Gál Mária;

Mecénások Klubja;öngyilkos merénylet;gyerekek;Törökország;esküvő;Gaziantep;

2016-08-22 07:31:00

Öngyilkos merénylet az esküvőn

A szír határ közelében fekvő Gaziantepben, egy esküvőn egy gyerek hajtott végre öngyilkos merénylet. Két hét alatt ez volt a második iszlamista terrorcselekmény, amely lakodalmas tömeget célzott. A török hatóságok szerint az Iszlám Állam követte el a rémtettet, Recep Tayyip Erdogan államfő nyilatkozatában egyenlőséget tett a halálszektaként működő terrorcsoport, a Kurd Munkáspárt és a puccsisták között. Ankarának továbbra sincs szándékában tárgyalni a kurdokkal. A július 15-i sikertelen puccskísérlet utáni tisztogatás is folytatódik.

Kurd esküvőn robbantott szombaton öngyilkos iszlamista merénylő Törökország délkeleti részén, a szír határtól 50 km-re lévő Gaziantepben. A terrorcselekményben legalább 51-en vesztették életüket és az első híradások szerint 94-en megsebesültek. Az áldozatok száma még növekedhet, ugyanis sok sérült állapota súlyos.

Bár egyelőre senki sem vállalta a merényletet, az elkövetés módja arra enged következtetni, hogy az Iszlám Állam (IS) áll a háttérben, s ezúttal a török hatóságok is - amelyek előszeretettel szokták valószínűsíteni a kurd hátteret – az IS-t sejtik a merénylet mögött.

Recep Tayyip Erdogan államfő vasárnap délben élőben közvetített televíziós beszédben jelentette be, hogy egy 12 és 14 év közötti gyerek hajtotta végre az öngyilkos merényletet Gaziantepben. Ő 64 sérültről beszélt, akik közül 17 személy állapota válságos.

A szír határ közelében fekvő országrészben, ahol Gaziantep is van, él a törökországi kurdok túlnyomó többsége, s ezen a vidéken gyakoriak a kurd függetlenségért harcoló, terrorszervezetnek számító Kurd Munkáspárt (PKK) terrorakció is. Csakhogy a PKK nem civil célpontokat támad, hanem általában katonai, rendőrségi létesítményeket, ellenőrzőpontokat és konvojokat. Az IS annál inkább, legutóbb júliusban az isztambuli Atatürk nemzetközi repülőtéren robbantott három dzsihadista, akkor 44 embert öltek meg. De az IS számláját terheli az összes olyan, a legnépszerűbb turisztikai célpontokban, Isztambulban és Ankarában elkövetett merénylet is, amelyben számos külföldi turista vesztette életét.

A délkeleti régióban 2015 nyarán mérgesedett el a helyzet, miután a török légierő, az amerikai vezetésű nyugati katonai koalíció részeként, nem annyira az IS, mintsem a terrorcsoport ellen harcoló szíriai és iraki kurd erők állásait kezdte bombázni. Ankara azzal indokolta légitámadásait, hogy nem a pesmergákat, hanem a határokon túlra menekült PKK erőket támadja, akiknek itt van a hátországuk, és akiket terrorcselekménnyel vádolt.

Konkrétan tavaly júliusban Suruc városában újult ki a mára ismét nyílt török-kurd háborúvá fajuló konfliktus. Surucban iszlamista öngyilkos merénylő robbantotta fel magát, a dél-törökországi kurdok pedig tüntetések sorozatát rendezték országszerte Recep Tayyip Erdogan elnök „terrorizmust”, azaz az iszlamista szíriai és iraki erőket támogató politikája ellen tiltakozva.

Ankara bombázni kezdte a kurd állásokat, a PKK pedig felmondta a 2013 óta tiszteletben tartott tűzszünetet. Azóta rendszeresen követtek el terrorcselekményeket török biztonsági erők ellen. Az iszlamisták eközben előszeretettel célozzák a kurd lakosságot is, legutóbb, két hete, ugyancsak kurd esküvőn robbantottak a törökországi kurd „fővárosnak” számító Diyarbakirban.

A jelenlegi, gaziantepi robbantás is tipikus iszlamista merénylet, a török hatóságok sem beszélnek ezúttal kurd háttérről. A hatalma megerősítésén tömeges tisztogatásokkal munkálkodó török államfő, Recep Tayyip Erdogan úgy fogalmazott, "valószínűleg" az Iszlám Állam embere volt a tettes.

Erdogan közleményt adott ki, amelyben leszögezte: „Szeretném újra hangsúlyozni, hogy semmiféle különbség nem létezik a FETÖ hálózat által elkövetett július 15-i államcsínykísérlet – amelyben 240 állampolgárunk veszítette életét -, a Kurd Munkáspárt, amely csak a múlt hónapban a biztonsági erők 70 emberét ölte meg, és a gaziantepi robbantás között, amelyet vélhetően a Daesh (az Iszlám Állam arab neve) követett el. (A török kormány FETÖ-nak, azaz Fethullah Gülen Terrorista Hálózatának nevezi az Egyesült Államokban élő imámhoz köthető vagy a hatalom által oda kötött intézmények és személyek hálózatát. Valós neve a Hizmet mozgalom, amely nem terrorista szervezet.)

A gazientepi öngyilkos iszlamista merénylet tényét megerősítette több kormányzati szereplő. A hivatalosságok, amint az államfő is, egyaránt arról biztosították a lakosságot, hogy az „ilyen provokációk”, (természetesen a puccskísérletet is beleértve), nem érik el a céljukat, az ország egységének, a békés etnikai együttélésnek és a testvériségnek a megsemmisítését.

Binali Yildirim török miniszterelnök ugyanakkor azt is kizárta, hogy ismét párbeszéd kezdődjön az autonómiáért és/vagy függetlenségért küzdő kurd lázadókkal. "Nem lesz új békefolyamat. Terrorszervezetekkel nem állunk szóba, fogalmazott a kormányfő".

A kurd autonómia törekvésekkel szembeni álláspont – és talán részben a török-orosz kiegyezés – némi változást sejtet Ankara Szíria álláspontjában is. Pénteken Aszad elnök légiereje a szíriai Haszakánál az eddig szövetségesnek tartott kurdokat támadta, ezt követően pedig Yildirim már arról beszélt, hogy az átmenetben lehet szerepe Aszadnak, de Szíria jövőjében nincs keresnivalója. Eddig Ankara álláspontja az esetleges szíriai politikai átmenettel kapcsolatban rendíthetetlenül az volt, hogy Bassár el-Aszadnak távoznia kell a hatalomból.

A hivatalos közleményeken túlmenően egyelőre több részlet nem ismert, mert a török médiahatóság ideiglenesen hírzárlatot rendelt el, azzal indokolva, hogy a feltételezések ne zavarják a nyomozást. A média pedig teljességgel tehetetlen.

A puccskísérlet utáni tisztogatások ugyanis töretlenül folytatódnak Törökországban. Múlt héten 38 ezer köztörvényes rabot engedtek szabadon a török börtönökből, mert a helyekre szükség van az újonnan letartóztatott „puccsisták” részére, akik között nemcsak katonák, hanem az igazságszolgáltatásban, az oktatásban dolgozók, újságírók és immár péntek óta vállalkozók is szép számmal jelen vannak.

A puccs óta eltelt másfél hónapban gyakorlatilag a korábban még megmenekült független vagy ellenzéki média maradványait is felszámolták, 24 televízió és rádióadót zártak be és a lapok megjelenését is felfüggesztették.