Modern Városok program - Újra kell tervezni az ígéreteket

Kötelező lesz az érintett városoknak újratervezni, hogy miből is finanszírozzák fejlesztéseiket, miután a Modern városok programban tett ígéretek megvalósítására nem jut költségvetési forrás. Derült égből villámcsapásként élték meg a megyei jogú városok, hogy Orbán Viktor miniszterelnök országjáró körútja során 1600-1700 milliárd forint elköltését lengette be a településeknek is kedves közösségi célú beruházásokra, épületekre, uszodákra, ipari parkokra, és legfőképpen utakra, ám egy közelmúltban hozott kormányrendelettel nagyobb részt kihátrált ezek teljesítése mögül.

A kormány nem leállította ezeket, csak közölte: akkor építhetők meg, ha az eredetileg előirányzott költségvetési forrás helyett találnak rá uniós pénzt. Az augusztus elsején megjelent kormányhatározat előtt is volt már jele annak, hogy túlígérte magát Orbán, ugyanis a gazdasági tárca még februárban útmutatót adott ki, amelyben azt írta, hogy lehetőleg minél több uniós forrást vonjanak be a projektek kivitelezésébe.

A városok többsége mégis a napokban szembesült az újratervezés kényszerével. A héten éppen Szekszárd közgyűlése „forgatta” át a Modern városok égisze alatt megígért milliárdos fejlesztések egy részét az uniós finanszírozással megvalósuló és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programba (top) illeszkedő Integrált Területi Programba.

A szintén a Modern városok programhoz kapcsolódó útépítések a városon belüli fejlesztésekhez hasonló sorsra juthatnak, azaz késve épülhetnek meg. Az orbáni ígéret szerint minden megyei jogú várost négysávos út köt majd össze autópályával, és minden gyorsforgalmi út elér majd az országhatárig. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón és Seszták Miklós, a fejlesztési tárca vezetője pedig a Figyelőnek adott interjúban érintette tegnap a kérdést, megerősítve, hogy idő kérdése és megépülnek ezek az utak. Egyértelművé vált, hogy azok az építkezések amelyekre jelenleg nincs uniós forrás, leállnak, amíg a költségvetés nem képes finanszírozni az építésüket. Lázár azzal egészítette ki az M1-M7 autópályák háromsávosításának elhalasztásáról szóló információkat, hogy az M5-ös és M3-as kiszélesítése is indokolt lenne bizonyos főváros környéki szakaszokon.

Újabb rezsicsökkentésre készül a kormány

Mint ismeretes a Miniszterelnökségtől a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz került a posta, a fejlesztési bank és a takarékszövetkezei integráció mellett a lakossági energiaszolgáltatás felügyelete is. Ez a két miniszter közötti hatalmi harcon túl azt a kérdést is felveti, mi a célja ezzel a kormányfőnek. Seszták Miklós tagadta, hogy emiatt csata dúlna a két tárca között, elsődleges célnak az eddigi rezsicsökkentés eredményeinek megőrzését tekinti. A Figyelőnek kifejtette, hogy lát lehetőséget a további rezsicsökkentésre, de annak mértékét nem akarta megbecsülni, mondván az függ a EU által indított kötelezettségszegési eljárás kimenetelétől, hogyan alakulnak a gázárak, illetve milyen mértékben javítja a költséghatékonyságot az energiaszolgáltatások egy (állami) kézbe vonása.

Lázár: 2018-ra gazdára találnak az uniós források

Lázár János a tegnapi Kormányinfón a kormány számos gazdasági kérdést érintő döntéséről is beszámolt. A kormány törvényjavaslatot nyújt be arról, hogy lezártnak tekinti a földértékesítést és a befolyó bevételt az államadósság csökkentésére fordítja. A sokak által kritizált és vitatott folyamatban 206 ezer hektárnyi földet értékesítettek és ebből 270 milliárd forint folyt be - jelentette be a kancelláriaminiszter. A Portfolió számításai szerint ez a GDP arányában 0,77 százalékos adósság-lefaragást jelent, s nem kizárt, hogy ezzel és végére 75 százalék alá csökkenhetne a ráta.

A kormányülésen szóba sem került a vasárnapi boltzár újbóli bevezetése, vagy a déli boltzár - jelentette ki egy kérdésre válaszolva a miniszter.

Novemberben összegzi a kormány a családi otthonteremtés támogatásának (csok) tapasztalatait, mérlegelik az ombudsman legutóbbi javaslatait, amelyben a szabályozás módosítását javasolja, mert az jelenleg ésszerűtlenül kirekeszti a jogosultak közül a húszévesnél idősebb, nappali tagozatos középiskolásokat - válaszolta kérdésre Lázár János.

A miniszter kijelentette, a 2018-as választásokig eldöntik az összes EU-pénz sorsát. A jelenlegi helyzet így áll: eddig 15500 nyertes pályázat van, és a 8981 milliárd forintnyi 2014-2020-as uniós keretből 63-65 százaléknyi részt (mintegy 5600 milliárd forintot) már megpályáztattak. Döntés született 2300 milliárd forint támogatásról, ebből 1600 milliárd forintra szerződést kötöttek. Év végére szeretnék elérni a 80 százalékos pályáztatási szintet, a jövő tavaszra pedig a 7 évre szóló pályázati keret teljes egészét szeretné kiírni a kormány. (A kormányhatározatban 2017. június 30-i végső határidő.)

A jövő tavasztól számított 10 hónap alatt, azaz még a 2018-as választások előtt, szeretné a pályázati pénzeket elosztani a kormány.

Az eddig szűk keresztmetszetet jelentő állami projektértékelői rendszer állapotáról is beszámolt Lázár. Úgy vélte, hogy a hamarosan 3-4000 főt számláló értékelői csapattal behozzák a lemaradást, ám addig még van mit tenni, ugyanis eddig 3400 jelentkeztek ilyen feladatra, 1500-ukat értékelték, és még mindig csak 1135-an vannak akik értékelhetik a pályázatokat. Az új értékelők az értékelésért "elég sok pénzt kapnak", de "aki a rendszerbe belép, az azt vállalja, hogy ez irányú tevékenysége teljes kontroll alatt zajlik" - tette hozzá.

Lázár János a legutóbbi növekedési adatok fényében is szükségét látja, hogy ősszel döntsenek a gazdaságélénkítő csomagról. Erre azért van szükség szerinte, mert amellett, hogy a külső hatásokra is figyelemmel kell lenni, tartósan 3-5 százalékos növekedésre van szükség Magyarországon.

Felülvizsgálatra szorulnak a foglalkoztatás költségei is, ez téma a kabinetüléseken - válaszolta arra a kérdésre, hogy reális-e a 2018-as járulékcsökkentés. Magyarországon drága foglalkoztatni, ez megcáfolhatatlan tény - ismerte el Lázár. A járulékcsökkentés mellett szól az is, hogy nagyon jelentősek az állami bevételek 2016-ban, kérdés, hogy a következő két évre milyen kockázatokkal kell számolni - tette hozzá.