973-tól az akkori Nyugat-Berlin területén fekvő egyetem, a Freie Universität történet- és kultúratudományi karán az ókortól a jelenkorig a történettudomány széles skálájával foglalkozó Friedrich Meinecke Intézet (FMI) professzora volt 1991-es nyugalomba vonulásáig.

A konzervatív beállítottságú tudós 1986. június 6-án indította el a történészvitát A múlt, amely nem akar elmúlni című esszéjével, amelyet a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lap közölt. A szöveg eredetileg egy rangos értelmiségi vitafórumon tartandó előadásra készült, amelynek szervezői visszavonták a történész a meghívását és egy liberálisként számon tartott kollégát kértek fel helyette.

Az esszében a szerző a kommunizmus és a fasizmus egymásra gyakorolt hatását elemezve azt a tételt fejtette ki, hogy oksági kapcsolat valószínűsíthető a kommunistáknak a burzsoázia elleni "osztálygyilkossága" (Klassenmord) és a nácik faji alapú tömeggyilkosságai (Rassenmords) között, vagyis meglehet, hogy a holokauszt valójában a nácik védekező reakciója volt, abból a félelemből fakadt, hogy ők is hasonló rémtettek áldozataivá válnak az Ázsia felől fenyegető kommunizmus révén.

Az írásra elsőként az egyik legnagyobb hatású kortárs német filozófus, Jürgen Habermas válaszolt, aki revizionista törekvést, a náci múlt átírására irányuló szándékot tulajdonított Ernst Nolténak. Az esszéből így az akkori NSZK nyilvánosságát csaknem egy évig lázban tartó hírlapi vita kerekedett a holokausztról és a múlt feldolgozásáról.

Szerző
2016.08.18 17:10

Rendkívüli állapot: Trump kész megvétózni a szövetségi parlament határozatát

Publikálás dátuma
2019.02.17 21:09
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
Az amerikai elnök tanácsadója leszögezte, hogy Trump meg fogja védeni a döntést.
Donald Trump amerikai elnök kész megvétózni a szövetségi parlament határozatát, ha ebben a törvényhozók elutasítják a pénteken bejelentett rendkívüli állapotot – hangoztatta Stephen Miller, az elnök tanácsadója vasárnap a Fox televíziónak adott interjújában. Az amerikai elnök pénteken aláírta a kormány finanszírozásáról szóló törvényt, amely azonban nem tartalmazza a déli határon építendő falra kért 5,7 milliárd dollárt, csak egy 1,375 milliárdos összeget irányoz elő a határbiztonság erősítésére. Emiatt aztán rendkívüli állapotot hirdetett ki Donald Trump annak érdekében, hogy a kongresszus megkerülésével előteremthesse a mexikói határra ígért fal megépítéséhez szükséges pénzt.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy az elnök meg fogja védeni a rendkívüli állapotról szóló döntést”
– fogalmazott Miller.
A műsorvezető kérdésére hozzátette, hogy az elnök válaszát „előre borítékolja”. A főtanácsadó azzal érvelt, hogy az elnöknek joga van rendkívüli állapot kihirdetésére, és idézte a kongresszus által 1976-ban erről elfogadott törvényt. Szerinte az illegális bevándorlás problémája eleve megkívánja, hogy az elnök lépjen.
„Ez fenyegetés országunkra nézve, és ha az elnök nem tudja megvédeni az országot, akkor nem tesz eleget a hivatali esküjében vállalt alkotmányos kötelezettségének”
– mondta.
Utalt arra, hogy az illegális migráció miatt évente amerikaiak ezrei vesztik életüket. Miller azonban Chris Wallace műsorvezető nógatására nem tudott példát mondani arra, hogy amerikai elnök azért hirdetett volna rendkívüli állapotot, hogy így jusson pénzhez, amelyet a kongresszus nem szavazott meg. Védelmébe vette az elnöki döntést Lindsay Graham dél-karolinai republikánus szenátor is. Graham a CBS televíziónak adott interjújában leszögezte: „amerikaiakat életét követelő kábítószerek, emberkereskedők özönlenek be, veszélyes a helyzet a határok mentén”. Ugyanakkor Alan Dershowitz ügyvéd, akit jó ideje Donald Trump informális tanácsadójaként is számon tartanak, vasárnap egy rádiós műsorban téves döntésnek minősítette a rendkívüli állapot kihirdetését. Úgy fogalmazott: rendkívüli állapotot hirtelen bekövetkező, rendkívüli helyzetekben szoktak kihirdetni. Álláspontja szerint döntésével Donald Trump megkerülte az alkotmányt, hiszen az alkotmány értelmében minden kiadást a képviselőháznak kell megszavaznia. Dershowitz szerint a Fehér Háznak hosszadalmas bírósági perekkel kell majd szembenéznie, de a végén az alkotmánybíróság szerepét ellátó szövetségi legfelsőbb bíróság hozza meg a döntést. Az első perkeresetet pénteken este a Közpolgár nevű liberális szervezet be is nyújtotta három dél-texasi birtokos és a Határmenti Audubon Társaság nevű civilszervezet nevében. Mindannyian azért perelnek, mert a tervezett határfal az ő birtokukon haladna keresztül, de ők nem járulnának hozzá ehhez. Gavin Newsom, Kalifornia demokrata párti kormányzója szintén pénteken jelezte, hogy a déli állam pert indít a rendkívüli állapot miatt. Xavier Becerra, Kalifornia igazságügyi minisztere vasárnap az ABC televíziónak adott interjújában közölte: nagyon rövid időn belül benyújtják a keresetüket egy szövetségi bíróságnál.
„Felkészültünk erre, tudtuk, hogy valami ilyesmi fog történni, és a velünk egyetértő más tagállamokkal együtt készen állunk a perre”
– fogalmazott Becerra, aki korábban demokrata párti képviselő volt a washingtoni képviselőházban.
Azt mondta, más tagállamokkal együtt arra várnak, hogy megtudják, mely szövetségi programokat nyirbálnak meg annak érdekében, hogy a pénzt átcsoportosítsák a falépítésre és ezzel milyen károk érhetik az adott államokat. Patrick Shanahan, a Pentagon (védelmi minisztérium) ügyvezető minisztere újságírókkal közölte, hogy egyelőre nem döntött arról, vajon az amerikai–mexikói határon építendő fal katonailag szükséges-e, és erre a Pentagon mennyi pénzt költene. Egy neve elhallgatását kérő minisztériumi tisztségviselő azonban azt mondta: Shanahan valószínűleg megadja a tárcától elvonni tervezett 3,6 milliárd dollárt.
Szerző
2019.02.17 21:09

Szkripal-ügy: valaki orosz zászlót tett a Salisbury katedrálisra

Publikálás dátuma
2019.02.17 20:33

Fotó: AFP/ CHRIS J RATCLIFFE
A zászlót vasárnap vették észre és gyorsan eltávolították. A történteket még vizsgálják.
Egy orosz zászlót vettek észre vasárnap reggel a katedrálison Salisburyban, abban a városban, ahol csaknem egy éve, tavaly márciusban idegméreg-hatóanyaggal merényletkísérletet követtek el a 66 éves Szergej Szkripal ellen – írja a CNN. A zászlót, ami miatt a lakosok és a helyi képviselők is felháborodásuknak adtak hangot a közösségi oldalakon, gyorsan eltávolították.
Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz–amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott. A tavalyi mérgezést lányával együtt túlélte, jelenlegi tartózkodási helyüket a brit hatóságok titokban tartják. Szeptember 5-én két orosz férfit vádoltak meg a bűncselekménnyel, azt állítva, hogy mindketten az orosz katonai hírszerzés fedett ügynökei, és a mérgezéshez novicsok típusú, szovjet fejlesztésű katonai idegmérget használtak. Brit tisztségviselők arra is egyértelmű célzásokat tettek, hogy a merényletet a legmagasabb szinten rendelhették el Oroszországban. Moszkva visszautasította a vádakat és nehezményezte, hogy az üggyel kapcsolatban London nem fordult jogsegély-kérelemmel Moszkvához, a gyanúsítottak ujjlenyomatait sem szolgáltatta ki az orosz rendvédelmi szerveknek, Szkripalék konzuli láthatását pedig nem engedélyezte. Júliusban két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, Dawn Sturgess is megbetegedett pontosan ugyanattól az idegméreg-hatóanyagtól, amelyet Szkripalék megmérgezéséhez használtak, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, az elkövetők által nyilvánvalóan elhajított parfümös fiolát. Rowley felépült, élettársa azonban a kórházban elhunyt. A brit rendőrség egyesítette a két ügyben folytatott nyomozást. 
2019.02.17 20:33