Szerintem;Moldávia;

- Mi lesz veled Moldávia?

Romániában terjednek olyan hírek, hogy rövidesen tárgyalások kezdődnek Moszkva és Bukarest között Moldávia hovatartozása kérdésében. Moldávia 1940-ben került a Szovjetunióhoz s annak egyik tagállama lett. A Szovjetunió felszámolása óta önálló állam,de mind Oroszország, mind Románia foglalkozik a bekebelezése gondolatával. Ennek a kérdésnek rendezése, azonban nemcsak Oroszország és Románia ügye. Beleszólnak majd a vitába a moldáviaiak, a Nyugat (USA, az ENSZ, a NATO, az EU), és Ukrajna is. Természetesen Oroszország ellenségeinek nem érdeke Putyinék terjeszkedése és megerősödése. A Krím-félsziget visszaszerzése óta óvatosabbak és éberebbek lettek. Azzal is számolni kell, hogy a volt szovjet államszövetség egykori tagjai körében egy egyesülési mozgalom indulhatna el. Teljesülni látszik a román irredenták álma, mely az egykori Besszarábia visszaszerzésére irányul.

A törekvés maga ronthatja a magyar ellenesség felerősödését. Tartani kell attól is, hogy e jelenség nem lesz közömbös az erélyi magyar nacionalistáknak: ha a románok visszakövetelik Besszarábiát, az erdélyi magyarok miért ne állnának elő a trianoni diktátum felülvizsgálatával? Nem kétséges, hogy ehhez az "óhaza" szélsőséges magyarjai is csatlakoznának. Orbánék - a zavarosban halászva - igyekeznének a fellángoló konfliktusból tőkét kovácsolni. Egyelőre a Fidesz és a Jobbik úgy sétálgat, agitál szervezkedik Erdélyben, mintha része lenne Magyarországnak. Csak csodálkozni tudok azon, hogy Bukarest illetékesei milyen türelemmel nézik a magyarok erélyi politizálását. Véleményem szerint, ezt a Közép-Kelet-Európa számára fontos problémát maguknak a moldovaiaknak kellene eldönteniük. Ne engedjék, hogy sorsukat nagyhatalmi érdekeknek rendeljék alá.

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. I. István még augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. A két világháború között a Trianon előtti Magyarország visszaállításának álma kötődött e naphoz, a háború után először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd 1949-ben az új alkotmány hatályba lépését, az új, szocialista államalapítást időzítették erre a napra. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltük.